2024.08.15. 14:00
Délről érte el vármegyénket a zivatar
Szerdán délután több időjárással foglalkozó portál is jelezte, hogy Tolna vármegye területén éjszaka, illetve csütörtökön kora hajnalban zivatarral kísért eső jöhet. Délről érte el vármegyénket a zivatar, de alig hozott magával esőt. Mi lehet annak az oka – kérdezik egymástól is az emberek –, hogy ekkora az aszály vármegyénk déli felében?
Egymást érték a villámok szerdán éjszaka, amit nagy szél kísért, majd az égi háborúból csütörtök hajnalra is jutott. Délről érte el vármegyénket a zivatarzóna, de sajnos a nagyon várt esőből alig kapott Tolna.
Délről érte el vármegyénket a zivatar
Paks környékén is villámlott, dörgött az ég, de esőből nem jutott egy csepp sem. Ezen a környékén immár 53. napja érdemleges csapadék nem volt. Szekszárdon és körzetében 1,5, Pörbölyön 3, Bátán és Dunaszekcsőn 2 milliméternyi hullott, míg Bátaszéken 23,5-et, a település másik felében pedig 14 millimétert mértek.
A nagy szél, mely meglepően meleg volt, nagy kárt nem okozott, egy-egy fakidőléshez, ágak leszakadásához hívták ki a Tolna Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltóit, tájékoztatta lapunkat Köves Péter sajtóreferens.
Dunaföldváron egy buszra dőlt rá egy nagy méretű fa szerdáról csütörtökre virradóra. A dunaföldvári önkéntes tűzoltók a fát két láncfűrész segítségével távolították el a buszról.
A légkörből hiányzik a víz, ez a probléma
A légkörből hiányzó víz miatt nem érkezik elég csapadék az ország déli felébe az aszályos időszakban. Ennek enyhítésére a vizes élőhelyek, a rétek-legelők visszaállítását javasolják az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói legújabb elemzésükben. Az ELTE kutatói a Land című tudományos folyóiratban tették közzé összefoglaló cikküket, amelyben a 2022-es aszályt vizsgálták az ország délkeleti részén. Elemzésük szerint az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások okozzák, hogy a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül „robognak át" ezen a területen.
Vissza kell állítani a vizes élőhelyeket
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége jelentősen visszaesett. A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadékot a talaj mélyebb rétegei eltárolják. A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, és utána nagyon lecsökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség ezért nem jut a talajra.
Autóbuszra dőlt egy fa Dunaföldvárnál
Fotók: Dunaföldvári Önkéntes Tűzoltó EgyesületA megoldás az lenne, ha visszaállítanák a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, valamint ezekre a helyekre máshonnan is el kell juttatni a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit. Emellett támogatni kell a jól párologtató növényzet visszatelepülését is.
A kutatók úgy vélik, ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet.
