Jó úton halad a magyar egészségügy (galéria)

A meghívón a nyitó kérdés úgy szólt: igaz-e, amit sok esetben hallani, hogy az ágazat romokban van? A választ pedig a legilletékesebbek adták meg, Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára, Kis Zoltán, a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház főigazgatója és dr. Pap Zoltán, szekszárdi háziorvos, a háziorvosok Tolna vármegyei kollegiális vezetője. A kérdező, szaknyelven a kerekasztalbeszélgetés moderátora is szakember volt, Pető Dorina, szociálpszichológus, az MCC Egészségedre programjának vezetője, s a mentális egészség jobbítását célzó Mélylevegő program társalapítója. 

Megbízunk az állami egészségügyi ellátórendszerben

A válaszadást Takács Péter államtitkár kezdte, mégpedig egy viszonylag magánjellegű bejelentéssel. Felesége, ötödik gyerekükkel, terhessége utolsó napjaiban van, s ha megszólal a telefonja, neki mennie kell.  Majd utalva arra, hogy megbízik a hazai egészségügyben, hozzátette, hogy nem egy drága bécsi magánkórházban fog szülni, hanem a területileg illetékes Szent János kórházban, és annál az orvosnál, aki éppen bent lesz.

Azzal folytatta, hogy megbízunk a magyar állami egészségügyi ellátórendszerben, s a kormánynak az a célja és érdeke, hogy erős állami ellátórendszert tartson fönn. Az elmúlt évtizedekben is támogatták ezt a törekvést, de mióta a Belügyminisztériumhoz tartozik az egészségügy, elindultak olyan változások, amelyekre harminc éve vár a szakma és a betegek is. Alapelv, hogy minden magyar állampolgár megkaphassa az állapotának megfelelő ellátást. Ezt korábban a paraszolvencia is erősen torzította. Azóta, a betegutat rontó paraszolvenciát jelentősen visszaszorították, azzal is, hogy három négyszeresére emelték az orvosok fizetését, és sikerült a szakdolgozókét is javítani. Most az orvosok havi átlagfizetése, ügyelettel együtt, bruttó 2 millió 300 ezer forint.

Beszélt arról is, hogy óriási szakadék van a magyar egészségügy megítélése és a valós teljesítménye között. Egy komoly nemzetközi szakmai egyesület felmérése szerint arra kérdésre, hogy az ön országában a betegek megkapták-e a megfelelő egészségügyi ellátást, a magyarok 22 százaléka nemet mond. Ha pedig úgy tették fel a kérdést, hogy ön, vagy közvetlen hozzátartozója az előző három évben megkapta-e a kellő egészségügyi ellátást, a válaszoknak már csak 1,7 százalék volt nemleges. Ezzel pedig Európa uniós országai között a legjobb harmadban vagyunk. Az első, a rossz arányt, tette hozzá, főleg az interneten terjedő szenzációhajhász hamis hírek okozzák.  

Érezhető a paraszolvencia kivezetésének hatása

Kis Zoltán, a kórház főigazgatója megerősítette, hogy érezhető a paraszolvencia kivezetésének hatása, főleg ott, ahol az erősen befolyásolta a teljesítményt, viszont, mint elmondta, a dolgozók 95 százalékánál érezhető a jelentős béremelés. Hozzátette, gondot okoz a létszámhiány, de az nem a pénzen múlik. Az utánpótlás képzését már a középiskolában meg kellene kezdeni. 
Egy újabb kérdés kapcsán dr. Pap Zoltán háziorvos, a háziorvosok Tolna vármegyei kollegiális vezetője arról beszélt, vannak betegek, akiket a praxisban ki tudnának szűrni, meg tudnák őket gyógyítani, de a szabályok alapján szakrendelésre kell küldeni őket. Ha ebben részben változtatnának, szélesítenék a háziorvosok hatáskörét, kevesebb munkája lenne a szakrendelésnek, és, mert csökkenne a háziorvos adminisztratív teendője, az ő munkájuk sem lenne több.

Tervek szerint javul az eszközpark Szekszárdon, folytatta a kórház főigazgatója, kapnak egy második CT-t, s várható a közel tíz éves MR felújításra is. A nyáron pedig az egyik klímarendszer cseréje érezhető komfort javulást hozott. Elmondta azt is, hogy az onkológiai osztály világszínvonalú lett, s reméli, a többi is ilyen lesz majd. Mint közgazdász, látja, hogy az egyébként gyönyörű 13 hektáros parkban lévő, közel száz éves, harminc épületből álló kórház működtetése nagyon költséges. Jobb lenne a város szélén egy tömbkórház, de míg arra nincs forrás, a meglévőben gyógyítanak, és ott igyekeznek a komfortfokozaton javítani. Azért is, hogy a fiatal szakorvosoknak, rezidenseknek tudjanak perspektívát adni, és még vonzóbb legyen számukra az itteni kórház.

A fiatal háziorvosok számára is vonzóbb lenne, ha több jogosítványa lenne a háziorvosoknak, több diagnosztikai, terápiás eljárást végezhetnének. Ezzel kapcsolatban Takács Péter államtitkár elmondta, folynak az egyeztetések, s még az ősszel egyes terápiákat, gyógyszerek felírását megkapja a háziorvosi praxis, és így kevesebbszer kell a beteget szakorvoshoz küldeni. Könnyíti ezt az is, hogy már a gyógyszercégek nem dotálják a felírást, így a szakorvosok nem ragaszkodnak ahhoz, hogy azt ők tehessék.

Digitalizáció és a komfortfokozat javítása

A tárca vezetője beszélt arról is, hogy világszerte élen járunk a digitalizálás adta lehetőségek hasznosításában. Már legtöbb ember telefonján ott az Egészség ablak applikáció, amelyen napról napra több információ, lehetőség szerepel, többek között lehet már időpontot foglalni szakrendelésekre is. Hozzátette, ezt az utóbbit sajnos még kevesen használják.

Beszélt arról is, a nagyobb beruházások, új műtőblokkok, hotelszárnyak, főleg a szakmát, a gyógyítókat szolgálták, komoly benyomásokat viszont járóbetegként szereznek az emberek, és ők vannak többségben. Még a Szent János kórház igazgatójaként tapasztalta, hogy ott évente 40-45 ezer fekvő beteg mellett majd egymillió járóbeteget láttak el. Ezért a következő tíz évben a digitális képalkotó technika fejlesztése mellett a szakrendelők és a várók komfortfokozatát kell javítani.

Azt is megjegyezte, hogy a képalkotó technika terén jelentős fejlődés lesz, ha az MR és a CT piaca állami felügyelet alá kerül, így majd az interneten a központi leletezőbe küldött képeket gyorsabban tudják elemezni. Azt is említette, hogy ebben, s az egyéb képek vizsgálatánál is segítségül hívják majd – mert ebben világszerte a legjobbak között van a hazai egészségügy – a mesterséges intelligenciát. 

Magánpraxis és várólista

A következő kérdéssel a moderátor a magánellátást firtatta. 
A szekszárdi kórház főigazgatójának véleménye, ha valamire van kereslet, akkor jó, ha arra kialakul piac, de itt néha az a baj, hogy főleg vidéken nincs elég szakember a magán és az állami ellátásra, ezért előfordul, hogy a magánorvosként végzett munka után az államiban pihenik ki magukat az orvosok. A privát beteggel kedvesek, a másik munkahelyen már kevésbé olyanok. 
Hasonlóan vélekedett az államtitkár is, említve a svájci, angliai példát, ahol csak az dolgozhat magánkórházban is, aki az állami, vagy biztosító kórházában az előirt normát teljesítette. 
Szinte természetes, hogy szóba került a várólista is. Takács államtitkár erre azt mondta, a covid utáni hetekben 27 műtéti típusban volt várólista, most országosan háromban van 60 napnál hosszabb várakozási idő, csípőprotézis, térdprotézis és kiterjesztett gerincstabilizáló műtétnél.

Ha jönne a jótündér

Pető Dorina záró kérdése úgy szólt, ha megjelenne a jó tündér, s teljesítene egy kívánságot, mi lenne az? A kórházigazgató azt szeretné, ha mindenütt azt csinálnák, amit igazán jól tudnak. Hogy bizonyos ellátástípusokat a centrumokban végeznék, ahol a rutin van, s ne megszokásból mindenütt, mindent csináljanak. Ehhez viszont a betegnek el kellene menni negyven, hatvan kilométerre, s ezt a helyi politika, a betegek, s a gyógyítók még néha ellenzik.

A háziorvos azt szeretné, ha azok jönnének a rendelőjébe, akiknek valóban ott van ellátásra szükségük, rövidülnének, megszűnnének a felesleges betegutak. A szűrési, gondozási tevékenység jobban működne. 
Az államtitkár számára, aki abban a kedvező helyzetben van, hogy nem csak kívánhat, hanem azt meg is valósíthatja, az is fontos, hogy tényleg egészségügyről beszéljünk, s nem betegségügyről. Ehhez a prevenciós tevékenységet kell fokozni. Ezért minden munkaképes embernek biztosítani kell, hogy meghatározott időközönként, ingyen egy általános egészségügyi felmérésen vegyen részt.

Ami pedig még ennél is fontosabb, az egészségről való gondolkodás. Ezért kezdik alakítani a legfiatalabb korban lévőknél az egészségtudatosságot, az egészség megőrzésének lényegét, hogy ne csak „doktor Google” legyen, aki megmondja, hogy mit kell csinálni. Ezért szeptembertől beillesztették az egészségre nevelést az általános iskola felső tagozatának tantervébe, és folytatják azt alsótagozatnál, a szakiskolákban, gimnáziumokban.