Hadtörténeti konferencia adott betekintést a régió régmúltjába

Hadtörténeti konferencia színhelye volt a múlt hét végén a Paksi Városi Múzeum. Az egész napos, országos tudományos ülés a Hadtörténet korszakokon át címet viselte. A rangos rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának Hadtörténeti Munkabizottsága és a Paksi Városi Múzeum közösen szervezte.

Lussoniumtól a Bottyánsáncig

A résztvevőket Nagy Balázs, Paks alpolgármestere, dr. habil. Végh Ferenc, a PTE Középkor és Kora Újkor Történeti Tanszékének egyetemi docense – aki egyben a Hadtörténeti Munkabizottság elnöke – és dr. Fazekas Ferenc, a Paksi Városi Múzeum igazgatója köszöntötte. A tanácskozás a Dél-Dunántúl hadtörténeti és hadirégészeti kutatásainak legfrissebb eredményeit mutatta be. A helyszín kijelölésében közrejátszott, hogy ugyanitt 2017-ben már nagy sikerrel zajlott le egy hasonló tematikájú, azonos című konferencia. A paksi intézmény idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját, az egész éves programsorozat, a nagyrendezvények mellett tudományos konferenciák is kísérik a jubileumot, s ennek keretében lehettek tanúi az érdeklődők a mostani hadtörténeti konferenciának.

Kiemelendő, hogy Tolna vármegyében Paks város egy olyan országos jelentőségű hadtörténeti helyszínnel is rendelkezik, mint a Paks-Dunakömlőd mellett magasodó Bottyánsánc. A löszplató tetején a római korban évszázadokig egy római katonai tábor, Lussonium erődje terült el. A helyszín később, a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705-1706-ban a kurucok palánkerődjeként, fontos támaszpontjaként szolgált, innen ered a domb elnevezése is, amelyet a népnyelv Bottyánsáncként őrzött meg.

A mohácsi csatatér és más helyszínek

A konferencia dr. Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójának plenáris előadásával indult, amely a mohácsi csatatér kutatásainak legújabb eredményeit tárta a nagyközönség elé. A program ezt követően négy szekcióba rendezett előadássorozatot kínált, a hadtörténeti tematikához illeszkedve, időrendben haladva a római kortól egészen a 20. századig bezárólag. A résztvevők között a magyar-francia katonai kapcsolatok nemzetközi hírű szakértője, dr. habil. Bene Krisztián, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja is előadást tartott. Az előadók között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és több múzeum – Hadtörténeti Múzeum, Wosinsky Mór Múzeum – munkatársai is megosztották legújabb kutatási eredményeiket.

Tervezik a konferenciakötetet

A konferencia végén dr. habil Végh Ferenc értékelte a konferencia eredményeit, dr. Fazekas Ferenc megköszönte az előadók prezentációit, részvételét és értékes közreműködését. Az igazgató lapunknak elmondta, hogy a közeljövő tervei között szerepel egy konferenciakötet kiadása is. A kötet a tanácskozáson elhangzott tudományos eredményeket kívánja írásos formában is elérhetővé tenni. Ez a kiadvány a tervek szerint a Paksi Városi Múzeum és a PAB Hadtörténeti Munkabizottság közös kiadásában fog megjelenni, a tudományos eredmények közzé tételén túl, egyúttal lehetőséget nyújt majd az érdeklődők számára, hogy részletesen megismerkedjenek a Dél-Dunántúl hadtörténetének számos jelentős, történelemformáló eseményével, helyszínével.

Hadtörténeti konferencia: az előadások

Bevezető, plenáris előadás: Dr. Bertók Gábor, igazgató, Janus Pannonius Múzeum és munkatársai: A mohácsi csatatér kutatásának legújabb eredményei.

I. szekció: Dr. Fazekas Ferenc, igazgató, a Paksi Városi Múzeum / egyetemi adjunktus, PTE BTK TTI Régészet Tanszék: Egy pannoniai segédcsapattábor, Lussonium (Paks-Dunakömlőd-Bottyánsánc) a legújabb régészeti kutatások tükrében; Dr. Nagy-L. István, tudományos kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum: Újabb eredmények a mohácsi csata harcászati rekonstrukciójához; Nagy Balázs, tárvezető, Ferenczy Múzeumi Centrum: Az 1526. évi kincshorizont.

II. szekció: Dr. K. Németh András, régész-főmuzeológus, Wosinsky Mór Múzeum: Közöletlen újabb középkori és kora újkori fegyverleletek Tolna vármegyéből; Czövek Attila, osztályvezető, Wosinsky Mór Múzeum: Miről árulkodnak a puskagolyók öntésére utaló lelőhelyek a Duna mentén Tolnában?; Dr. habil. Végh Ferenc, egyetemi docens, PTE BTK TTI Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék: Zrínyi-ágyúk Kanizsán. Adalékok Zrínyi-Újvár pusztulásához.

III. szekció: Dr. Négyesi Lajos, egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem HHK Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék: Zrínyi-Újvár őrhelye a Visszafolyó-patak gátjánál; Konkoly Sándor, PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskola: 1687. augusztus 6: egy elfeledett mohácsi csata. Dr. Kanász Viktor, tudományos munkatárs, HUN-REN PPKE-PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum: A bécsi nunciatúra hírei és haditervei Kanizsa 1689–1690-es blokádjáról és visszafoglalásáról.

IV. szekció: Dr. Huszár Mihály, történész-főmuzeológus, Marcali Múzeum: Noszlopy Antal (1813-1890) somogyi kormánybiztos-helyettes szerepe 1848-49-ben; Dr. habil. Bene Krisztián, dékán / tanszékvezető egyetemi docens, PTE BTK / Romanisztika Intézet Francia Tanszék: Mohácstól Lyon-ig. Egy magyar építész a francia ellenállásban.