Varga Csaba megmászta a gyilkos hegyet

Az izgalmas, a Himaláján pont egy évvel ezelőtt készült filmmel illusztrált előadása, amelyre megtelt a központ nagyterme, szép zárása volt a nyári szünet előtt a Mathias Corvinus Collegium itteni, felnőtteknek is szóló rendezvénysorozatának. 

Civilben építészmérnök

A langaléta nagyváradi fiatalember – civilben építészmérnök – az ezredforduló táján lett szerelmese a sziklamászásnak. Előbb a Kárpátok magasabb bérceire jutott fel – télen is –, aztán következtek az Alpok, Közép-Ázsia, Kaukázus, 2013-ban pedig az első nyolcezres, majd, azóta még öt nyolcezer méternél magasabb kegycsúcs. Mégpedig, mert pályázatokon kapottal kiegészített saját pénzén tudta megtenni ezeket az utakat, s abból nem tellett serpákra, nehéz, drága felszerelésre, egyedül, s oxigén nélkül támadta a csúcsokat, sikerrel. Mondják, kellő edzettséggel, oxigénnel, a terheket hordó serpákkal, ideális időjárási körülmények között az Everest is simán megmászható, így, amit Varga Csaba tett, az kiemelkedő teljesítmény.

A tavalyi év nagyon rosszul kezdődött, mondta, előbb elvesztette egyik társát, Győrffy Ákost, akivel 2022-ben a Fogarasi havasokban együtt másztak, s aki a Kancsendzöngára készülve, az Alpokban edzve eltűnt. Majd májusban Suhajda Szilárd tragédiája következett, akivel korábban a K2 meghódítására tettek kísérletet.  

Lepihent, s többé nem kelt fel.

Ő Szilárd elvesztése után egy héttel indult Pakisztánba, ahol az utolsó lakott helytől egy napi gyaloglással ért a 4200 méteren lévő alaptáborba. Ezután kezdődtek az akklimatizációs körök, hogy a szervezet hozzászokjon a ritkább levegőhöz, kevesebb oxigénhez. Ehhez az kellett, hogy felmenjen aludni az egyes, a kettes, majd a 6800 méteren lévő hármas táborba, onnan vissza az alaptáborba, majd újra fel. Két ilyen kör után várt a megfelelő időablakra. Így nevezik azt, amikor az időjárás alkalmas a csúcsra jutáshoz. Június 26-án ilyen volt az előrejelzés, de a nagy szél miatt várt még, s csak 29-én indult egy csapattal.

Feljutottak 6800 méterre, a harmadik táborba, onnan július elsején este tízkor kezdődött a csúcs támadása. Fél hat körül, mikor felkelt a nap, pár száz méterre voltak a csúcstól, de a szél egyre hevesebben fújt. Végül, szikla és hófalakon mászva, süvöltő hóviharban, iszonyatosan elfáradva jutottak fel négyen, egy német lány két lengyel fiú, meg ő erre, a Himalájában, Pakisztán és Kasmír határán lévő, 8125 méteres csúcsra, amely a kilencedik legmagasabb a világon.

Ott kibontotta a hátizsákjában magával vitt székely és a magyar zászlót, néhány fotó, egy rövid videó snitt után, tíz perc múltával indult vissza az akkor felállított négyes táborba és tovább lefelé. 
Másnap a hármas táborban hallotta rádión, hogy a vele együtt indult csapatban az egyik lengyel fiú az ereszkedés során még elérte a négyes tábort, ott lepihent, mondván, hogy fáradt, s többé nem kelt fel.

A szekszárdi előadására magával hozott film ennek az egy hónapig tartó küzdelemnek a krónikája, amelyben a Nanga Parbat, a gyilkos hegy csúcsát ostromolja, sikerrel. A veszélyes, kiszámíthatatlan hegy a gyilkos jelzőt majd' száz éve kapta, mikor sok német és osztrák hegymászó próbálta megmászni, de több út tragédiával végződött, a csúcsra pedig akkor senki nem jutott fel, csak 1953-ban sikerült végül meghódítani.

Hivatalosan ő az első

Hivatalosan most ő az első magyar állampolgár, aki feljutott oda, de valójában – mondta – a szintén erdélyi Erőss Zsolt megtette ezt, viszont neki nem volt csúcsengedélye, ezért ő nem szerepel a listán.

A film és az előadás után Varga Csabát megsorozták kérdésekkel. Az étkezésről elmondta, az alaptáborban van szakács, a hegyre instant ételeket visznek magukkal, amire csak ráöntik a forró vizet, és kész. Ezekből nem kell sok, mert mászás közben nem éhezik meg az ember, ő az akklimatizáció során csak egyszer eszik naponta, mikor a csúcsra tart, akkor nem is visz magával ennivalót, csak vizet, teát, esetleg port, amiben van koffein, cukor, szénhidrát. A folyadék nehéz is, és ott fenn mindent tízszer nehezebbnek érezni. Szó volt még a sátráról, ami nagyon könnyű, itt átesne rajta az eső, de ott fenn csak hó van, s attól az véd.   

Az idei terve nem valósult meg

Végül megemlítette, hogy az idei terve nem valósult meg. Újabb nyolcezer méternél magasabb hegycsúcs, a 8027 méteres Sisapangma oxigénpalack nélküli megmászására készült. Ez egyébként a világon a tizennegyedik legmagasabb csúcs, a Himalája tibeti oldalán, s magyarok még nem jutottak fel rá. Elutazott, három hétig ott volt Tibetben. Várt, de hiába. Ugyanis többszöri halasztás után végül nem adtak engedélyt egyetlen hegymászónak sem a kínai hatóságok.