2024.11.11. 17:30
Részmunkaidőben dolgoztam, alig kapok nyugdíjat
Az elmúlt két évben egyre több vállalkozó és cég ajánlja fel a munkatársainak, hogy a teljes munkaidő helyett dolgozzanak részmunkaidőben. Sokuk számára ez nagyon reménykeltőnek tűnik, hiszen napi négy vagy hat órás munkaidő mellett könnyebb ellátni a családot vagy más feladatot is. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy a nyugdíj jelentősen változhat, ha részmunkaidő után fizette a munkáltató utánuk a járulékokat.
Különösen a kisgyermekes anyukák örülnek annak, ha a napi nyolc óra helyett a munkahelyükkel meg tudnak állapodni abban, hogy négy vagy hat órát dolgoznak. De van, hogy a vállalkozó vagy az adott cég kezdeményezi, hogy részmunkaidő után fizeti a járulékot. A dolgozó pedig csak közvetlenül a munka befejezése előtt szembesül a ténnyel, hogy nagyon alacsony lesz a nyugdíja.
Forrás: Shutterstock/illusztráció
Ma már jobban odafigyelnék arra, hogyan jelentett be a munkáltatóm
Érdemes azt is átgondolni, hogy a részmunkaidőben töltött idő miként számít majd bele a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe.
– Az egyik munkadóm, egy vállalkozó négy órás munkaidőben jelentett be, ez nyugdíj előtt úgy húsz évvel volt, így nem is foglalkoztam azzal, hogy mit jelent majd ez nekem, ha nyugdíjba megyek. Később sikerült elhelyezkednem egy másik munkahelyen, ott viszont hat órásra jelentettek be. Öt éve mentem nyugdíjba – negyven éves munkaviszony után –, és akkor a meglepetéstől elámultam, mindössze 67 ezer forint lett a nyugdíjam. Először kaptam meg a pénzt a számlámra, egy héttel később az indoklást. Azt hittem, hogy csak előleget küldtek, elvégre negyven évet dolgoztam, és amikor négy órára voltam bejelentve, akkor is hét-nyolc órát kellett a munkahelyemen töltenem. Ma már jobban odafigyelnék arra, hogyan jelentenek be – mondta el a történetét egyik szekszárdi olvasónk.
Bár az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultsághoz elegendő húsz év szolgálati idő, a nyugdíj összegénél azonban meghatározó tényező a szolgálati idő hossza. Így nagy jelentősége van annak, hány év szolgálati idő után számítják ki a nyugdíj összegét.
Ha a nyugdíjkorhatárt betöltő személy éppen csak húsz év szolgálati idővel rendelkezik, a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkereset ötvenhárom százaléka lesz. Ha negyven év szolgálati idővel rendelkezik, akkor a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkereset nyolcvan százaléka lesz. És minden további szolgálati idő után további két-két százalékkal nő ez a mérték.
A minimálbér összege a döntő a nyugdíj összegének kiszámításánál
Ha a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik. Ha a kereset nem éri el a minimálbért, már más a helyzet.
A szolgálati idő hossza ugyanis a nyugdíjnál két helyen is fontos tényező: egyrészt a nyugdíj jogosultságnak, azaz kaphat-e nyugdíjat az adott személy, másrészt a nyugdíj mértékénél, vagyis mennyi nyugdíjat kap az érintett.
A nyugdíj jogosultságnál nem számít, hogy mennyit keresett az érintett, mert az adott időszak teljes egészében szolgálati időnek számít. Például egy húsz éves részmunkaidőben töltött szolgálati idő akkor is húsz évnek számít, ha a kereset mindig kevesebb volt a minimálbérnél.
A nyugdíj összegének megállapításánál azonban más a helyzet. Ebben az esetben ugyanis a szolgálati időt a nyugdíj járulék alapul szolgáló kereset és a mindenkori minimálbér aránya alapján kell kiszámítani. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összegét – például egy 20 éves munkaviszony esetén – nem 20 éves szolgálati idő alapján számítják ki, hanem annál lényegesen rövidebb szolgálati időt vesznek alapul.
