2 órája
A szeretet a legerősebb varázslat
A mesék világa egyfajta varázslatos menedék, nemcsak a gyermeknek, hanem a szülők számára is. Ahogy olvasom a történeteket a kis királyfiról, aki legyőzi a sárkányt, vagy a bátor kislányról, aki túljár a gonosz boszorkány eszén, rájövök, hogy ezek a mesék nemcsak tanítanak, hanem gyógyítanak is. Olyan bölcsességeket hordoznak, amelyeket mi, felnőttek talán már elfelejtettünk a mindennapi rohanásban.
Amikor először kezdtem esti mesét olvasni a gyermekemnek, nem gondoltam volna, hogy a saját világom is megváltozik. Eleinte csupán egy rutinnak tűnt, valami, amit minden anyuka csinál: esti mese, puszi és irány az ágy. Hamar rájöttem, hogy a mesék sokkal többet adnak, mint csendes, békés elalvást.
Persze nem minden mese könnyű falat. Bevallom, néha kicsit megrettenek, amikor egy-egy régi magyar népmesében kemencében végzi a boszorkány vagy a Grimm-testvérek hűen kegyetlen részleteitől. De aztán a gyermekem szemébe nézve látom, hogy ő érti, talán jobban is, mint én. A gyermekek tudják, hogy a mesék nem a valóságról szólnak, hanem az igazságról – a jó és a rossz harcáról, arról, hogy a bátorság mindig kifizetődik, és hogy a szeretet a legerősebb varázslat.
A legmeglepőbb talán az, hogy a mesék nemcsak a kicsiket formálják, hanem a szülőket is. Amikor látom, ahogy tágra nyílt szemmel figyeli, vajon sikerül-e a legkisebb fiúnak megszereznie az aranyalmát, rájövök, mennyire szükségem van nekem is arra, hogy újra hinni tudjak a csodákban. Az esti mesék idején én sem anyuka vagyok, hanem egy utazó a képzelet birodalmában. Együtt bújunk el az óriások elől, együtt nevetünk a ravasz rókán, és együtt örülünk, amikor végül minden jóra fordul.
Így lett számomra a mese sokkal több, mint esti rutin. Egy szertartás, amely újra meg újra emlékeztet arra, hogy a világ nem csak számokból, határidőkből és teendőlistákból áll.
