Mentőápolók asszisztálnak asszisztensek helyett, ha szükséges

Eddig nyolc ügyeleti pont volt a vármegyében. Most Bátaszék és Simontornya kiesett, maradt hat: Bonyhád, Dunaföldvár, Dombóvár, Paks, Szekszárd és Tamási. Október elsejétől indult az új alapellátási ügyeleti rendszer, melynek szervezését a mentőszolgálat végzi. Részt vállalni köteles benne minden praktizáló háziorvos, havonta kétszer hat óra a teljesítendő penzum. 

Gyermekorvosi ügyelet egy van, Szekszárdon, melynek működtetésébe a vidéki kollégákat is bevonják. A tolnai dr. Barna Györgyi egy ügyeletet már maga mögött tud. 

– Az Ybl utcában van ez a központi ügyelet – mondja –, ahová rendelési időn kívül és hétvégén lehet vinni a gyerekeket. Az orvosok asszisztenseinek nem kötelező ezt vállalni, az asszisztenciát a mentőszolgálat biztosítja, ha szükséges.

Tolnán és más járási székhelyeken úgynevezett vegyes ügyeletek vannak, ami azt jelenti, hogy a szülő, ha úgy gondolja, oda is viheti az ellátásra szoruló gyereket, ám ott az esetek többségében nem gyermekorvos rendel. Egyelőre még ismerkedünk az új rendszerrel, és igyekszünk a pácienseinket is megismertetni vele. Én például a tolnai Idősek Otthonában tartok majd egy előadást a tudnivalókról.

Minden praktizáló háziorvos köteles ügyeletet vállalni az új rendszerben. Akkor is, ha idős, akkor is, ha más irányú elfoglaltságai vannak. Friss a szabályozás, a változás, sokan vannak, akik még egy ügyeletet sem adtak.

– Én nem vagyok ideális alany e tekintetben – mondja dr. György Mária bonyhádi háziorvos –, mert még nem adtam ügyeletet. Már 76 éves vagyok, nyugdíj mellett dolgozom, és az elmúlt 16 évben nem ügyeltem, mert nem volt kötelező. Most viszont válaszút elé kerültem: vagy vállalok ügyeletet, vagy elvész a praxis. Úgyhogy vállaltam.

Sürgős, de kórházi ellátást nem igénylő esetekben lehet fordulni az ügyeletes orvoshoz. A régi rendszerhez – az egészségügyi kormányzat szerint – azért kellett hozzányúlni, mert szükség volt az optimalizálásra, térben és a személyi állomány tekintetében egyaránt. Kevés az orvos és korosodnak. – Van, akinek jó ez az új rendszer, van, akinek a régi volt a jobb, a lakosság és az orvosok szemszögéből nézve egyaránt – mondja diplomatikusan dr. Schranz Róbert szekszárdi háziorvos.

– A háziorvosok hatvan százaléka eddig egyáltalán nem ügyelt; cégek szervezték az ügyeleteket, most viszont a mentőkhöz került a feladat. A vegyes ügyeleteknél jogos kérdés, hogy a felnőtteket kezelő orvos mennyire ért a gyermekgyógyászathoz, a gyermekorvos meg a felnőttekhez, de idővel a helyükre kerülnek a dolgok.

A koros kollégák beosztása kapcsán is megoszlanak a vélemények. De végül is az ezzel kapcsolatos visszajelzéssel sem lehet vitatkozni, miszerint aki nem tud ügyelni, az valószínűleg a praktizálásra is alkalmatlan. 

Minden változásnak vannak nyertesei és vesztesei. Ez az eset sem kivétel. Hogy nagyjából egyenlő legyen az ügyeletek kihasználtsága, leterheltsége, ezért csökkentették a vármegyékben az ügyeleti pontok számát. És minden háziorvost bevontak, mert a jogszabályalkotó így látta igazságosnak. 

– Tolnában a háziorvosok átlagéletkora hatvan év körül mozog – tájékoztat dr. Papp Zoltán kollegális vezető háziorvos. – De aki aláírta, hogy vállalja a munkát, azt is aláírta, hogy ügyeletet is vállal. Ha az asszisztense nem megy vele, akkor mentőápolók segítenek be. Nagyon jó az együttműködésünk a mentőkkel. Én már két hatórás ügyeletet adtam, semmi negatív tapasztalatom nem volt.