Történelmi korrajzot készített a baráti társaság elnöke

A résztvevő magyarok és lengyelek közösen énekelték: „Jeszcze Polska…” és „Isten áldd meg a magyart…” A himnuszok elhangzása után koszorúzás és mécsesgyújtás következett, tájékoztatott Surján József, a társaság elnöke. A jelenlévők látták, hogy az idei aszályos évben is fejlődött és szépen zöldell az újra ültetett Magyar-Lengyel-Barátság Fája. Ez igazi öröm. 

A Baráti Társaság alapító elnöke beszélt Magyarország, a magyarság 17. századi helyzetéről. Milyen állapotban volt Magyarország az 1660-1680-as években? Magyarországot végzetes gyengeségben és megosztottságban érte az oszmán hatalom elleni felszabadító háborúk sora. Zrínyi Miklós 1664-es tragikus halála, a szentgotthárdi török elleni győztes csata után a török számára előnyös vasvári békét kötötte meg a bécsi udvar, melyet a magyarok szégyenletesnek és megalázónak tartottak. A tragikus végű Wesselényi összeesküvés kíméletlen fel- számolása is fokozta I. Lipót császár és magyar király elleni bizalmatlanságot. A kuruc-labanc ellentét végképp megpecsételte eleink sorsát. A háborúk sorát lezáró 1699-es karlócai béketárgyalásokon Magyarországról döntöttek az akkori hatalmak – magyarok részvétele nélkül. Az elbukott Rákóczi szabadságharc még sem volt hiába való, Magyarország nem lett a Habsburg Birodalom teljes gyarmatává. 

A Vörösmarty Művelődési Központban az 1683-as év eseményeiről beszélt Surján József. A Bécset ostromló török seregnek esélye volt a győzelemre. Utólag szinte törvényszerűnek tűnik, hogy a Sobieski János lengyel király és Lotaringiai Károly herceg vezette egyesült lengyel-osztrák-német hadak győztek. Az 1863. szeptember 12-én a Bécsi Erdő Kahlenberg települése melletti egész napos csatában súlyos vereséget mértek a törökökre. Súlyos, de nem megsemmisítő vereséget. Ezt Thököly Győrnél állomásozó kuruc hadserege bevégez- hette volna. De nem tette.  A lehetőség elillant. És másként alakulhatott volna a következő évek Magyarországának története. Vajon történelmietlen-e ez a felvetés?

A győzelem dicsősége mindenkié. Utólag akarják szembe fordítani a lengyelek királyát és Lotaringia hercegét. A Bécset felszabadítók között voltak fizetett katonák, zsoldosok is, mégis keresztény seregnek hívjuk őket. Bécs után még az év október 9-én a párkányi csatában ismét súlyos török vereség következett. Itt az érdem Lotaringiai Károlyé, míg Bécs felmentésénél a lengyel szárnyas huszárok megállíthatatlan rohamát szokták emlegetni.
XI. Ince pápának köszönheti elsősorban a keresztény Európa a Szent Liga létrejöttét. Sokan tekintik ezt az utolsó és eredményes keresztes hadjáratnak. 1684. márciusában a Habsburg Birodalom, a Lengyel-Litván Unió, a Velencei Köztársaség és a pápai állam szövetkezett. A későbbiekben újabb államok (Oroszország, a német tartományok, Svédország) csatlakoztak. Végre a felismerés tetté vált. A Török Birodalom még hanyatlásában is olyan hatalmas, hogy csak közös erővel lehet visszaszorítani. 

A három világrészre kiterjedő világbirodalom nem egy év alatt épült fel, ezért leépítése sem egy évig tartott. 1684-ben még sikertelen Buda vár ostroma, de két év múlva véres küzdelemben elesik Kizil Elma, ahogy a törökök hívták. Magyar tragédiánk része, hogy bár tizenötezer magyar vitéz vett részt Buda visszavételében, Magyarország felszabadításában, de nem önálló magyar seregként, magyar vezetés alatt. A győztes mindent visz, szól a mondás. A bécsi udvar hódításként kezelte Magyarországot.

Ha Jan Sobieski és a lengyelek nem segítenek, Bécs elesik és más a történelem menete. De segítettek a lengyelek, a híres szárnyas huszárok.

Világunk ma is változik, de az értékek maradnak. Ezt vallja a magyarok és lengyelek kis bonyhádi közössége.