Szülőhazája és New York is őrzi Horvay János emlékét

Százötven éve született Horvay János szobrászművész, a dombóvári Szigeterdőben őrzött Kossuth-szoborcsoport alkotója. Május utolsó hetében hazai és külföldi rendezvényeken egyaránt megemlékeztek róla. A május 27-i születésnapon a Budapesti Városvédő Egyesület fotós szekciója tartott tartott műsoros találkozót „Város – Kép – Zene” címmel, Horvay alkotásainak jegyében, majd néhány nappal később New Yorkban koszorúzták meg a Kossuth emlékművet a szobrászművész tiszteletére – mondta el dr. Kriston-Vízi József Podmaniczky-díjas örökségvédő, a Tolna megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület tagja, a rendezvénysorozat kezdeményezője és szervezője.

Dombóvárról többen is lerótták tiszteletüket Horvay János sírjánál

Budapesten előadásokat tartottak: Takács Istvánné, Pro Oppido Dombóvár díjas helytörténeti kutató és Biacsi Karolina, Podmaniczky-díjas kőszobrász restaurátor, valamint Millisits Máté András művészettörténész, művelődéstörténész, új- és legújabb kor történeti muzeológus előadását hallhatták a résztvevők. Ezt követően a megújított Horvay síremléknél volt megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, ahol előbb dr. Kriston-Vízi József mondott emlékbeszédet, majd koszorúkat helyeztek el. Dombóvárról Horváthné József Lászlóné képviselő, Wiedmer-Balipap Zsuzsa közművelődési szakember, Takács Istvánné helytörténész, Müller Ádám, a Dombóvári Kulturális Szolgáltató Központ vezetője és Őri Gábor, a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület elnöke koszorúzta meg az emlékművet. A város küldöttei egyúttal ízletes meglepetéssel is szolgáltak: frissítőül Aqua Dombó ásványvizet, valamint Gábor Sándor, dombóvári aranykoszorús mesterszakács és mestercukrász jóvoltából Rákóczi túrós szeleteket kínáltak.

A síremlék a művész saját alkotása

A kerek évfordulóra felújított síremlékről dr. Kriston-Vízi József elmondta, hogy az Horvay János saját alkotása. A megkínzott Krisztus maga elé meredve ül, fején töviskorona, kezei megkötözve. A címe Ecce homo, vagyis Íme az ember! Gipszmintája 1924-ben a Nemzeti Szalon kiállításán is szerepelt. A művész sírjára jóval halála után állították fel a szobrot, vélhetően akkor, amikor Horvay János maradványait a temetőn belül áthelyezték a jelenlegi nyughelyére 1972-ben.

A muzeológus a művész életéről is szolgált adalékokkal. Mint oly sokan szobrászaink közül, az ifjú Horvay is fafaragónak indult, majd Mátrai Lajos György tanítványaként a budapesti Iparművészeti Iskola növendéke lett. Ezt követően hét évig állami ösztöndíjjal Bécsben tanult, majd hosszabb-rövidebb tanulmányutat tett Párizsba, Olaszországba, a két világháború között pedig az Egyesült Államokba. Szobrászműhelyét Budapesten rendezte be, a fővárosban élt haláláig.

Kossuth Lajossal személyesen is megismerkedett

Kossuth Lajossal személyesen is megismerkedett, a politikus alakját sokszor megformálta. A korszak „Kossuth-szobrok specialistája” lett, mintegy húsz szobra áll az ország különböző közterein, amelyek a reformkor jeles alakját ábrázolják. Az elsőnek megformázott Kossuth szobrával, amely a híres toborzó beszédnek állít emléket, elnyerte Cegléd pályázatát. E műve alapján készítette el a New Yorkban található Kossuth-szobrot is, amely máig az ott élő magyarság megemlékezéseinek fontos helyszíne. Az Országház előtti térre megálmodott, az 1848-as első felelős magyar kormány tagjait ábrázoló alkotásra kiírt pályázatot is ő nyerte el, ám a hatalmas szoborcsoportot csak 1927-ben leplezték le. A teret is ettől kezdve nevezik Kossuth térnek. A monumentális mű mindössze huszonnégy évig állhatott ott, mert 1951-ben eltávolították. Először feldarabolva a Kerepesi temetőbe (mai Fiumei úti sírkert) szállították, majd Dombóvárra került. A Kossuth tér rekonstrukciója során visszaállított szoborcsoport hű mása az eredeti Horvay-alkotásnak, amelyet továbbra is Tolna vármegyei város őriz.