Azokkal van gond, akik erőszakos cselekedeteik mögé egy eszmét állítanak

Katona Csaba történész tartott előadást a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központ rendezvénytermében csütörtökön. A történész előadásában beszélt többek között a kommunizmus, mint eszmerendszer kialakulásáról, arról, hogy ezt egy valós igény, a társadalmi igazságtalanságok elleni küzdelem hívta életre. Szerinte más kérdés, hogy a kommunizmus radikalizálódott. Úgy fogalmazott, fontos tisztázni, hogy a kommunizmus eredeti eszméi nem tartalmaztak olyanokat, mint a diktatúra, a deportálások, az emberek megölése, a véleményük elhallgattatása. A történész rámutatott, hogy ezt a fajta radikalizmust, tömeges erőszakot a modern háborúnak nevezett első világégés hozta magával, amelyet aztán tetézett a második világháború.

Az előadó konkrét példákat is hozott a hazai és nemzetközi történelemből, kitérve a magyarországi eseményekre, 1956-ra, a deportálásokra. Mint mondta, amikor feltesszük a kérdést, hogy mennyien lehetnek a kommunizmus áldozatai, egyfelől azért sem tudunk válaszolni, mivel pontos számadat nem áll rendelkezésünkre, másfelől pedig ma is vannak működő, diktatórikus berendezkedésű, kommunista államok, gonduljunk Kínára vagy Észak-Koreára, amelyek miatt ma is növekszik a rendszer áldozatainak száma. 

– A kommunizmus esetében nem maga az eszme vált gyilkossá, mint például a fasizmus esetében, hanem egy-egy ember, aki eldöntötte, hogy mit ragad ki abból – vélekedett. Szerinte hasonlóan jó példa a keresztesháborúk története: a kereszténységben sem található meg ugyanis olyan üzenet, hogy pusztítsuk el egy embertársunkat, a gyakorlatban azonban mégis volt, aki ezt alkalmazta. 

A kommunizmussal kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy voltak tisztességes kommunisták, akik valóban a társadalmi igazságtalanságok ellen szerették volna felvenni a a harcot, míg mások az eszme nevében gyilkoltak. Összegezve, a történész szerint azokkal az emberekkel van a gond, akik úgy működnek, hogy erőszakos cselekedeteik mögé valamilyen eszmét kerekítenek, és ennek nevében járnak el, akár gátlástalan módon.

Katona Csaba szerint a történész egy véleményt, szakmai álláspontot közvetít. Úgy véli, a történettudomány diskurzív műfaj, amelyet a vélemények ütköztetése visz előre. Ennek szellemében a szekszárdi közönség is kérdéseket tehetett fel a történésznek az előadás végén. Volt aki például arról faggatta, hogy Nyugat-Európában miért kezelik megengedőbben a kommunizmust, mint a fasiszta eszméket. – Egyrészt Nyugat-Európát nem sújtotta olyan formában, mint Közép-Kelet-Európát, másfelől a kommunizmus eredeti eszméjében nem szerepel az a rettenet, ami később a gyakorlatban bekövetkezett, míg a fasiszta eszméknek már az elméletében is ott van – hangsúlyozta.