2024.07.26. 20:00
A győri után a szekszárdi börtön is bezárhat
A győri börtön bezárásáról döntött a büntetés-végrehajtás szervezete, miután egy szökési kísérlet után arra jutottak, hogy a biztonságos fogvatartás feltételei teljeskörűen már nem biztosíthatók. Vizsgálnak más, szintén régi építésű intézetet is, így a szekszárdi börtön is képbe került.
A büntetés-végrehajtási szervezet úgy döntött, hogy néhány hónapon belül kiüríti a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézetet. Ennek kapcsán felmerült, hogy több más, hasonlóan régi építésű intézetre, így a szekszárdi börtönre is hasonló sors vár. Ennek kapcsán megkerestük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) Kommunikációs Főosztályát.
Vizsgálják, mi legyen a szekszárdi börtön sorsa
Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy „a BvOP jelenleg további vizsgálatokat folytat arról, hogy vannak-e a győri börtönhöz hasonló, a századforduló környékén épült, kis befogadóképességű intézetek, ahol a biztonságos fogvatartás feltételei teljeskörűen már nem biztosíthatók, ugyanakkor a felújítások aránytalanul magas pénzügyi ráfordítást igényelnének.
Nagyon fontos, hogy amennyiben ezek a tervek megvalósulnak és a vizsgálatok alapján döntés születik, akkor sem járnak semmilyen elbocsátással. Ebben az esetben kollégáink munkájára más intézetekben, új beosztásokban számítunk” – szögezik le a válaszban, amelyben nem zárták ki kategorikusan a Tolna Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet bezárásának lehetőségét, de nem is erősítették azt meg.
A győri börtön bezárása egyébként azt követően került terítékre, hogy idén márciusban két rab szökni próbált, és az ezzel kapcsolatos vizsgálat feltárta, hogy az intézet túlságosan elavult. A város központjában fekvő szekszárdi börtön hasonlóan régi, 1895. szeptember 20-án adták át. A BvOP honlapján azt írják, hogy az épület tetőszerkezete ismeretlen körülmények között 1896. május 18-án leégett. A felújítást követően a külsejében impozáns, az ügyészségi, bírósági épülettel egybeépített épület született. Belső kialakítását illetően a klasszikus börtönépítészet jegyeit hordozta magán. Körfolyosós rendszerű, a zárkák ajtói erre a folyosóra nyílnak, a zárkák ablakai az udvarra néznek, a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló részei közterülettel nem érintkeznek. Az intézet befogadóképessége 91 fő.
Évek óta téma a börtönépítés
Ám már jó pár éve megfogalmazódott egy új börtön építésének a gondolata, Horváth István Szekszárd akkori polgármestereként kereste ennek a lehetőségét. Meghívására dr. Kondorosi Ferenc igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár érkezett a városba, hogy egyeztessenek a továbbiakról. Az államtitkár akkor leszögezte, hogy egyre több város jelzi igényét arra, hogy zöldmezős övezetben, ipari területhez közel épüljön börtön, ami a fogvatartottak munkáltatását is megkönnyítené. Akkor azonban nem állt rendelkezésre központi forrás erre a célra. Pedig azt illetően is voltak elképzelések, hogy mi lehetne a Szekszárd központjában elhelyezkedő börtön sorsa. Horváth István turisztikai célokról beszélt, szállodát, konferencia központot, bormúzeumot álmodtak a börtön falai közé. Ebből azonban nem lett semmi.
Később börtönépítési programot hirdetett a Belügyminisztérium. Vármegyénkből Bátaszék és Dombóvár is bejelentkezett új helyszínként, munkahely-bővülést remélve a beruházástól, végül nem kerültek be a kiválasztott települések közé, de 2016-os tervek egyébként sem valósultak meg mostanáig.