Kiderült, mit rejtett a murgai időkapszula

Amint korábban megírtuk, tavaly december 8-án szenzációs lelet került elő: a murgai evangélikus templom felújítása során megtalálták azt az emlékkövet, mely az átadáskor, 1796-ban készült. A kő tulajdonképpen egy kinyitható ládika volt, rajta feliratokkal, benne pedig egy időkapszulával. A felújítást koordináló Balogh Margit történész akkor kivételes ritkaságnak nevezte a leletet, amely az utóbbi 226 évben az oltár mögött, egy lefalazott kis fülkében pihent. 

A ládikát a történész beszámolója szerint az elmúlt hosszú idő során mindössze kétszer nyitották fel. Először 1898-ban, amikor Gyurácz Ferenc ekkori püspök meglátogatta a murgai ágostai hitvallású evangélikus leányegyházat. A nyolcvankilogrammos kő szarkofágban megtalált időkapszulát a történész szerint ekkor helyezték el a templom és vele a falu krónikájával, az eltelt 122 év adataival, eseményeinek leírásával és akkori pénzérmékkel. Később, 1966-ban kíváncsi helybéliek másodszor is kibontották a falat, és egyikőjük lemásolta az időkapszula német szövegét, amely az evangélikus közösség életéről, szokásairól árult el részleteket.

Az emlékkő legutóbbi megtalálása óta élénken foglalkoztatott mindenkit, hogy pontosan mit rejt az időkapszula, hogy mit üzennek a sok generációval ezelőtti murgaiak nekünk, a 21. században élő embereknek. Mindez az elmúlt napokig titok volt, az időkapszula viaszpecsétjét ugyanis csak képzett restaurátor törhette fel, amelyre mostanáig várnunk kellett.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történelemtudományi Intézete a napokban számolt be arról, hogy az időkapszulát Budapest Főváros Levéltára restaurátori laboratóriumában nyitották fel szeptember 7-én. Az időkapszulát az evangelikus templom lelkésze, Kollár Zsolt adta át a fővárosi levéltár főigazgatójának, hogy ott bontsák fel azt. Kenyeres István igazgató szerint komoly szaktudást igényel egy ilyen időkapszula felnyitása, amelyet Orosz Katalin főrestaurátorra bíztak.

– Amikor ezeket bezárták, az üvegbe levegő és ezzel együtt nedvesség és penészspórák is kerültek – mondta még a felnyitás előtt a szakember, aki először a lezáráshoz használt gyantát próbálta lekaparni, majd megpróbálta letekerni a fémkupakot. A Tolna vármegyei településen előkerült üvegben papírdarabokat és pénzérméket találtak, amelyek között van, amelyik a török hódoltság idejéből származik.

Elsőként az utóbbiakat szedték ki, amelyet Garami Erika numizmatikus azonosított be, aki arról számolt be, hogy a pénzérmék között 1674-eset is találtak. Eközben Holl Adrien a papírdarabokon azt vizsgálta, hogy kimutatható-e bármilyen fertőzés, de a kutató nem talált erre jelet, az üvegben talált papír viszont darabokra hullott, amit így kivenni sem volt egyszerű.

A következő hetekben a kis fecniket egyenként vizsgálják majd meg, és próbálnak belőlük információt nyerni. Hogy mi lesz az időkapszula sorsa, az a restauálás végén dől majd el – hangzott el az egyik kereskedelmi televízió riportjának végén, amely jelen lehetett a kivételes pillanatban.