Kacsa vagy nem kacsa, hogy elpusztult ötven vadkacsa?

A tolnai holtágnál horgászó olvasónk (kérte, hogy nevét ne közöljük) múlt hét csütörtökön talált egy vadkacsatetemet a vízben. Gallyakkal a partra emelte, s megállapította, hogy teljesen ép a tollazata, a teste; semmiféle sérülés vagy lövésnyom nem látszik rajta. Nem érdekelte különösebben a dolog, de másnap is talált egy ugyanolyan ép, rejtélyes ok miatt elpusztult szárnyast. 

Beszélt más horgászokkal és vadászokkal a hét végén. Kiderült, hogy több mint ötven ilyen tetemre bukkantak már a környéken. A hozzáértők úgy vélték, hogy botulizmus (tavi bénulás) lépett fel, a kánikula miatt. Állítólag a vízben élő csigák terjesztik ezt a kórt, s ha a vadkacsa megeszi őket, lebénul a szárnya, aztán a többi testrésze, a légzése is, és megfullad. 

Bejelentés a vadászkamarához még nem érkezett. Dr. Király István, a szervezet Tolna vármegyei titkára is úgy véli, hogy a tavi bénulásról lehet szó. Az oxigénhiányos víz, amiben nincs mozgás, nincs forgatás, a botulizmus melegágya. Nagyon kétségbe esni nem kell tőle, mert 38 fokos melegben sajnos nem ritka jelenség. 

A Tolnai Horgászegyesület elnökéhez, Németh Istvánhoz sem érkeztek ezzel kapcsolatos információk. Viszont felhívja a figyelmet arra, hogy különbség lehet vadkacsa és vadkacsa között. Kisebb-nagyobb állományokat a vadásztársaságok is nevelnek. 

A „szelíd” vadkacsák egyik nevelőhelye az úgynevezett Rosmayer-tó – a holtághoz közel –, a Tolna-Fácánkerti Vadásztársaság területén. A társaság elnöke, Hegedűs György azt mondja, hogy valóban folyik náluk tenyésztés, ám a jelenlegi állomány még szinte röpképtelen; mindössze hét hetesek. Azok közül nem kerülhettek ki a tőlük több kilométerre talált felnőtt madártetemek. 

Itt zárul az oknyomozás. Senki, az újságíró se akarja indokolatlan szenzációkeltéssel elriasztani a vendégvadászokat, bevételkiesést okozva a vadásztársaságoknak. 

Ha a kacsapusztulás, mint hír, nem kacsa, akkor kivizsgálásra van szükség. Tájékoztatást erről dr. Jakab Zsigmond főállatorvos, a vármegyei kormányhivatal főosztályvezetője ad. Eszerint a folyamat helyszíni szemlével, mintavétellel indul, majd következik a laboratóriumi elemzés. Ám mindennek előfeltétele a hatóság értesítése, a bejelentés.