Boldogságérzet Tolna vármegyében

Az Opinio Institute országos kutatásában a nemzetközi szakirodalomban használt szubjektív boldogságskála alkalmazásával mérték le a magyar társadalom közérzetét. Az általunk kérdezett Tolna vármegyeiek lapunknak azt mondták, hogy nem tudják megfogalmazni, mi az a boldogság. Számukra a boldogságérzet egy nehezen meghatározható filozófiai fogalom. 

Boldogságérzet és társadalom

Az Opinio Institute kutatásának főbb megállapításai közé tartozik, hogy a magyar társadalom általános boldogságérzete a hetes skála középértékét ugyan valamivel meghaladja (4,3), de ez elmarad a közelmúltban mért nemzetközi mérések átlagától. Azt is megállapították, hogy a társadalmi státusz (iskolai végzettség és háztartási jövedelem), valamint a házasságban, párkapcsolatban folytatott életmód erős összefüggésben áll a boldogságérzettel. A válaszadók kiegyenlített arányban számoltak be pozitív és negatív érzésekről. A legerősebb összefüggést az általános boldogságérzettel a lenyűgözöttség, az inspiráció, illetve a közöny, a kínlódás, a gyötrődés és a melankólia megélése mutatja. Az Opinio Institute kutatása során, a különböző élettterületek közül az önbecsülés az, amely kiemelkedik az általános boldogságérzettel való erős összefüggés tekintetében.  

Tolnában nehéz megfogalmazni 

Tolna vármegyében többen nem tudják, hogy mi is az a boldogság. Egy szekszárdi családapa lapunknak elmondta, hogy nem tudja megfogalmazni, mi a boldogságérzet, és egyáltalán nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy ő boldog -e. 

– Nem tudom, mi az a boldogság, talán nem is számít, inkább egészség legyen. A boldogság érzése egy filozófiai kérdés, egy összetett dolog, a világ legnehezebben megfogalmazható dolga – tette hozzá. Tolna vármegyei családanya szintén hasonlókról számolt be lapunknak. Elmondta, hogy ő sem tudja, mi az a boldogság, nem érzi magát boldognak, de boldogtalannak sem.