Dél-afrikai üzemek, kórházak áramellátását felügyeli Tolnán

– Dél-Afrikai intézmények, cégek villamoshálózatának felügyeletét látja el Szabó Máté, Tolnáról.

– Pakson végeztem programozóként az ESZI-ben – eleveníti fel szakmai pályája kezdetét –, aztán Pécsre jártam az egyetem informatikai karára három évig, de nem fejeztem be, mert jobban érdekelt a gyakorlat, mint az elmélet. Nagyrendezvényeken, fesztiválokon csináltam a hangosítást és a fénytechnikát. Mielőtt 2013-ban, 28 évesen kimentem Angliába, az utolsó magyarországi munkahelyem a Pécsi Horvát Színház volt, ahol hangtechnikusként alkalmaztak.

– És kint, hogy indult a móka?

– Egy szezont dolgoztam a fesztiváliparban, Brightonban. Az a cég amellett, hogy vitte a bulikra a fény- és hangtechnikát, hibridgenerátorok gyártásával is foglalkozott. Ez olyan akkumulátoros dobozka, amelyre napelem köthető, s akkor kijön belőle a 230 volt. Eleinte mosolyogtam, hogy Angliában, ahol a napsütéses órák száma évente kettő, mennyire vehető ez komolyan. Aztán csináltam egy egészhétvégés hippifesztivált, ahol egy ilyen kütyüről ment a fény- és hangvezérlés, és kibírta az egészet. Az igaz, hogy a programzárás után tíz perccel megadta magát, lemerült az aksi, de a feladatát ellátta.

Az ólomsavas aksiktól a lítiumakkumulátorokig

– Változtak a feladatok, a cégek és a lakhelyek is. Angliából Skóciába, aztán vissza, Magyarországra költözött.

– Érdekes volt az az angol cég, mert szabadgondolkodású hippik hozták össze. Volt közöttük, aki kicsit értett az elektromossághoz, mások máshoz, de igazi szakinak én számítottam, akit raktárosként, fény- és hangtechnikusként vettek fel. Egy idő után elkezdték sorozatban gyártani az úgynevezett akkumulátorpackokat, amelyek feltöltve kivihetők voltak a fesztiválhelyszínekre, és energiát szolgáltattak. Nehezek voltak és rövid élettartamúak, mert még nem léteztek a lítiumakkumulátorok. A gyártás megszervezését rám bízták. Más termékek is voltak. Az első számú generátorukból korábban készült havi öt, s amikor átvettem a termelésszervezést, ugyanott ugyanannyi emberrel heti tízet állítottunk elő. Persze az ólomsavas aksik miatt egy ilyen generátor 3-4 tonnát nyomott. Daruval, targoncával kellett mozgatni őket. A legtöbb megrendelés az építőiparból érkezett. Láttam kimutatásokat, hogy hány millió liter üzemanyagot spóroltak meg a használatukkal.

– S hogyan tovább?

– A forradalmian új és könnyű litiumaksikkal 2015 körül kezdtem foglalkozni. Láttam, hogy hiányzik a piacról egy olyan vezérlő, amely – tökmindegy, hogy milyen inverterberendezések, akkumulátorok, dízelgenerátorok vannak a rendszerben, függetlenül a gyártóktól és a típusoktól –képes mindennel együttműködni, adatokat gyűjteni és felügyelni a működés zavartalanságát. Például ha egy londoni építkezésen este tíz után nem léphető át egy bizonyos zajszint, akkor legyünk képesek úgy programozni az eszközt, hogy a generátor leállítása után, a csendes időszakban biztosítsa aksiról az áramot, s az persze nem merüljön le, de túltöltve se legyen. Ez az ötlet azonban nem érdekelte a céget. Érdekelte viszont a Németországban élő, dél-afrikai Roy Emmerichet, akivel aztán barátok és üzlettársak lettünk. Onnan jött az ismeretség, hogy az általa fejlesztett hibrideszközöket is tesztelte a cégünk. Ő a szoftvert írta, én a hardvert adtam. Közben átköltöztem Skóciába, az idén tavasszal meg visszajöttem Tolnára. Ez a távmunka innen is ugyanúgy végezhető.

Energiarendszervezérlő eszközt fejlesztettek

– Két ötletgazdag ember számára ma már nem akadály a földrajzi távolság. A világ egymástól távoli pontjain élve is képesek a szoros együttműködésre.

– Hasonló terveket dédelgettünk: a kezdetleges fény-, hangtechnika és akkumulátorvezérlő egységet kibővíteni, energiarendszermonitorozó és -vezérlő eszközzé fejlesztve. Még két srácot bevéve alapítottunk egy céget. Létrehoztunk egy olyan ipari computert, beágyazott számítógépet (tenyérnyinél alig nagyobb), melyhez a legtöbb megújulóenergia-beredezés csatlakoztatható. Adatgyűjtésre programozzuk, és a vezérlő algoritmusok futnak rajta. Az adatokat a neten keresztül egy szerverre küldjük, ott történik a tárolás, és van egy webportálunk is. Ez a kis kütyü akár háromszáz eszköz vezérlésére is alkalmas. Kétéves fejlesztés után jutottunk el idáig, ám akkor adódott némi pénzügyi probléma, s eladtuk a céget egy amerikai konzorciumnak, úgy, hogy továbbra is dolgozunk benne és tulajdonrészünk is marad. Hát, ez nem jött be, játszadoztak a részvényekkel, úgyhogy fél év után otthagytuk őket, és elkezdtük a jelenleg is működő vállalkozásunkat Roy-jal. A magrendelések felfutottak, már kilencen dolgozunk együtt. Úgy együtt, hogy van, Magyarországon, Németországban, Angliában és Dél-Afrikában élő kolléga is.

– Az az első számú működési terület?

– Igen, a legfontosabb megrendeléseket Dél-Afrikából kaptuk. Cégek, intézmények, farmergazdaságok, üzletházak, vallási központok, vadasparkok, összesen 160 elektronikus rendszer (áramhálózat) telepítését, üzemeltetését, felügyeletét látjuk el. Ezen rendszerek összértéke körülbelül húszmilliárd forintnak megfelelő. Tudni kell, hogy arrafelé a karbantartás nem divat. Mindent addig használnak, odafigyelés, gondozás nélkül, amíg tönkre nem megy. Ez a helyzet a közlekedésben, a bányászatban, a szállítmányozásban és a villamoshálózatnál is. A leépülés következtében az áramellátás megbízhatatlanná vált. A túlterhelés miatt rengeteg az áramszünet, amire azt a megoldást találta ki az ottani szolgáltató, hogy alállomásonként tehermentesít. Vagyis: van egy menetrend, hogy egy-egy körzetben, mikor, melyik alállomást kapcsolják le. Kivétel nincs, a kórházak se kapnak ilyenkor áramot. Na, ezeknek az időszakoknak az áthidalását kell nekünk, előre programozva megoldani. Megnézzük a kis táblázatot, hogy az adott zónában, mondjuk reggel 8-10-ig, délután 2-4-ig és este 11-től hajnali egyig nem lesz áram, s akkor induljanak el a szünetmentes tápegységek, akkumulátorok és generátorok. S persze a nem tervezett áramszünetek esetén is megoldjuk a szolgáltatást.

Napelemmel nyert energia, jégakkuban tárolva

– A fejlődés megállíthatatlan az energiatermelés és -tárolás terén egyaránt. Persze vannak le-lemaradozó országok, amelyekben – főleg a karbantartások elmulasztása miatt – visszaesések lassítják a haladást.

– Dél-Afrikában a villamosenergia nagyrészét szénerőművekben állítják elő. – A lakosság úgy gondolja – nemcsak ott, hanem számos más országban is –, hogy majd az állam vagy valami befektető megoldja a problémájukat. Pedig észre kéne venni, hogy az energiaellátás, a növekvő igények miatt, egyre több gondot okoz mindenhol, s nekünk embereknek kell változni, változtatni a hozzáállásunkon, a szokásainkon ahhoz, hogy kedvező fordulat történjen. Az ilyen áramszünetek óriási problémát jelentenek a kórházaknak, a húsiparnak, a tejiparnak, a csibekeltetőknek, a gyümölcsfeldolgozóknak. Milyen költséghatékony módon tudjuk legjobban kiváltani a hálózati energiát? Ez a mi megoldandó, legfőbb feladatunk. Technikailag nagyon érdekes megoldások léteznek. Például a napelemekkel nyert energiát jégakkukba tároljuk el. Vezérelni kell a folyamatot, hogy mennyi a szabad kapacitás, mikor kell leszabályozni, hogy ne menjen vissza a hálózatba a megtermelt villamosenergia és így tovább.

– Egy esetleges internetes összeomlás veszélyeztetheti a távvezérlést? Mit lehet vagy mit kell még módosítani a hosszútávú, zavartalan működés biztosításához?

– Amiben most gondolkodunk, az az új energiaforrások integrációja. Például a hidrogén felhasználásának lehetőségei egyre bővülnek. Új akkumulátortechnológiákról is hallani. Főleg a nátriumalapúak tűnnek izgalmasaknak. Az aksik fejlesztésénél három cél van: a súlycsökkentés, az élettartamnövelés, valamint a feltöltési és kisütési teljesítmény optimalizálása. Fontos követelmény az energiasűrűség növelése is, az, hogy adott térfogaton minél több olyan energiát tudjon tárolni az eszköz, amit aztán ki is lehet belőle venni. A cellafeszültség nagyon kényes dolog, figyelni kell rá. Ha túl alacsony vagy túl magas, akár tűz is keletkezhet. A nem megfelelő minőségű akkumulátorokkal ellátott vagy nem kontrollált elektromos járműveknél is előfordulhat ilyesmi. Ezek a balesetek legtöbbször az akkumulátorvezérlő berendezés hibájából következnek be. Mi csak olyan gyártókkal dolgozunk, akik hajlandóak minden adatot szolgáltatni az aksijukról. Minden párhuzamosan kapcsolt kör minden moduljának minden cellájáról tudnunk kell mindent. S ez esetben stabil a szolgáltatás. A rendszer teljesen önműködő, egy esetleges internetes összeomlásból a felhasználó semmit nem vesz észre.