Nyugdíjkorhatár emelés

2024.03.05. 14:00

A nyugdíjkorhatár akár 71 év is lehet tíz éven belül

Óriási kiadás a nyugdíjak kifizetése a magyar állam számára, ez pedig a jövőben még nagyobb terhet jelenthet. A jelen formájában hosszú évtizedekig már fenntarthatatlan nyugdíjrendszer finanszírozását – hacsak nem akarják csökkenteni a nyugdíjakat, vagy még tovább növelni az így is meglehetősen magas járulékokat és adókat – a nyugdíjkorhatár emelésével lehet megoldani. Többször felvetődött, hogy tíz éven belül a nyugdíjkorhatár akár 72 év is lehet.

Mauthner Ilona

A nyugdíjkorhatár további emelése még nincs napirenden, de hamarosan muszáj lesz elővenni. Nem Magyarország van egyedül ilyen helyzetben Európában, és rengeteg államban már döntöttek is a korhatáremelésről.

MAR_0001
Van aki nyugdíj mellett is dolgozik, így őket nem viselné meg a nyugdíjkorhatár emelése, de 70 éves korban a legtöbb ember már fáradtnak érzi magát a napi munkához (Fotó: M. D.)
Fotó: Denes Martonfai

Már felmerült a nyugdíjkorhatár emelése

A Kormányinfón már felmerült a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságának kérdése. Jelenleg a nyugdíjkassza kiadásainak 24,5 százalékát már nem fedezi a járulékbefizetések összege, azokat tehát más forrásból kell az államnak fedeznie. Ez az arány pedig feltehetően tovább romolhat a jövőben a társadalom elöregedése okán. Plusz terhet jelent továbbá a 13. havi nyugdíj is.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint a 2030-as évek közepéig nem jelent majd problémát, hogy a nyugdíjkassza hiányát a központi költségvetés egyéb bevételeiből (például áfa, szja, jövedelemadó, társasági adó, jövedéki adó, kata, és más bevételből) fizessék. 

Egyre növekvő számú nyugdíjas

Nagy demográfiai fordulat nemigen várható a jövőben. Ha pedig egyre kevesebb dolgozónak kell „eltartania" az egyre növekvő számú nyugdíjast, akkor adódik továbbra is a kérdés: mi lesz erre a 2030-as években, illetve addig is mi a megoldás?  Valószínűleg szükség lesz rá, hogy előre és hosszú távon biztosítsák a rendszer finanszírozhatóságát.

Szakértők szerint három lehetséges út van: vagy a nyugdíjkiadásokat csökkentik, vagy növelik a járulékbevételeket, vagy megemelik a nyugdíjkorhatárt. Lehetséges ezeknek a megoldásoknak még különféle kombinációja is.

Európában már bevezették a nyugdíjkorhatár emelését 

Azt láthatjuk Európa-szerte, hogy a kormányok a nyugdíjkorhatár megemelését készítik elő. Érdemes figyelemmel kísérni az ott zajló nemzetközi folyamatokat, mert azok hamarosan hazánkat is elérhetik. Angliában például a 66 éves nyugdíjkorhatár 2026 májusa és 2028 márciusa között 67 évre emelkedik, 2044-től pedig várhatóan 68 évre, de a tanulmány szerint ez nem lesz elég: az 1970 után születetteknek akár 71 éves korukig is dolgozniuk kell majd, mielőtt nyugdíjba vonulnának. Nem az Egyesült Királyság az egyetlen ország, ahol ilyen radikális lépésre lehet szükség. Milliók kényszerülhetnek a jövőben arra, hogy még a 70-es éveikben is dolgozzanak. Az elmúlt két évben például Szlovákia és Svédország is valamilyen formában a várható élettartam növekedéséhez kötötte a nyugdíjkorhatár emelését, ahogy azt Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia és Portugália már korábban megtette.

Azt láthatjuk, hogy ötből három OECD-országban emelkedik a jövőben a nyugdíjkorhatár. Kettős nyugdíjkorhatár, mely férfiak és nők esetében eltér, csak hat országban van érvényben, hazánkon túl Kolumbiában, Costa Ricában, Izraelben, Lengyelországban és Törökországban. 

A kiadásoknak a negyedét nem tudják fedezni

Bár Magyarországon elviekben 2022. január 1-jén zárult le az a nyugdíjkorhatár-emelési ciklus, melynek betetőzéseként a nyugdíjkorhatár 65 év lett, vagyis az 1957-ben és az után születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba. Akkor úgy számoltak, hogy a 2022. évi korhatáremeléssel várhatóan 2035-ig fenntartható marad a nyugdíjrendszer.

Csakhogy, a nyugdíjkassza kiadásainak közel negyedét már nem tudják fedezni a befizetésre kerülő járulékok és ez a helyzet a jövőben csak romolhat. Ezért nem kis arányban felelős a 2011-től bevezetett Nők40, illetve a 2021-től – részben majd egészben – visszavezetett 13. havi nyugdíj okozta többletkiadás. Az pedig nem volt kiszámítható, hogy ezek a többletkiadások milyen nagy ütemben növelik majd a járulékokból nem fedezett nyugdíjkiadásokat. Tehát lehetséges, hogy 2021-ben még nem volt szükség rá, hogy a kormány további nyugdíjkorhatár-emelésen gondolkodjon a 65 éves határ meghúzása után, néhány év elteltével, 2024-ben azonban már jóval égetőbb ez a kérdés.

Van aki bírná a munkát, van aki nem

– Én idén töltöm be a hetvenedik életévemet, a munkahelyem, ahonnan nyugdíjba mentem, jelezte, hogy számít rám továbbra is. Így maradtam. Egyelőre úgy érzem, bírom a tempót, bár esténként egy húzósabb nap után fáradtabb vagyok mint tíz éve – mondta Simonné Horváth Anna, aki könyvelőként dolgozik. – Igaz az is, hogy saját elhatározásomból dolgozom, így segíteni tudom a két gyermekem családját, akik hitelt vettek fel, hogy legyen saját lakásuk. Ha muszájból kellene dolgoznom, bizonyára fáradtabb lennék.

Nemes Richárdné, Lenke néni 71 éves, mint mondta, ő igénybe vette a nőknek járó negyven éves nyugdíjkorhatárt, így már több mint tízenkét éve élvezi a megérdemelt nyugdíját. Mint mondta, el sem tudja képzelni, hogy még mindig dolgozzon. Estére elfárad, a lába megdagad, nem bírná a napi rendszeres munkát.

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában