Október

2023.10.22. 11:30

Nyelvet formáz a kegyérem, ami a hónap műtárgya

Ónból készült a kisszékelyi lelet, egy kegyérem, amely különleges alakot formáz. A mártír később az egyház szentje lett, amikor felnyitották a koporsóját, ráleltek a végső bizonyítékra. Magyarországon is sok szobor idézi alakját. A kegyérem október hónap műtárgya a múzeumban.

Szeri Árpád

Vindus Melinda és a kisszékelyi lelet, azaz a 18. századból ránk maradt, nyelv alakú kegyérem

Fotó: Makovics Kornél

Szakrális leletanyag is előkerült 2019-2020-ban a K. Németh András és Varga Máté vezette feltáráson. A két régész ekkor Kisszékely középkori templomát kutatta meg. A humusz alatti, bontáskor keletkezett vastag, mindent elfedő omladék – más leletekkel együtt – nyelv alakú kegyérmet is rejtett magában. Ez a kellék október hónap műtárgya a Wosinsky Mór Múzeumban. A kegyéremmel kapcsolatos tudnivalókat Vindus Melinda, az intézmény régésztechnikusa összegezte, az alábbi részletek ebből a tanulmányból származnak.

A 18. századból, tehát az ezerhétszázas évekből ránk maradt, függesztőfüllel rendelkező tárgy ónból készült. Szélén félköríves kialakítású apró mintasor fut körbe, alján félköríves, barázdált levélmintasor látható. Az előlap Nepomuki Szent Jánost ábrázolja barázdált mintájú papi ruhában, fején birétummal – katolikus papi süveggel –, kezében kereszttel és pálmaággal. A hátlapján a szent nyelve látható, körülötte sugárkoszorúval.

A különleges forma eredetéhez ismernünk kell Nepomuki (Szent) János történetét. A dél-csehországi Pomukban – ma Nepomuk – 1340 körül született személyt 1380-ban szentelték pappá. 1389-től a prágai érsek általános helynöke, a székesegyház kanonoka, hitszónoka, a király alamizsnaosztogatója lett. A legenda szerint IV. Vencel király (1378–1419) felesége őt választotta gyóntató papjául. A király meg akarta tudni, mit gyónt a felesége, azonban János nem volt hajlandó megmondani, ezért a király megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta. A hagyomány szerint, amikor teste elmerült, öt csillag bukkant fel a vízből. 

A mártírt a prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el. A szóbeszéd szerint számos megmagyarázhatatlan esemény, csoda fűződött hozzá. A jezsuiták ezért, mint az ellenreformáció szent alakját, pártfogójuknak tekintették, szentté avatását ők kérvényezték. Utolsó bizonyítékként sírja felnyitásakor azt tapasztalták, hogy „(…) a nyelve, mint a szentgyónás titkainak felnyithatatlan tárháza, minden rothadás nélkül épen és friss színben találtatott.” Ezen legenda alapján egyes kegyérmeken a szent nyelvét is ábrázolják, illetve előfordul, hogy maga a kegyérem is nyelv alakú. 1721-ben avatta boldoggá XIII. Ince pápa (1721–1724), majd 1729-ben szentté XIII. Benedek pápa (1724–1730).

A 18. század folyamán a jezsuita szerzetesek révén Magyarországon az ő tiszteletére szentelték a legtöbb új templomot, kápolnát, oltárt, szobrot, elsősorban a jezsuita városi központokban, úgy mint Buda, Székesfehérvár, Temesvár. A német betelepített lakosság révén kultusza széles körben elterjed. Szobrai főleg hidak mellett, vizek szélén állnak, de megtalálhatók házak homlokzati fülkéiben is. Legtöbbször papi ruhában, vállán hermelinpalásttal, feje körül öt csillaggal díszített sugárkoszorúval, fején birétummal, karján feszülettel, pálmaággal ábrázolják.

Nepomuki Szent János Csehország patrónusa, a Jézus Társaság egyik mennyei pártfogója és szószólója, a magyar néphagyományban a barokk jámborság, a papság misztériumának, a gyónás szentségének jelképe, a nyelvbetegségek, daganatok, kelések, pestis elleni védőszent.

Több medál kapcsolódik a legendához
Ugyancsak Nepomuki Szent János nyelvét ábrázoló medál található a veszprémi múzeum Iparművészeti Gyűjteményében egy 18. századi breverl tartozékaként Szent Sebestyén nyila, Caravaca-kereszt és gyöngyök mellett. A főként német nyelvterületről ismert, a 17-18. században népszerű, úgynevezett oltalomlevél – azaz a breverl – az ereklyetartók csoportjába tartozik. A tárgy közepébe kisméretű, ritkábban öt, hat, hét vagy leggyakrabban kilenc apró négyzetre osztott papírlapot tesznek. A képek zarándokhelyeket, imaszövegeket, szenteket ábrázolnak, akihez a breverl tulajdonosa áldásért, védelemért folyamodott. 

A fővárosban lévő Piarista Múzeum gyűjteményében szintén van egy olyan ereklyetartó medál és egy metszetes imalap, ami Nepomuki Szent János nyelvének legendájához kapcsolódik. A medál tokját felnyitva egy-egy polion keretezésű, kézzel festett ábrázolást láthatunk, amelyek körül hat-hat szent vértanú selyempárnákban elhelyezett ereklyéje található. A bal oldali ereklyetartó középen Nepomuk-nyelv, Nepomuki Szent János épen maradt nyelvereklyéjének másolata jelenik meg sugárkoszorúban, öt csillaggal körülvéve, alatta SIN felirat olvasható (Sanctus Ioannes Nepomucenus). A jobb oldali ereklyetartóban középen szenvedő, vérző Krisztus-arc, vera icon látható.

Az imalap metszete Nepomuki Szent János ép nyelvét formázza, felette az IHS Krisztus-monogrammal, a Szentlélek galambjával és Mária monogramjával. A nyelv körül lent cseh nyelvű feliratos szalag fut. A képmező alsó részében jobbra egy Mária-oltár látható, bal oldalt Nepomuki Szent János alakja egy pusztában. A kis füzetet kinyitva Nepomuki Szent Jánoshoz és az ő szent nyelvéhez szóló imát olvashatunk. A metszet hátoldalán szintén nyomtatott szöveg olvasható, mely Nepomuki Szent János nyelvének történetét írja le, magyarázandó az ábrázolásokat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában