Az arab világról szólt az előadás

A könyv és a bemutató az arab emberekről, gondolkodásukról, szokásaikról, kultúrájukról, az arab világról szólt.

A könyv fontos forrásmunka lehet azoknak, akik az arab világgal kapcsolatba kerülnek, nekik ugyanis elengedhetetlen, hogy megismerjék az ott élők gondolkodásmódját. A kapcsolat pedig kikerülhetetlen, mert kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalak vannak arra, hatalmas nyersanyagkészletekkel rendelkeznek, s kulturális, vallási szempontból is jelentős a régió.

Tárik Meszár pedig egyszerre láttatja arab és európai nézőpontból is azt a világot. Ugyanis édesapja Irakból jött Budapestre, egyetemre, aztán ott maradt egy magyar lány miatt. Tárik Meszár fiatalon megtanult arabul, és az arab világ szerepelt doktori disszertációjában is.

Párducz Árpádnak, az MCC Migrációkutató Intézet kutatójának kérdései nyomán pedig a hallgatóság megismerhette azt a sokszínű, több vallású, törzsi alapokra épült világot, amelynek történései mindig hatással voltak, s vannak ma is Európára, s így Magyarországra is.

Szó esett hagyományokról, hiedelmekről 

Szóba került az iszlám vallás társadalmi szabályozó szerepe, az etnikai és vallási kisebbségek helyzete, az arab országok jogrendszerei, a nőkkel kapcsolatos bánásmód, a babonás hiedelmek, talizmánok, amulettek, dzsinnek, aztán a különféle helyi szokások, hagyományok.

A társadalmi szerveződés alapjai még az iszlám hódítás előtti időkből származnak, mondta Tárik Meszár. Akkortól maradtak a törzsek, azokon belül a klánok, nemzetségek, kisebb családok. Ez jellemzi a politikát is. Érdekességként megemlítette, hogy a Németországban működő bűnözői csoportok is törzsi, kláni alapokon szerveződtek.

Beszélt arról is, hogy Mekka fontos szerepe szintén az iszlám előtt alakult ki, amikor a több istent hívők központja volt. Az iszlám kultúra pedig később magába szívta az azt megelőző kultúrákat is. 

Az arab világ törvényei nem védik a kisebbségeket

Megemlítette, jelentősen csökken az arab világban élő kisebbségek aránya, így például míg a kilencvenes években másfél millió volt a keresztények száma, napjainkban csupán kétszázezer. Az arab világ törvényei nem védik a kisebbségeket, ezért félve, hogy kiűzik őket az országból, szeretnének Európába vagy az Egyesült Államokba emigrálni.

Kikből lesznek terroristák? 

Az Európában élő arabokról is beszélt az előadó, azokról, akik megőrzik identitásukat, s elkülönülten élnek a társadalmon belül, és megfigyelhető gettósodásuk is. A köztük élő második, harmadik, már ott született generáció tagjai a kibocsátó országukat már nem is nagyon ismerik, de befolyásolhatók a vallás által, s a legtöbb terrorcselekményt ők követik el.

Az MCC Migrációkutató Intézete éveken át kutatásokat végzett Szerbiában az ott táborozó migráns csoportoknál. Kiderült, rendkívüli mértékű a blokkosodás. Két nagy csoport, a marokkóiaké és a szíriaiaké nagyon elkülönült egymástól. Viszont mikor megjelentek az afgánok, a két csoport összezárt ellenük. Ugyanígy külön állnak Szerbiában az embercsempész csoportok, de azokat Görögországból, Törökországból irányítják.

Mindez csupán kis része annak a gazdag ismeretanyagnak, amelyet legújabb könyvében összegyűjtött a fiatal szerző. Akár tankönyvnek is felfogható egyetemi hallgatók számára, de hasznos ismereteket ad mindazoknak, akiket az arab világ érdekel.