Védőnő: belelátott az emberek életébe, családgondozó is volt

A védőnő diplomáját kereken negyven éve, 1984-ben szerezte Fenyvesiné Szűcs Zsuzsanna. Már több mint húsz éve Szekszárdon végzi ezt a munkát, azelőtt Baranyában dolgozott, kistelepülésen. 
– Milyenek voltak a nyolcvanas évek közepén egy falusi védőnő munkakörülményei? 
– Hát nem autóval látogattuk a kisgyermekes családokat – emlékszik vissza. – Geresdlak tartozott hozzám és két csatolt kisközség, négy-négy kilométerre. Busszal közlekedtem és gyalog. Ritkák voltak a járatok, előfordult, hogy busszal kimentem, és stoppal jöttem vissza. Ma rengeteg az adminisztráció, akkoriban viszont a szakmai munka volt sokkal több. A védőnők végeztek mindenféle szűrővizsgálatot, és mi adtuk az oltásokat.

A védőnő minden korosztályt figyelemmel kísér

Nagyjából harminc gyerek tartozott hozzám. Itt, Szekszárdon húsz körüli a létszám. 
– Milyen korosztályból? 
– Alapvetően a gyerekkel, iskolába meneteléig, 6-7 éves koriág foglalkozunk. De egy falusi védőnő a körzeti iskola védőnője is, tehát nyolcadikig 14-15 éves korig hozzá tartozik az ifjúság, plusz még ő a helység családgondozója. Ahol nincs helyben rendelő orvos, ott a védőnő az egészségügyi szolgáltató. Mindenkit istápol a fogantatástól a halálig.

Tetű- és tisztasági szűrést végeznek

Százéves, tradicionális szakma. Bár inkább hivatásnak, szolgálatnak nevezik a védőnők tevékenységét. 
– Érezhető a megbecsülés? 
– Falusi környezetben közvetlenek, barátságosak az emberek – hangsúlyozza. – A város, a megyeszékhely persze más, de általában tisztelet övezi a védőnőket. Szerencsére mára az anyagiak is rendeződtek. Sokféle munkáltatónk volt korábban, ide-oda dobálást éreztünk, nem megbecsülést. Évtizedeken át nem tartoztunk egészségügyi dolgozókként az egészségügyi bértáblába. A fizetésünk az átlagos szakmunkási bért se érte el. Most már annyi a keresetünk, mint a többi, hasonló végzettségű egészségügyi kollégáé. 
– Konkrétan mi egy védőnő dolga?
– Mi látunk be legjobban a családik életébe. A kismamákat általában havonta egyszer behívjuk tanácsadásra. A csecsemőket, hathetes korig hetente, utána, egyéves korig havonta, aztán két-háromhavonta nézünk meg a kicsiket, míg óvodába nem mennek. Aztán már csak félévente, az iskolaérettségig. A szűrővizsgálat során mérünk testsúlyt, magasságot, és hároméves kor után a vérnyomást, a látást, hallást is ellenőrizzük. Továbbá ki kell tölteni egy szülői kérdőívet a gyermek állapotáról, fejlődéséről. Minden területi védőnőnek van óvodája is, ahová kijár ellátni az aktuális feladatokat. Például a rendszeresen végzendő tetű- és tisztasági szűrést. Hozzám két óvoda és egy családok átmeneti otthona tartozik.

Készen kapja a képet, nem fejlődik ki a képzelőereje

Hihetetlen de igaz, hogy némelyik szülő már óvodás korban okostelefont ad a gyerek kezébe. A modern kütyük miatt átalakul a védőnői munka is. 
– Sokat változott a feladatellátás a számítástechnika, az internet megjelenésével? 
– Rengeteget – monda. – Egyrészt jó ez, mert a bődületesen megnövekedett adminisztrációt már el se tudnánk látni számítógép nélkül. Másrészt elszomorító, hogy pont az anyai, szülői szerepre amúgy se nagyon alkalmas fiatalokat vonja el leginkább a gyerekkel való törődéstől. Igyekszem a kismamák gondolkodását strukturálni, terelgetni, mert sokan belevesznek a webes kalandozásokba. Felmérhetetlen kárt okoz a mai világban az internet, a böngészés, az eszközhasználat. Kapcsolattartás a közösségi médián keresztül van, a családon belül nincs. Az anyai, a szülői ösztönök eltűnnek. Már nemcsak az informálást és a szórakoztatást, hanem a problémák megoldását is külső segítségtől, eszközöktől várják. A kisgyereket odaültetik a tévé elé, vagy a kezébe adják az okos telefont, hogy azzal foglalkozzon, s az anya „szabad” lehessen. Annyira lejön ez sokszor itt a váróban is! Van, hogy ülnek egymás mellett egy szó nélkül, és az anya is, a hároméves gyerek is nyomkodja, pörgeti a telefonját. És nemcsak a kevésbé művelt, de a magasan kvalifikált szülőknél is előfordul ilyesmi. A picik készen kapják a képeket, nem fejlődik ki a képzelőerejük, a fantáziájuk. Mindezekből következik, hogy egyre több a problémás, a viselkedészavaros gyerek.
– Nem bánta meg, hogy ezt a pályát választotta?
– Nekem ez nagyon testhezálló munka. Erre születtem. A falusi időszakot is szerettem, és a mostanit is, a nehézségek ellenére. Ha csak néhány gyereknek, szülőnek tudtam segíteni, már megérte.

Szekszárdon 2002-től dolgozik

Fenyvesné Szűcs Zsuzsanna 1962-ben született Mohácson. Dunaszekcsőn nőtt fel. Mohácson érettségizett, majd Szegeden szerzett védőnői diplomát, 1984-ben. Középiskolás korában még játszott a gondolattal, hogy orvos vagy ügyvéd legyen, de amikor rátalált a védőnői hivatásra, érezte, hogy a helyén van. Szakmai pályafutását Baranyában, Geresdlakon kezdte. Szekszárdon 2002-től dolgozik. Általában húsz körüli a körzetéhez tartozó kisgyermekek és tíz körüli a kismamák száma. Arra buzdítja a felnövekvő nemzedék tagjait, hogy ne vigyék túlzásba az eszközhasználatot; a számítógépes kommunikáció helyett a klasszikus kommunikációt részesítsék előnybe. Feladata az is, hogy kijárjon két óvodába és egy családok átmeneti otthonába, ellátni a védőnői tennivalókat. Második párkapcsolatában él, az elsőből van két felnőtt lánya. Kedvelt szabadidős tevékenysége a természetjárás.