Őseink állhatatossága ma is példamutatásként szolgál

– Magam is székely vagyok, ráadásul annak a közösségnek a tagja, akiket családi történelmük révén személyesen érintett a madéfalvi népirtás – mondta  Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hozzátette, ősei bukovinai székelyek, és nagyszülei sokat meséltek ennek a közösségnek az életéről. 

– Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva és Andrásfalva számomra nemcsak az elmenekült székelyek által alapított falvak, hanem népem menedékei is a nehéz időkben. Szülőföldem Bonyhád is ilyen menedék, ahol a XX. század legnehezebb éveiben otthonra találtak felmenőim és velük én is. Őseink állhatatossága ma is példamutatásul szolgál nekünk. Ahogy ők a saját józan érdekeik mellett kiálltak, ahogy nem hajtottak fejet az idegen akarat előtt, az a huszonegyedik században is követendő a számunkra – emelte ki Potápi Árpád János.

Hozzátette, hogy a hagyományok tisztelete nem bezárkózást vagy elzárkózást jelent a külső hatásoktól, hiszen a székely befogadó, beilleszkedő és szerethető nép. De a befogadás és a beilleszkedés soha nem jelentette, ma sem jelentheti önmagunknak a feladását. Kitért arra, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve a nemzetpolitikában, és hangsúlyozta, hogy az erdélyi, romániai választások tekintetében is annak kell lennie. 

– A magyar képviselet tekintetében összefogásra van szükség. A politikai képviselet segít megtartani minden más intézményrendszert. Ez szükséges ahhoz, hogy a nemzeti érdekérvényesítés minden szinten megvalósuljon – hangsúlyozta, és kérte az SZNT tagjait, támogassák a nemzeti összefogást Erdélyben. 

Izsák Balázs, az SZNT elnöke kifejtette: a madéfalvi veszedelem a jövőbeli feladatokra figyelmeztet. Bejelentette: az SZNT elkezdi az előkészületeket a március 10-i Székely szabadság napjára, ahol hatékonyan fel kell lépni a tervezett romániai közigazgatási átszervezés ellen. A madéfalvi veszedelemre emlékeztetve rámutatott: 1762-1763 a székely nemzeti ellenállás évei voltak, mivel Mária Terézia birodalomszervező tervei a székelység életformáját akarták felforgatni. „Ha megfosztják a kultúrájától, a hagyományaitól, ezzel a székely közösség szűnik meg. Nem kiváltságokért küzdöttek ebben a két évben, hanem az életükért. A székely nép létéért” – fogalmazott a hirado.hu tudósítása szerint. 

Elmondta, a román hatalom ma a székely megyéket akarja beolvasztani nagyobb román többségű régióba, tehát ugyanaz a tét. – A székelység létezésének megmaradt területi kereteit akarják felszámolni” – fejtette ki. Hangsúlyozta, „a székely a jog népe”, akkor is, ma is a jog eszközeivel próbál harcolni. Emlékeztetett a 2013-as székely menetelésre, és hangsúlyozta, hogy most is erőt kell felmutatni. Mert, ha valaki meg akarja törni a székelyek hagyományát, a szokásait, a nyelvét, kultúráját, a közösség életét töri meg. 

– Én bízom abban, hogy mi mindannyian tudatában vagyunk ennek – mondta Izsák Balázs mindenkit arra biztatva, hogy vegyen részt a március 10-i eseményen. 

A marosvásárhelyi rendezvényen Ötvös József nyugalmazott református lelkész mondott áldást. A beszédeket a Maros Művészegyüttes előadása és Kilyén Ilka színművész fellépése követte.