2024.08.24. 07:00
Várható élettartam függvénye lenne a nyugdíjkorhatár
Sok más tagállam mellett Magyarországon is a várható élettartam alakulásától tenné függővé a nyugdíjkorhatárt az Európai Unió – írta a Nyugdíjguru. Egyben arra a kérdésre is kereste a választ, hogy mi történik akkor, ha a várható élettartam rövidebb, mint amennyire a korhatáremelés politikája épül.
Az Európai Unióban a 65 éves férfiak várható további élettartama átlagosan 17,3 év, míg a nőké 20,9 év. Magyarországon azonban a Várható élettartam jelentősen elmarad az uniós átlagtól: a magyar férfiak 65 éves koruk után átlagosan csak 13,2 évet, a nők pedig 17,3 évet élnek – írta a Nyugdíjguru.
Fotó: Getty Images / Forrás: Getty Images
Ez azt jelenti, hogy míg egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, addig egy nő 20-21 évig nyugdíjas. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar nők nyugdíjba vonulási korcentruma 61-62 év körüli a kedvezményes nyugdíjazás miatt, míg a férfiaknak el kell érniük a 65 éves kort.
Várható élettartam: nyugdíjazás után több a betegség
Magyarországon a 65 éves kort a férfiak 73 százaléka, a nők 87 százaléka éri meg, de az egészségben eltöltött további évek száma rendkívül alacsony. Mind a férfiak, mind a nők esetében ez mindössze 4,9 év, amely az egyik legrosszabb adat az EU-ban. Ez a helyzet arra kényszeríti az idősödő magyarokat, hogy betegségekkel, csökkent életminőséggel éljék nyugdíjas éveiket.
Az unió rugalmasan kezeli a nyugdíjkorhatárt
Az unió számos tagállama már bevezette vagy tervezi bevezetni a nyugdíjkorhatár emelését. Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban pedig 2050-től növelik a korhatárt 69 év 9 hónapra. Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer működik, ahol 63 és 69 év között lehet nyugdíjat igényelni, de minél korábban igénylik, annál kisebb lesz az összeg.
Itthon 14 éve 62-ről 65 évre változott a nyugdíjkorhatár
Magyarországon 2010 óta a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre emelkedett, ami magasabb, mint 11 másik uniós tagállamban. Azonban az elmúlt évtizedben a nyugdíjkorhatár gyorsabban nőtt, mint a várható további élettartam, így jelenleg nincs közvetlen szükség a korhatár további emelésére.
Az EU számos országa már alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartam alakulásától teszik függővé.
Magyarország számára is azt javasolná az unió, hogy a nyugdíjkorhatárt a 65 éves korban várható további élettartamtól tegye függővé, rugalmasan alkalmazva a változtatásokat. Ha a várható élettartam csökkenne, akkor a nyugdíjkorhatár is csökkenhetne.
