Egészségmegőrzés

2024.03.14. 17:01

Napi egy Hamlet-fejezet, és csökken a demencia veszélye

Áttörést hozhatnak az új fajta gyógyszerek a demenciát okozó betegségek kezelésében. Ezeknek a készítményeknek az engedélyeztetése az utolsó fázisban tart Európában. Amennyiben a betegségre utaló jeleket még a korai stádiumban észlelik, az új találmányok rendkívül hatásosak lehetnek. Így vélekedett lapunknak dr. Horváth András Attila, szekszárdi származású kutatóorvos, egyben a Neurokognitív Kutatási Központ Centrumvezetője.

Teol.hu

Dahoud Emil

Napjainkban egyre gyakoribb az Alzheimer-betegség megjelenése. Az elöregedő társadalom és az egészséges életmód hanyagolása kulcsszerepet játszik ebben. Azonban jelenleg a megbetegedések negyven százaléka megelőzhető lenne, ha a páciensek időben cselekednének. A legjobb, ha az ember már fiatalabb korától kezdve fejleszti magát: olvas, tanul, sportol. Ebben az esetben kisebb eséllyel lesz később demenciával érintett. A Semmelweis Egyetem adjunktusa külön kiemelte: minél többet képezzük magunkat, annál nagyobb valószínűséggel alakulnak ki az agyunkban olyan hálózati rendszerek, amelyek károsodás esetén képesek ellensúlyozni a kieső funkciókat. A betegek fennmaradó háromötödénél az orvostudomány sajnos még nem ismeri a kialakító tényezőket. Senki nem tudhatja, melyik csoportba tartozik, így a megelőző életmód mindenkinél hatásos lehet.

Illusztráció: Getty Images

Az idei, 2024-es évben az Európai Gyógyszerügynökség várhatóan jóváhagyja két olyan gyógyszer alkalmazását is, amelyek hatásosnak bizonyultak a tesztelési időszak során. Ezek a készítmények -nevezetesen a Lecanemab és a Donanemab- arra szolgálnak, hogy az általuk kialakított antitestek eltüntessék az agyból azt a két kóros, amilioid és tau-fehérjét, amelyek az Alzheimer-betegséget okozzák.

Dr. Horváth András szerint viszont fontos megjegyezni, hogy az ellenszerek nem minden páciensnél hatásosak. Ha valaki már régóta beteg, akkor az idegsejtjei elhaltak, amelyek nem feltámaszthatóak. A legjobb eredményeket annál a páciensnél lehet majd várhatóan elérni, akinél még semmilyen tünetet nem észlelnek, csupán kimutatható a kóros fehérje a vérében. Ezt jelenleg még nem tökéletesen, de a megállíthatatlan fejlődésnek köszönhetően a jövőben már egy sima laborvizsgálattal is meg fogják tudni valósítani.

Gyógyszerkészítmények ide, fejlett vérvizsgálat oda, a legfontosabb feladat elérni azt a szintű társadalmi tudatosságot, hogy gyakorlatilag már fiatalkorunktól kezdve megpróbálunk olyan betegségeket elkerülni, amelyek lehet, hogy csak ötven év múlva érnek bennünket. Ha pedig enyhe kognitív zavarra utaló jeleket észlelünk, ne féljünk segítséget kérni.

Dr. Horváth András Attila Szekszárdon született, és itt végezte általános- és középiskolai tanulmányait. Már harmadéves egyetemista korában Csókay András professzor mellett végzett idegsebészeti tudományos munkát. 2014-ben szerezte meg általános orvosi diplomáját a Semmelweis Egyetemen. Ugyanebben az évben indult a Nemzeti Agykutatási Program, melyben dr. Kamondi Anitának, a Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Neurológiai Osztálya vezetőjének köszönhetően vizsgálhatta az Alzheimer-kórt PhD hallgatóként. Munkásságát 2020-ban Junior Prima díjjal ismerték el Magyar Tudomány kategóriában.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában