A Magyar Tudomány Ünnepe: a nap a múltat idézte és a jövőt formálta

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Szekszárdon, a Wosinsky Mór Múzeum könyvtártermében kedden délelőtt és kora délután tíz izgalmas előadást hallhatott a közönség. A rendezvény emlékeztetett a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásának történetére, egyúttal éves szakmai beszámoló fórumként szolgált az intézmény tudományos munkát végző dolgozói számára.
 

Ódor János Gábor igazgató megnyitója után a múzeum munkatársai történeti és régészeti témákon keresztül vezették végig a hallgatóságot Tolna vármegye múltján, a középkortól a közelmúltig, megannyi helyszínre kalauzolva a jelenlévőket.

A Magyar Tudomány Ünnepe, előadásokkal

A sort Vindus Melinda nyitotta meg, a vallástörténész Szentképek a templompadok alól címmel a tamási római katolikus templom szakrális hagyatékának egy érdekes részére világított rá. Mácsainé Iván Éva történész Szekszárd sportjának 1945 utáni szocialista átalakítását mutatta be, érzékletes képet festve a vármegye székhelyének erről az időszakáról. Csapai János néprajzkutató Bogár István második világháborús katona- és hadifogoly naplóiból osztott meg részleteket, közel hozva a közönséghez a háború mindennapi kihívásait. Lovas Csilla irodalomtörténész Tormay Cécile 1922-es szekszárdi látogatásának részleteit összegezte, betekintést engedve a látogatást lefotózó Borgula Vilmos munkásságába. T. Konkoly Lilla történész a két világháború közötti Zöldkeresztes egészségvédelmet ismertette, kitérve egyúttal Tolna vármegye egészségügyi fejlődésére.

Mohr Szilvia restaurátor előadásában bemutatta a litofán fogalmát és a restaurálás módszereit, érdekes technikai ismeretekkel gazdagítva a hallgatóságot. Czövek Attila régész a Szent Liga 1686-os hadjáratainak régészeti nyomait mutatta be vármegyénkben, az új leletek tovább gazdagítják a 17. századi történelmi kutatásokat egy szinte unikális lelőhely-típus segítségével. Dr. Vizi Márta régész főmuzeológus a középkori kályhák orommegoldásairól tartott előadást, az említett technikai megoldások új lehetőségeket jelentettek a fűtés történetében. K. Tóth Gábor régész a Szekszárd határában található egykori Hidas település középkori éremleleteit, a helyszín egyedi numizmatikai kincseit tárta a közönség elé. Dr. K. Németh András régész főmuzeológus egy, a gyulaji erdőben található, 16. századi pinceépület régészeti feltárását ismertette, felfedve a közönség számára egy letűnt kor építészeti titkait.

Az esemény sikerét garantálták a múzeum felkészült munkatársai, akik elhivatottan osztották meg kutatásaikat, megerősítve a Magyar Tudomány Ünnepének jelentőségét. A változatos és tartalmas előadások hozzájárultak Tolna vármegye múltjának élményt jelentő megismeréséhez, egyúttal betekintést adtak a magyar tudomány és kultúra gazdag örökségébe.