A sör gyakorlatilag egyidős az emberi civilizációval

A Magyar Nemzeti Levéltár történész munkatársa – mint az következik a idézetből – a sör históriájából adott ízelítőt a Szekszárdi Múzeumbarát Egyesület rendezvényén. Az író meglátása egyébként valóban elgondolkodtató, hiszen százmilliók vallják, hogy „legjobb öröm a söröm”, ez az egyébként kesernyés ízű ital.

A sör gyakorlatilag egyidős az emberi civilizációval, hiszen már az ókori keleten, a Krisztus előtti háromezres években kimutatható a gyártása. Itták a sumérok, az egyiptomiak, a rómaiak, a középkori Európa népei és így még a jellegzetesen boros nemzetnek elkönyvelt magyarok is. Hazánkban a 19. században a Dreher família, illetve vállalkozása töltött be vezető szerepet a sör előállításában. Ezekben az időkben lett az ágazat vezetője a kőbányai gyár.

Katona Csaba a szocialista időkbe is elkalauzolta a közönséget. A korabeli reklám plakáton megjelent a feltűrt ingujjú munkás, kezében a habzó nedűt tartalmazó korsóval. A fogyasztást a következő, egyébként klasszikus jelmondat ösztönözte: „A sör folyékony kenyér”.

A sörtörténet elméleti részét az előadás után három nappal gyakorlati bemutató követte. A Szekszárdi Múzeumbarát Egyesület tagjai a vármegye székhelyén felkeresték a 2019 óta működő kézműves sörfőzdét. Betekintettek a gyártási folyamatba, s a valóban közvetlen szakmai tapasztalatszerzés céljából bele is kóstoltak több készítménybe. A sört nem kedvelők, illetve az antialkoholisták sem maradtak szomjan, számukra a vendéglátók bodzaszörpöt szolgáltak fel.