Nem kell túlzásba vinni az otthoni gyakorlást

Gyors egymásutánban pörögnek augusztus napjai, és mire észbe kap az ember, kezdődik az új tanév. Adódik a kérdés, hogy érdemes-e a nyári szünet végét feladatlapok otthoni töltögetésével elrontani, vagy inkább hagyja a szülő, hogy gyermeke az utolsó pillanatig kiélvezze a nyarat? A választ Csernusné Kiss Edittel, a Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola tanítónőjével kerestük.

Az a jó, ha észre sem veszi a gyerek, hogy gyakorol

– A nyár a pihenésé a diákok és a pedagógusok számára is, a szülőnek pedig terhet jelenthet, hogy különböző iskolai feladatokkal trenírozza a gyermekét – vélekedett. Ugyanakkor azt hasznosnak találja, ha játékos, szórakoztató módon szinten tartja a család a gyermek korábbi hónapokban megszerzett tudását. Az olvasást a kisdiákot érdeklő olvasnivalók révén érdemes gyakorolni, és az írás is becsempészhető a mindennapokba. Az a jó, ha a gyermek észre sem veszi, hogy gyakorol, például különböző rejtvényekkel. De izgalmasak lehetnek a kincskereső feladatok is, ehhez azonban a szülők részéről is kell a kreativitás.

A Babits iskolában bevett gyakorlat, hogy élményfüzetet készítenek a gyerekek a nyarukról fotókkal, rövid leírásokkal. – A legnagyobb öröm, ha olyan kép köszön vissza a nyárról, amelyen a diák könyvvel a kezében látható – mondta a tanítónő. Azt is elárulta, hogy meg szokták adni a levelezési címüket a tanítványaiknak, arra buzdítva őket, hogy küldjenek kézzel írt levelet vagy képeslapot számukra.

Augusztus végén már érdemes foglalkozni az iskolával

Augusztus utolsó két hetében azonban már tanácsos kicsit többet foglalkozni az iskolával, és felfrissíteni az előző tanévben tanultakat. Ugyanakkor Csernusné Kiss Edit azt hangsúlyozta, hogy semmiképpen sem szabad túlzásba esni, a lényeg, hogy motivált maradjon a gyerek, és ne vegyék el a kedvét a tanulástól már az első becsengetés előtt. Napi 15-20 percet érdemes szánni a felkészülésre, mellette pedig közös tanszer vásárlással, készülődéssel hangolódni a tanévkezdésre. Hanol Erzsébet

Arra is van példa, hogy a szülők már óvodáskorban iskolai felkészítő feladatlapokkal igyekeznek többlettudással felvértezni gyermeküket. A pedagógus szerint ha ez a szülőt megnyugtatja, gyakoroljon a gyermekével, de ennek is érdemes normál keretek között maradnia. Beszélt arról is, hogy a mozgásnak mennyire fontos szerepe van egy gyermek fejlődésében. A nagymozgásos gyakorlatok például az agynak pont azt a területet fejlesztik, amelyre az íráshoz van szükség. A finom motorika pedig többek között a gyurmázás, a papírgyűrögetés révén fejleszthető.

A tanítónő hozzátette, hogy az elsősökkel tanév elején készítenek egy bemeneti szintfelmérést, hogy tisztában legyenek azzal, milyen tudásszinttel érkeztek a gyerekek, és ez alapján egyénre szabott módon arra törekednek, hogy október végére azonos szinten legyen az osztályban minden nebuló.