Tolnai holtágmustra szonárral és drónnal

Sajtónyilvános projektindítót tartottak május 22-én a tolnai városházán. A megjelenteket Appelshoffer Ágnes polgármester köszöntötte. Részt vett a rendezvényen Berta Zoltán alpolgármester is. Mint a témával kapcsolatban elmondta, a holtág megmentése közös ügyünk, a meder rendkívül iszapos, ha nem történik változás, egy-két évtized múlva mocsár lesz a helyén. Ezért nagyon fontos, hogy minél előbb elkészüljön a felmérés, és kezdetét vehesse a rehabilitáció.

Mint a projektindítón elhangzott, a Hol-Duna-ágak rehabilitációjának kivitelezése még távoli cél, egyelőre annak előkészítése, az állapotfelmérés és a lehetőségek számbavétele zajlik. Tervezni kell például a kikotort iszap elhelyezését is. Célszerű lenne a part mentén levert cölöpsor mögé juttatni, ám a mennyiség annál több, mint ami oda elférne, másrészt a terület egy része Natura 2000-es védettség alatt áll, és a környezetvédelmi hatóság nem biztos, hogy hozzájárul az iszaplerakáshoz. 

Csak a tervezési munkálatokra előzetesen 350 milliós keretösszeget kalkuláltak. A kivitelezés ennek sokszorosa lesz. Miközben, a jelenlegi gazdasági helyzetben a forráselőteremtés a legnehezebb feladat. Ám Grónay Andrea, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője ígéretet tett arra, hogy munkatársaival mindent elkövet azért, hogy az ilyen előrehaladott állapotú projektek prioritást élvezzenek. 

Rajta kívül még hárman tartottak, képekkel, térképekkel is illusztrált előadást: Palotásné Kővári Terézia felelős tervező, Szente Károly a fővállalkozó Meridián Kft. ügyvezetője és Kollár Ádám az alvállalkozó VITAQUA Kft. mérnöke. 

Magyarország legnagyobb holtágrendszere ez. Faddi, tolnai és bogyiszlói részekből áll, összesen több mint harminc kilométer hosszú és 470 hektárnyi vízfelületű. A szakemberek úgy látják, hogy az előkészítés és a majdani kivitelezés is részekre bontva oldható meg. (A munka mennyisége és az anyagiak előteremtése miatt.) Most a tolnai holtág geodéziai felmérése történik meg. A befejezési határidő 2025 februárja. 

Ennek során, gumicsónakból, szonárral feltérképezik a medret, mintákat vesznek az iszapból, amit laboratóriumi vizsgálatnak vetnek alá. Ha a minősége megfelelő, akkor egy részét szántóföldekre szeretnék kijuttatni. Az iszap átlagos vastagsága hetven centi, de van, ahol az egy métert is meghaladja. Elég lehangolóak az első tapasztalatok: előfordul, hogy megfeneklik a gumicsónak, mert félméteres víz sincs már az iszapréteg felett. A geodéták partot is végig mérik GPS-szel, s végül drónos felvételeket készítenek, hogy minden meglegyen, azok a részek is, amelyek valami ok miatt a földön, a vízen megközelíthetetlenek. 

Az iszapmentesítés még nem minden. Friss vizet is kell juttatni a medrekbe, hogy az igényeket kielégítsék. (Turizmus, vízisport, öntözés, halgazdálkodás stb.) A holtágrendszer vízutánpótlása a Dunából, a Sióból és a paksi atomerőműből (a Bartal-csatornán keresztül) történhet. Az első kettő csak akkor jöhet számításba, ha magas a vízállás, az utóbbinál pedig kevés a vízhozam. A szivattyúk állapota is rossz. Mindezeket a tényeket, észrevételeket rögzítik majd a holtágrehabilitációs terv készítői. 

A tájékoztatót helyszíni szemle követte, a Bartal-csatorna torkolatánál.