2010.03.16. 17:48

Tojásaikért tenyészti a veszélyes állatokat

Címkék#Nagyvejke #Hírkereső küldés #állattenyésztés

Látványfarm építésébe kezdett az ortopéd cipészként dolgozó Szentes Zoltán. A hely fő nevezetessége a futómadár-tenyészet lesz. Vannak már struccai, emujai, nandujai.

Wessely Gábor

A hatvanhárom emutojásból eddig kilenc kelt ki. De még nem ért véget a tojásrakási szezon emuéknál; decembertől március végéig tart. A struccok februártól szeptemberig, a nanduk májustól augusztusig tojnak és költenek.

Költésre itt nincs szükség, mert Szentes Zoltán maga készítette keltetőgépeket működtet. Folyamatosan bővíti húszhektáros kisvejkei farmját. Tanösvényt is ki szeretne alakítani; három állatcsoport lesz majd megtekinthető: őshonos vadak – dámmal és muflonnal –, magyar háziállatok – mangalicával, szürke marhával és bivallyal –, és a specialitása, a futómadarak. Jelenleg kilenc emuja, három strucca és három nanduja van. A kazuár még hiányzik a futómadár-kollekcióból, de az se sokáig.

Minden engedéllyel rendelkezik a tartáshoz, a későbbiekben talán a vágáshoz, a feldolgozáshoz is szerez jogosultságot; erről még nem döntött. Megítélése szerint Magyarországon túlszabályozott a futómadarak tartása. Négy minisztérium engedélye kell hozzá, mert a veszélyes állatok közé sorolják őket, ugyanúgy, mint a nagyragadozókat.

A feldolgozás sem egyszerű, már ami az adminisztrációt illeti. Ezért mindössze három futómadár-vágóhíd működik: a pélyi, a hajdúnánási és a téglási. Emellett vannak olyan egyéni vállalkozók, akik különféle élelmiszeripari termékeket és kozmetikumokat állítanak elő a futómadarak húsából, zsírjából, csontjából. Az emu zsiradékából kisajtolt olaj például sebgyógyításra és bizonyos bőrbetegségek kezelésére nagyon alkalmas.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A sötétzöld emutojásokból 50-55 napra kelnek ki a csíkos csibék. Szentes Zoltán (képünkön) gyakorlott tenyésztő
[/caption]

De Szentes Zoltán még nem tart a feldolgozásnál, se a hizlalásnál. Egyelőre csak futómadár-projektjének alapjait rakja le. A kikelt madarait fiókakorban eladja és bérkeltetést vállal. Meglepően nagy erre a kereslet. Van, amikor több száz tojást hoznak hozzá. Úgyhogy most egy új, szekrény nagyságú keltetőt épít. Abban 280 strucctojás vagy 780 emutojás fér majd egyszerre el. A strucctojás 38-44, az emu 50-55 napra kel ki.

Nanduval még nem régóta foglalkozik, abból mindenekelőtt saját törzsállományt akar létrehozni, mert most csak egy tojója van meg két kakasa. A nandutojás 35-38 napra kel ki.

Otthon van ebben a témában Szentes Zolán. Állattenyésztő-mérnöki diplomamunkáját is a futómadarak szaporításából írta. Emut 1997 óta, struccot 2000 óta, nandut 2003 óta tart. Eddig 2100 strucc-, 1100 emu- és 25 nandutojást keltetett ki. Fő foglalkozása ortopéd cipész. De csak addig folytatja azt a mesterséget, amíg a látványfarm el nem készül, s nem biztosít megélhetést. Erre még körülbelül két-három évre lesz szüksége. Lakóházat, karámokat, kifutókat épít.

A madárbetegségekről azt mondja, hogy az ő állományában még nem fordult elő. Filmen látott már struccot, amelyet megtámadott a baromfipestis vagy a madárinfluenza, de tömeges megbetegedés ezeknél az állatoknál nincs; nem fertőzik meg egymást. Az emunál és a nandunál egyéni megbetegedés sem fordult még elő sehol, ismeretei szerint.

A struccokra inkább a tartási hibákból adódó emésztőrendszeri problémák jellemzőek. Kavicsot, sódert is kell etetni velük, hogy rendben legyenek. Egyébként a hidegre nem olyan érzékenyek, mint azt egy afrikai madártól elvárnánk. Bírják a havat is. Az ausztráliai emu és a dél-amerikai nandu is hozzászokott a magyarországi éghajlathoz, jól átvészeli a telet.

A futómadarak jellemzője, hogy nincs mellhúsuk. A szárnymozgató izmok elsatnyultak. A combjuk viszont annál nagyobb! Egy negyvenkilós emuból tíz kiló színhús jön ki, s annak nagyrésze a comb. Egy 100-150 kilós kifejlett struccnak 15-20 kilós combjai vannak. A csibe se kicsi. Mikor kikel a tojásból 1,2 kiló. A futómadár-csibék iránti kereslet keleten nagy: Ukrajnában és Romániában.

A vágóállat húsát főként német piacra szállítják. Készítenek belőle szalámit, kolbászt és virslit is. A tojást, étkezésre nem érdemes eladni, mert 3000-3500 forintot kéne érte elkérni, hogy pénzénél legyen a termelő. Viszont, ha némi energia-ráfordítással kikelteti, a csibét 11-12 ezer forintért megveszik. A meddő tojások sem mennek veszendőbe. Azok tartalmát kifújja, és héját tojásdíszítőknek adj el Szentes Zoltán. Így a selejt is értékké válhat.