Előadás idézte a katonahősöket

Az első világháborús hősök szobra az Év települési értéke idén Tengelicen. Ez a magyarázata annak, hogy az emlékműhöz kapcsolódva az egész esztendőt átívelő programsorozatot tervezett a Tengelici Települési Értéktár Bizottság. Első állomásként a hét elején Farkas Zsuzsanna Katalin pedagógus, a szerveződés elnöke tartott vetített képes előadást a közel százéves szoborról a község könyvtártermében. 

Mint azt egyebek mellett elmondta, az 1914 és 1918 között zajló első világégés szikráját az 1914. június 28-án Szarajevóban Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége ellen elkövetett, halálos végű merényletet adta. Az akkor még az Osztrák-Magyar Monarchia részeként létező Magyarország a központi hatalmak oldalán harcolta végig a háborút, ami milliós nagyságrendű áldozatot követelt. Tengelicnek, ami akkor még – 1880 és 1931 között – a Gindlicsalád község nevet viselte, száztizenegy hősi halottja volt. Legtöbben a szerbiai, a galíciai és az olasz fronton, utóbbi esetében az Isonzó folyó menti tizenegy ütközetben vesztették életüket.

A községben, Kistengelicen 1924. november 23-án avatták fel az elemi népiskola és a katolikus templom közelében felállított Hősök szobrát, ezzel is emléket állítva az elhunyt tengelici katonáknak. Ismert az alkotó: az a Kalotai-Kreipel Ottó szobrászművész, aki az Iparművészeti Főiskolán végzett, majd külföldön folytatta tanulmányait. Sok községben áll hősi emlékműve, a tengelici egyike a legelső itthoni alkotásainak. A szobor alsó része a lépcsőn megközelíthető talapzat, az úgynevezett posztamens, ennek oldalain olvashatók a hősi halottak nevei. A talapzaton emelkedik maga a szobor, ami egy ágyú mellett álló kürtös, riadót fúvó katona alakját mintázza.

Az avató neves személyiség, Koronczói dr. Pesthy Pál igazságügyi miniszter, Tolna megye szülötte volt. Ünnepi beszéde után a kistengelici énekkar, majd versmondással Sebestyén Ferenc hadiárva lépett a közönség elé. A koszorúzás után ifj. Bernrieder József,  a falu bírája vette át a helyi közösség nevében a szobrot, megköszönve Sebestyén Károly plébánosnak, a szoborbizottság elnökének munkáját.

Bár a település eredetileg száztizenegy hősi halottal rótta le vér adóját, ma mégis százhuszonegy név olvasható a talapzaton. Utólag került fel oda a vörösterror egyik áldozata, majd 1946-48 között még kilenc személy. Ám ők már nem az első, hanem a második világháborúban vesztették életüket.