Életveszélyes a közlekedés Szekszárdon

70 ÉVE a korábbi, erőszakos téeszesítést követő, néhány elemében megváltozott földpolitikát példázza a Tolnai Naplóban 1954. január 10-én megjelent, Újra saját földjükön gazdálkodnak című híradás. „Mater János 10 holdas és Grósz István 9 holdas tamási dolgozó parasztok el is határozták, hogy visszakérik földjeiket. A községi tanács meghallgatta kérésüket és mindkét dolgozó parasztnak ugyanazt a földet adta vissza, melyen ezelőtt másfél évvel gazdálkodtak. Most mindketten munkához láttak. Azon igyekeznek, hogy pótolják, illetve fokozzák elhanyagolt földjeik termelési értékét.” 

70 ÉVE a bátaszéki vasútállomás presszójában vele megesett, kedvezőtlen tapasztalatát írta meg egy olvasó a Tolnai Napló 1954. január 12-i számában. „Betértem a »restibe« és kértem egy pohár sört. A kiszolgáló – Bandi bácsi – betöltötte a pohárba a sört, de csak félig, mert ami még azon felül volt, az már hab. Mindjárt szóltam is a kiszolgálónak, aki meg is adta a választ: — Én ugyan magának nem adok többet, mert az tele van. Hát ebben pedig nem volt igaza. Megittam a félpohár sört, s kimentem az utasellátóból. Azután gondolkodni kezdtem azon, ha ez az ember minden vendégnek csak fél pohár sört ad 1.50-ért, akkor egy 50 literes hordó sörnél 23 liter már nyereség: kinek a része, talán saját magának? Javaslom Bandi bácsinak, hogy dobja félre »régi jó« szokását, mert ezzel a dolgozó embert károsítja meg, ami ma már nem megengedhető.” 

70 ÉVE a téli, életveszélyes gyalogos közlekedés miatt tette közzé panaszát ugyancsak egy olvasó a Tolnai Napló 1954. január 13-i számában. „Szeretném megtudni azt, hogy a belügyminisztérium rendelete, amely a gyalogjárdák tisztántartására és homokkal, vagy hamuval való felhintésére utasította a lakóházak tulajdonosait, Szekszárdra vonatkozik-e? A tények azt bizonyítják, hogy nem, mert napok óta életveszélyes az utcán gyalogosan közlekedni. Ugyanis a lakóházak előtt legtöbb helyen nincs eltakarítva a hó a járdáról, ami által a járda olyan, mint a simára csiszolt üveglap. Ha valaki, mint például én is, 2 kilométert gyalogol a munkahelyétől otthonáig, 3-4-szer elesik és még szerencsés akkor, ha a lába, vagy a karja el nem törik.”