A balul elsült kenyai edzőtábor sem látszott meg Szemerei Levente teljesítményén

– Gratulálok, ennél jobb bemutatkozás nem is kell!
– Köszönöm az elismerő szavakat, én is úgy gondolom, hogy abszolút pozitívan tekinthetek vissza a versenyre – nyilatkozta lapunknak Szemerei Levente, a Szekszárdi Sportközpont 22 éves atlétája, aki hétvégén 2:21:44 órás időeredménnyel rögtön megnyerte élete első maratonját. – Egész jó időt futottam ahhoz képest, hogy ezt csak edzésnek szántam. Picit féltem is, hogy túl gyors lesz, mert egy-két perccel lassabb időt beszéltünk meg edzőmmel, Szőke Gergővel. Szerencsére semmi probléma nem adódott, holtpontom sem volt, a légkör is kiváló volt.

– Korábban úgy nyilatkozott, hogy ez egy lassú pálya lesz. Az volt?
– Ezen a versenyen még nem futottam, mások mondták, hogy ez nem olyan pálya, amin időt szoktak javítani. Sok volt a fordító, ezért valóban nem volt egy gyors pálya, de egész jó eredményeket azért el lehet érni. Valószínű, hogy máskor is elindulok majd itt.

– Úgy tűnik, idén is bevált a kenyai edzőtábor, hiszen hazaérkezése megnyerte a budapesti félmaratont, most pedig maratonon sem talált legyőzőre.
– Pedig ezúttal nem úgy sikerült a kint eltöltött időm, ahogy azt elterveztem. A nagy hőmérsékletkülönbség legyengített, beteg lettem, illetve másik helyen szállásoltak el, ahol nem az én gyomromnak való módon készítették el az ételeket, emiatt elhúzódó gyomorrontást kaptam. A fontosabb edzések emiatt kimaradtak, de WizzAir Budapest Félmaratonon ez valóban nem látszott meg (1:04:57 órás eredménnyel pályacsúcsot ért el – A szerk).

– A decemberi, valenciai főversenyen mennyit szeretne javítani?
– Jó lenne, ha 2:14-en belül érkeznék célba, az majdnem nyolc perccel jobb idő, mint amit hétvégén futottam. De jobb lenne 13-hoz közelebbi idő, mint a 14-hez. Addig még az edzések mellett visszavan a jövő vasárnap ljubljanai félmaraton.

– Egy maratoni távra edző magyar atléta hol tud készülni a 42 kilométerre?
– Legtöbbször itt Szedresben, ahol kevesebb az autó és a ritkább forgalom sem zavar a felkészülésben, de Palánkon vagy Gemencben a töltésen is szoktam futni. Az edzések túlnyomó részét, kilencvenkilenc százalékát egyedül végzem, a maradék egy százalékban edzőm kísér biciklivel vagy klubtársam, Gyányi Zsombor tart velem.

– A főverseny után hogy néz ki az időbeosztása?
– Az biztos, hogy két-három hét pihenőt tartok, a többi az eredményemtől függ. December 1-jétől indul az olimpiai kvalifikáció, vagyis a 4-i valenciai maraton már beleszámít abba. Tavasszal szeretnék majd még maratont futni, hogy hol, az azon is múlik, hogy hova kapok meghívást. Párizs vagy Rotterdam jó lenne, de különösebb tervek még nincsenek. Félmaratont is szeretnék futni, illetve edzőtáborba utazni.

– Kenyába?
– Oda is tervezek, de nyárig Európán belül maradnék és mindenképpen magaslati edzőtáborba mennék. Az áprilisi maraton előtt Franciaország vagy Olaszország lehet a cél, ez függ majd az egyesületemtől és a magyar szövetségtől is. Az biztos, hogy a hegyekben olyankor nincsen hó és fagy, az atléták kedvelt edzőtábori hely szokott lenni, úgyhogy lenne kikkel együtt futnom.

– Korábban említette, hogy az Egyesült Államokban folytatná tanulmányait. Miként alakult ezt a terve?
– Nem úgy fogalmaznék, hogy a maraton keresztülhúzta ezt, inkább azt mondanám, hogy a maraton mellett döntöttem. Ha ki akartam volna menni, akkor a pályán kellene versenyeznem. Onnan viszont nem tudnám elképzelni, hogy onnét be tudnék kerülni a jövő évi budapesti világbajnokság magyar keretébe. Szintidőt is nehezebb elérni és a világ élmezőnyétől is messze lennék, maratonon viszont tudnék olyan időt futni, hogy jó esélyem legyen erre.

– Ezen a távon mekkora a versengés itthon?
– A 29 éves Jenkei Péter és a nála két évvel idősebb Csere Gáspár a nagy vetélytárs. Utóbbinak van jelenleg jobb ideje, ezért ő az első számú jelölt és így nekem az első számú riválisom. Ha jobb időt futok nála május végéig vagy a világranglistán elegendő pontot gyűjtök, akkor indulhatok a világbajnokságon. Abban bízhatok még, hogy a rendező ország, a nemzetközi szövetség vagy a Magyar Atlétikai Szövetség döntése értelmében, minden olyan versenyszámban adhat szabadkártyát valakinek, amelyben senki sem érte el a nevezési szintet, vagy nincsen elég világranglistapontja a kvalifikációhoz.