2024.10.21. 11:30
Egyedül az iskolába, mikortól engedje ezt a szülő?
Mi, szülők sokszor nem találjuk az arany középutat, ha csemetéink önállóságra neveléséről van szó. Sajnos a mai gyerekek egyre később válnak önállóvá, ami a felnőttlétükre is jelentősen kihat. Sok családban központi kérdés az is, mikortól mehet a gyerek egyedül az iskolába?
Hazánkban és a szomszédos országokban tízéves korban engednék először szülői kíséret nélkül a gyermekeket az iskolába. Ausztria és Bulgária a két véglet, a vélemények között erős kelet-nyugat megosztottság látható – áll egy tavaly az Ifjúságkutató Intézet által készített felmérésben. Mikortól mehet a gyerek egyedül az iskolába? – kérdeztük Király Gabriella klinikai gyermek-szakpszichológust, a Tolna Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatóját.
Forrás: Shutterstock/illusztráció
Tízévesen mehet már egyedül az iskolába a lurkó
A már említett reprezentatív kutatás szerint a magyar felnőttek fele úgy véli, hogy tíz és tizenkétéves kor között engedhető meg először, hogy a diákok egyedül közlekedjenek az otthon és az iskola között. Emellett a tízéves kort jelölték meg a leggyakrabban, vagyis a magyar válaszadók negyede gondolja azt, hogy ennyi idősen már önállóan is járhat iskolába a gyermek.
Király Gabriella elmondta, egy tipikusan fejlődő kisgyerektől ez akár már korábban is elvárható, de ez függ a szülőktől és a környezeti hatásoktól.
– Ahol a szülők dolgoznak, ott a gyerekek rákényszerülnek arra, hogy több mindent egyedül végezzenek el. Persze itt is fontos, hogy legyenek keretek, szabályok és határok. Morris Desmond angol etológus a gyermekkort három szakaszra bontja. Az első az Ölelj át szorosan!, a második a Tegyél le, engedj el! és a harmadik a kamaszkorban a Hagyjál békén! Ezeket a szülőknek tiszteletben kell tartaniuk, egyéb esetben nem segítenek a gyerekeknek, hogy teljes felnőtté válhassanak. Miért ne érhetné őket olykor frusztráció? Nem kell hazudni a gyermeknek. Vannak nehéz időszakok, amelyekkel a gyerekeknek is tisztában kell lenniük. Nem könnyű a szülői hivatás, ez egyfajta oda-vissza folyamat.
Nem szerencsés, ha a gyermek mindig függ valakitől
Minden gyerek más és más, ezért nem húzhatunk általános sémát arra vonatkozóan, hogy amit az egyik gyermek már négyévesen megcsinál, azt egy vele egyidősnek már feltétlenül tudnia kell.
– A gyerektől függ, hogy mire képes, hiszen a szülők láthatják, hogy a testvérek sem fejlődnek ugyanúgy, sokszor teljesen mások a sajátosságaik, a személyiségük – emelte ki Király Gabriella. A szülőknek kell tisztában lenniük a gyerekük fejlettségi szintjével, karakterével, hogy mi az, amit már rábízhatnak. Fontos, hogy ez egy folyamat, ami már csecsemőkortól elkezdődik.
Nem szerencsés, ha a gyermek mindig függ valakitől. A mai fiatal szülők, bár sokkal tudatosabban vannak jelen gyermekeik életében, sajnos sokszor túlzásba esnek. A pszichológus hangsúlyozta, ha egy babát nem hagyunk kicsit sírni, akkor tudja, hogy a szülei mindig elérhetők, mintha nem vágták volna el a köldökzsinórt. Így a pici nem tanulja meg megnyugtatni magát, és ezzel az önállósághoz vezető folyamatot hátráltatjuk.
– Koronként más és más feladatok várnak a gyerekekre, fontos, hogy hagyjuk őket önállósodni. Természetesen a szülőnek biztonságos környezetet kell megteremtenie, azonban hagynunk kell, hogy a gyermek egyedül érjen el dolgokat, egy kicsit küzdjön meg értük. Ez lenne a lényeg, mivel ahogy fejlődik, egyre inkább több mindenre lesz képes.
Segítsük, támogassuk, de neveljük autonómiára őket.
Ugyanúgy, ahogy a beszéd- és a mozgásfejlődés is egy folyamat, ez is az, ne tizenkétéves korban akarjuk belenevelni a gyerekbe, hogy legyen igényes a saját környezetére, tegyük ezt meg már egészen kiskorától kezdve, mindig a saját szintjének megfelelően!
A két végletet Ausztria és Bulgária képviseli
A tizenkét országban végzett felmérés szerint a megkérdezettek két csoportba sorolhatók.
Az országok egy része akár már tízéves kor előtt hagyná, hogy a gyerekek először menjenek kíséret nélkül az iskolába. Ebbe a körbe tartozik Ausztria, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Montenegró, Szerbia és Szlovénia.
Más országok – Bulgária, Lengyelország, Románia és Szlovákia és Magyarország – inkább tízéves koruk után hagyná, hogy a fiatalok önállóan járjanak iskolába.
Az Ifjúságkutató Intézet felmérésében a válaszadást főként a környezet-, illetve közbiztonság, a tanintézmény elhelyezkedése, valamint a gyermekek érettségi szintje befolyásolhatta. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a nyugatabbra lévő országok kevesebb tanintézményben töltött idő után is hagynák, hogy az iskolások egyedül közlekedjenek.
A vizsgált országok közül a két végletet Ausztria és Bulgária képviseli: előbbiben a megkérdezettek átlagosan 8, utóbbiban pedig 11 évesen engednék, hogy először egyedül közlekedjen a gyermek.
