2024.06.16. 16:30
Jelenleg két Kaczián-kötet áll kiadásra készen
Sokszorosításra készen áll Kaczián János nyugalmazott népművelő, levéltári főtanácsos, helytörténetkutató két kötete.
Kaczián János leendő könyveinek anyagával (A szerző fotója)
Az egyik Tolna vármegyei arcokat villant fel a múltból, a másik a történelmi eseményekre koncentrál és párhuzamot von: mi történt ugyanakkor Szekszárdon? A szerző a nyolcadik ikszen túl is szorgalmasan kutat és publikál.
Mindig vannak olvasnivalói, mindig vannak megírnivalói, mindig vannak kiadnivalói. Ez jellemzi Kaczián Jánost, a szekszárdi nyugalmazott levéltári főtanácsost, még 86 évesen is. Kutatja a hely történetét és közreadja az összegyűjtött ismereteket, mások, az utána jövők kutatását, ismeretszerzését segítendő.
A közelmúltban készült el és sokszorosításra vár az Életutak Tolnában című kötete, mely 250 oldalon, 881 szócikket tartalmaz. Olyan jeles személyeket mutat be benne, akik már elhunytak, és nem szerepeltek az ötven évvel ezelőtt kiadott, hasonló tartalmú műben. (Azt Sipter Gézáné írta, és 628 fő került bele, I. Bélától Babits Mihályig. A Kaczián-kötet fel is sorolja azokat a neveket.) Az egyes alanyokról nem egyforma a szövegmennyiség. Az országos ismertségűekről, például Illyés Gyuláról háromszor akkora a terjedelem, mint aki „csak” helyben örvendett közmegbecsülésnek.
A másik kiadásra váró munka: Szekszárd históriás könyve, középiskolás diákok számára.
Ez egy olyan történelmi olvasókönyv – közel kétszáz oldalon, közel kétszáz képpel –, mely arról ad tájékoztatást, hogy az országos és nemzetközi jelentős események idején, mi volt tapasztalható helyben. Mi történt ugyanakkor Szekszárdon? Célja az lenne, hogy mindkét kötet jusson el a vármegye könyvtáraiba – ideértve az iskolai könyvtárakat is –, és segédanyagként szolgálhassanak a történelem tanításához, tanulásához.
A szerző így jellemzi magát: – Egy szorgalmas népművelő, helytörténetíró vagyok, aki csinálgatja a maga dolgait, mert azt reméli, hogy ez mások számára is fontos lehet.
Aprólékos családfakutatást is végzett
Kaczián János 1938-ban született Budapesten. Bölcsész diplomát szerzett. Volt a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ igazgatója (1981‒1984), majd a megyei levéltárban dolgozott nyugdíjazásáig (1998). Alapító elnöke a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesületnek. Töprengő, olvasó, publikáló alkat. Véleménye szerint az ismeretszerzés: életforma. Soha nem lehet betelni vele. Egyéb munkái mellett alapos családfakutatást is végzett, 1530-ig visszamenőleg. Személyesen járt levéltárakban, parókiákon, anyakönyvi hivatalokban, temetőkben, Felvidéktől Erdélyig sokfelé, ősei nyomát keresve. Nagyapja például az 1905-ben épült budapesti, fasori evangélikus templom első lelkésze volt.