A Gólyavár ásatásairól szólt a budapesti konferencia

Dombó várának szisztematikus régészeti kutatása 2014-ben kezdődött meg, Berta Adriánnak, az MTA BTK Régészeti Intézetének fiatal kutatói ösztöndíjas munkatársának a vezetésével, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékével együttműködve. A Castrum Dombo 2014–2018 című konferencián Berta Adrián ismertette a hallgatósággal a dombói vár régészeti kutatásának történetét és eredményeit. Elmondta, hogy a Dombai család egykori rezidenciáját régészeti módszerekkel csak az 1960-as évektől kezdték el kutatni, a feltárására pedig először 2014-ben került sor a város önkormányzatának kezdeményezésére és finanszírozásával. Az elmúlt öt évben sikerült tisztázni a lelőhely szerkezetét, jellemző rétegviszonyait és a főbb építészeti periódusait.

Kovács Viktória történész a dombói várra és a Dombai családra vonatkozó történeti adatokról beszélt, Takács Istvánné helytörténész pedig az Esterházyak dombóvári tulajdonszerzésének kérdéseit taglalta. Buzás Gergely régész-művészettörténész, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója a 14–15. századi magán földesúri várakról tartott előadást. Páll Dávid Gergely földtudományi szakember a vár idei geofizikai vizsgálatáról, míg Kosári Aurél és Sipos Máté, a veszprémi Greypixel Geometrics munkatársai a vármaradványok lézerszkenneres felméréséről beszéltek.

A terepi munkákkal párhuzamosan megkezdődött az előkerült leletanyag feldolgozása is. Eszes Adrienn régész a falmaradványok és téglák vizsgálatáról, Magyar Csaba régész a fémleletekről, Sztankovánszki Tibor és Osváth Zsófia régészek az üvegleletekről, Varga B. Zsuzsanna régész pedig a török kori kerámiákról, valamint a vár kerámialeleteinek archeometriai vizsgálatáról tartott előadást.

A poszterszekcióban Kovács Gyöngyi régész, tudományos főmunkatárs-igazgatói megbízott Miklós Zsuzsa Dombóvár környéki vártopográfiai kutatásait, Máthé Genovéva régésztechnikus a vár 2014 és 2018 között előkerült faragott köveit, az időközben elhunyt Boldizsár Péter régésztechnikus a kályhacsempe leleteket, Pargmann Laura régészhallgató a pénzleleteket, Varga B. Zsuzsanna pedig a fenékbélyeges kerámiákat mutatta be a kiállított posztereken. Az érdeklődők a plakátokon láthattak még egy késő középkori füstölőt és egy késő középkori zárszerkezetet a dombói várból, de Erky-Nagy Tibor dombóvári tipográfusnak és Dunai József dombóvári építészmérnöknek köszönhetően megtekinthették Dombóvár-Gólyavárt régi fényképeken és képeslapokon, valamint a dombói vár rekonstrukcióit is.

A konferenciát a Nemzeti Kulturális Alap, Dombóvár Önkormányzata és a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület támogatta.

Több kérdést is tisztáztak

Az idén, a nyári ásatások során az egykori épület déli szárnyánál sikerült tisztázni a különböző építési periódusokat, továbbá feltárni az építmény udvari homlokzatán lévő bejárat alapozását. A keleti oldalon az építésnél használt állványzat, illetve az akkor keletkezett omladékréteg feltárásával igyekeztek pontosítani a külső várfal építési idejét.

Az eddig még feltáratlan terülketeket földradarral vizsgálták meg, hogy az így nyert adatokkal tovább pontosítsák a középkori építmény alaprajzát. A módszerrel sikerült tisztázni két eddigi megválaszolatlan kérdést: a vár saroktornyainak pontos elhelyezkedését és alakját, továbbá a várudvaron feltételezett építmények meglétét.

A város a folytatásra törekszik

Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere az ásatások kapcsán úgy fogalmazott, hogy vannak családbarát, digitális vagy éppen sportos önkormányzatok, a dombóvárira pedig néhány éve a kutató önkormányzat kifejezés illik. Mint mondta, túl azon, hogy régészeti feltárásokat segítenek, nagyon sok olyan helytörténeti kutató munka mellé áll az önkormányzat, amelyek hozzájárulnak a város történetének megismeréséhez. A dombói vár feltárását folytatni szeretnék, illetve meg akarják oldani az azzal kapcsolatos területi problémákat. Mivel a torony átnyúlik magánterületre, ezért szeretnék azt megvásárolni. A területre szükség lesz a komolyabb rekonstrukciós tervek megvalósításához.