Boszorkányság témaköre tárult fel

Boszorkányság témakörében osztotta meg tudását Kis-Halas Judit szerdán délután a vármegye székhelyén. Nem zajlott le sötét erők megidézése, hiszen a néprajzkutató ismeretterjesztő előadást tartott a Wosinsky Mór Múzeum könyvtártermében. Bábák, táltosok, kuruzslók, gyógyítók és jósok a boszorkányság Tolna vármegyei dokumentumaiban – ezt a címet viselte a Híres perek sorozat keretében zajló rendezvény.

Kis-Halas Judit lapunknak elmondta, hogy egyetemi tanulmányai idején Pócs Éva professzor ösztönzésére csatlakozott a hazai boszorkányság és mágia dokumentumaival foglalkozó munkaközösséghez. Személy szerint éppen a Tolna vármegyei területet kapta meg. Miután ezen a téren korábban már születtek eredmények, tanulmányok, a néprajzkutató hozzátette: ő maga ezzel a témakörrel nem kifejezetten történészként foglalkozott, hanem a gyógyítás, a népi orvoslás szempontjai szerint. 

A boszorkányság a végső magyarázat

A kérdés, hogy vajon a felsorolt, különleges erővel felruházott személyek valóban képesek voltak-e gyógyításra, esetenkénti vizsgálatot igényel, hiszen nyilván előfordulhatott egészség javulás egy-egy beavatkozás után. De mi történt, ha a kuruzslók, gyógyítók, táltosok tudománya minden erőfeszítésük ellenére csődöt mondott? Ekkor még mindig ott volt végső magyarázatként a boszorkány, kinek mesterkedése megakadályozta a gyógyulást.

A boszorkánysággal foglalkozó korabeli dokumentumok – néhány, jelenleg csak publikációkból ismert, tizenhetedik század végi, lappangó irat kivételével – ismertek – közölte Kis-Halas Judit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező évtizedek kutatói munka nélkül maradnának. Hiszen az új időszakok magukkal hozzák az újabb átgondolás, újabb értelmezés lehetőségét és feladatát.