Leszakadással fenyeget, ha nem jut könyvhöz a gyerek

Akik felelősségteljesen gondolkodnak gyermekeik jövőjéről, megszerettetik velük az olvasást, hiszen az egyfajta belépő ahhoz, hogy a legkisebbek később felnőttként könnyebben beilleszkedjenek egy művelt társaságba.

– A könyvtárak társadalmi hasznossága abban rejlik, hogy egy olyan fajta rutint tudnak kialakítani a polgárokban, amely elengedhetetlen a számukra. Új rutinokat elsajátítani csak az olvasáskultúrában lehet, hiszen nagyon kevéssé működnek az egyéb ismeretszerzési eszközök. Átfogó, objektív, és valamiféle absztrakt tudáshoz jutni csak úgy lehet, ha olvasunk – mondta Liebhauser János, a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár igazgatója. 

Hozzátette, hogy az élményszerű olvasás elsajátításának egyik fontos eleme, hogy minél korábbi korszakaikban kezdjenek el a gyerekek olvasni. Nem véletlen, hogy az utóbbi időszakban a megyei könyvtárban felerősödött azon könyvtárszerető szülők száma, akiknek csecsemőkorú gyermekeik vannak. A gyermekkönyvtár dolgozói a védőnői hálózattal együttműködve hozták a szülők tudomására a könyvek szeretetének fontosságát, és mostanra azt látni: nagy az igény a szülők részéről, hogy tudatos olvasóvá neveljék gyerekeiket.

A Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár a megyében minden ötezer főnél kisebb települést, összesen kilencvenhetet lát el könyvekkel, ezek a települések mind önként csatlakoztak hozzájuk. Az együttműködés alapja, hogy a könyvtárközi kölcsönzés ingyenes, méghozzá azért, hogy a legkisebb településen se érezzék, hogy nincs lehetőségük hozzájutni a fontos művekhez. A könyvtáraknak ezért minden könyvet beszereznek, és azokat eljuttatják a számukra.

Vissza akarták szerezni lemorzsolódott olvasóikat
Jelenleg is érvényben vannak a korlátozások a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtárban. Szekszárdon hetente egyszer, pénteken lehet a könyvek között válogatni a könyvtár tizenhat fokra felfűtött tereiben. A hét többi napján a Covid-járvány óta kialakított rendszert működtetik: a kapuban odaadják a könyveket, vagy a köteteket kérés alapján házhoz szállítják. Liebhauser János igazgató elmondta, hogy többezres olvasótáboruk van. A koronavírus időszakában az olvasók létszáma visszaesett, akik nem voltak elkötelezettek az olvasás iránt, könnyedén másra váltottak. A kikölcsönzött dokumentumok számában azonban nem történt csökkenés. Hozzátette: mire a lemorzsolódott olvasóikat épp visszaszerezték volna, közbejött a háború. A Tolna megyei olvasókról elmondta, hogy sokan szeretik a romantikus irodalmat, a krimit, keresik az életvezetési – vallásról, pszichológiáról, étkezésekről szóló – könyveket. A könyvtárak az egyetemisták, főiskolások, középiskolások bázisát képezik. 

Hogy mitől számít valaki átlagos olvasónak, és ahhoz hány könyvet kell elolvasnia például egy évben, erről Liebhauser János igazgató elmondta, hogy egyfajta műveltséget kell tudni megszerezni a könyvek által. Ám már az vitákra ad okot, hogy mi számít értékformáló műnek, minőségi irodalomnak vagy éppen szakirodalomnak.

– Minden nap kell olvasni ahhoz, hogy meg lehessen szerezni a magasabb szintű műveltséget. Az biztos, hogy ha valaki az életéből legalább tízezer órát szán az olvasásra, akkor szerez egy olyan tudást, amit a többi ember általában elismer – tette hozzá.

A megfelelő könyvek kiválasztásához érdemes a kulturális intézményekhez,  a könyvesboltok sikerlistáihoz vagy a könyvtárosokhoz fordulni. Nyilván a kötelező irodalom is sokat ad, és ha valaki csak a Mészöly Miklós vagy a Nobel-díjas műveket olvassa, biztosan nem lő mellé, sőt, egy idő után már bízhat a saját ítéletében is.

– Már egyetlen könyv sokszori elolvasásával bölcsességet lehet szerezni, ha ez a könyv például a Biblia – tette hozzá.