újvidéki vérengzés

2020.01.31. 10:30

Elkezdődött a Szülőföld Akadémia-sorozat

Foray Nándor

2020.01.28 Szekszárd, Szekszárdon az egyetemi karon (PTEKPVK) előadást tartott Szécsi Gábor a történelemről. Fotó: Makovics Kornél

Fotó: Makovics Kornél

Történet és történelem címmel tartott előadást prof. dr. habil. Szécsi Gábor egyetemi tanár, a PTE KPVK dékánja az 52-es teremben, szerdán. Az általa kifejtett történelemfelfogást Cseres Tibor író megközelítésmódjával is szemléltette.

Cseres legendás regénye a Hideg napok, melyet meg is filmesítettek 1966-ban. A mű az újvidéki vérengzés történelmi traumáját dolgozta fel. 1942 januárjában magyar különítmények razziát tartottak, ahol partizánokat, zsidókat és másokat kellett elkülöníteniük a lakosságtól. És végül megkapták a parancsot, hogy ne csak deportálják, hanem ott helyben öljék meg őket. Három napig tartott a mészárlás. Akiket gyanúsnak találtak viselkedésük, mentalitásuk, vagy amiatt, ahogyan megjelentek a katonák és a csendőrök előtt, Dunába lőtték. Kegyetlen, sorsfordulónak tekinthető történet, mondta Szécsi Gábor.

Az eseményeket követően a magyar hadseregen belül vizsgálat kezdődött Grassy József ezredes ellen, majd maga Horthy Miklós adott utasítást, hogy vizsgálják meg, mi történt a településen, miért követték el ezt a bűnt a csendőrök és a katonák, kinek az utasítására, mi volt az indok, indíték.

Cseres a rendkívül drámai eseményt úgy dolgozza föl regény formájában, hogy az ott lévő katonák történeteiből építi fel. Nem ítélkezik. Nem mondja el, mi a véleménye, hanem a bűnösök megközelítésében próbálja megértetni velünk, mi történt és miért történtek úgy a dolgok. Miért kellett egy csomó ártatlan embernek, gyerekeknek, nőknek meghalniuk. És a katonák, akik vártak az ítéletre mint háborús bűnösök, mind-mind más-más történetbe ágyazzák be az eseményeket.

Cseres megközelítési módja sugallja, hogy a történelem voltaképpen nem más, mint emberi történetek, sorsok egymásba fonódó különleges elegye, melyben megtalálhatjuk a történelmi tettek okait, kiindulópontjait, ha megértjük, hogy ezek a tettek ott, abban a korban milyen egyéni történeteket voltak hivatottak megjeleníteni.

Az előadás a Szülőföld Akadémia nevezetű sorozat első állomása volt, mely a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesülettel közös szervezésű. A sorozat következő etapja február 26-án lesz, ekkor Apafi Mihály: Erdély alkonyának gyengekezű fejedelme? címen fog előadni Szalai Ágnes PhD-hallgató.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában