Ne azt vizsgálják, ki, hogyan került a csávába!

Elhunyt Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke. Ilyenkor, ha valaki távozik a földi világból, s volt vele némi személyes kapcsolatunk, felrémlenek előttünk az emlékezetes mondatai, cselekedetei.

Az író ember a szavak birtokosa. Szereti gyarapítani a készletét. Henri Charriére Pillangó című könyvéből megtudhattuk mi az a télakolás. Hazafi József egyik kötetéből, a Lóki mester történeteiből pedig azt, hogy kik is a rehások.

Mondatokat is gyűjtögetünk persze mi, tollforgatók, nemcsak szavakat. Kozma atya egy tolnai előadásakor, egy egészen rövidke kérdőmondat vésődött belém, körülbelül 25 éve. Ez a röpke megnyilatkozás a viselkedésmódot, a helyes hozzáállást érzékeltette. Az alkoholbetegekről volt szó. Mindenki csak legyint rájuk, iszákosak, tönkre mennek, maguknak köszönhetik. Na és? – hangzott a kijózanító kérdés, mire a hallgatóság bólogatása abbamaradt. Aki segíteni akar, segítsen a sántának, a vaknak, az értelmi fogyatékosnak, az alkoholistának is! Ne azt vizsgálja, ki, hogyan került a csávába!

Az atya segített. Nagyra nőtt az 1989-ben létrehozott szeretetszolgálat az agilisságának köszönhetően, s persze Istennek hála. Támogatták az NDK-s, a romániai, a jugoszláviai és az ukrajnai menekülteket. Ma már iskolákat, hajléktalanszállókat, idősotthonokat működtetnek. Hogyan tovább nélküle? A hiánya miatt aggodalmaskodókat, ha tehetné, biztosan most is felrázná egy Na és?-sel.