Bensőséges ünnep a szerb karácsony

A karácsonyt ünneplik a szerbek, így a medinaiak is. A karácsony lényege ugyanaz, mint a nyugati keresztényeknél, hiszen a szerbek ugyanúgy Jézus születését ünneplik. A 13 napos eltérés abból adódik, hogy ők a régi Juliánusz-naptárt használják. A legnagyobb különbség, merthogy több is van, az, hogy nem állítanak karácsonyfát, hanem szentestére a családfő visz be a szobába szalmát, a családtagok pedig búzával, magvakkal szórják meg őt, háromszor egymás után. A szalmába rejtik a gyerekek ajándékát is. A szentestén böjti vacsorát esznek, általában halászlét főznek, a sütemény pedig az úgynevezett gibánicá, a mákkal, dióval, darált tökmaggal töltött pászkatészta.

Ekkor mindenki kap egy szelet egészségkenyeret is. A tésztából készített, bőségszimbólumokkal (búzakalász, kukorica, szőlőfürt, hordó, satöbbi) ékesített „díszes kalács” is kész addigra, de ezt csak a pravoszláv újévkor vágják fel. Karácsony első napján ebédre szárnyasból készült ételeket készítenek, és fontos gasztronómiai elem a csésznica, a rétestésztából készült, tejfölös, cukros tojással töltött tésztaféle, amelybe pénzérmét tesznek. Ezt törni szokás, és akinek a darabjában a pénzérme van, az nem lesz pénzszűkében a következő évben.