Báta ezreket vonzó, országos hírű zarándokhely

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Légifelvétel Bátáról, a Szent Vér kegytemplommal. A Magyar Zarándokút útvonalába különleges erővel bíró helyszínek kerültek be, amelyek jótékony hatása már régóta ismert (Fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]

Bátán található Magyarország egyetlen Szent Vér kegyhelye, amely 2015-ben ünnepelte 600. évfordulóját. A település első említése 1015-ből való, akkor keltezték a pécsváradi apátság alapító levelét, amelyben először említik a községet, így a múlt évben a falu is ünnepelt. A másik fontos dátum, mely kifejezetten a kegyhelyre vonatkozik, október 3. Tavaly erre a napra dr. Udvardy György megyéspüspök meghívta az egész püspöki kart, és rajtuk keresztül az egész országot. Négy-ötezren vettek részt a zarándoklaton.

A templomot a középkorban az ország kiemelkedő búcsújáró helyeként tartották számon, és az elmúlt éveket tekintve ismét rendkívüli az érdeklődés iránta. Sümegi József, a bátai kegyhely őre elmondta: nincs nap, hogy ne állna meg valaki a bátai templomnál. Van, aki kocsival, és van, aki motorral, illetve kerékpárral érkezik. Bár az épület előtti bemutatótér is sok információval szolgál, aki szeretne igazi áhítatot átélni, előre bejelentkezik, csoporttal érkezik, hogy a templomba is bejuthasson. Arra a kérdésre, hogy mondhatjuk-e, hogy Báta a megye legjelentősebb zarándokhelye, Sümegi József igennel válaszolt.

A Szent Vér kegytemplom ugyanakkor nem az egyetlen ilyen hely Tolna megyében, hiszen Hőgyész kollektív emlékezetében a mai napig is erősen él mindaz a hagyomány és legenda, amely a megye lelki központjává avatta Csicsót. Csicsó-puszta a hagyomány szerint már a török hódoltság előtt is búcsújáró hely volt, amelynek szent kútját remeték őrizték. A mai csicsói templomot 1745-ben Mercy-Argenteau Anton földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére. A legenda szerint a XVIII. században a grófi konda egy Mária-képet vagy Mária-szobrot túrt ki a földből, amelynek helyén fakadt a forrás. Más változat szerint a disznók Szűz Mária jegygyűrűjét, illetőleg a forrásnál ma is látható kisméretű Fájdalmas Anya szobrot túrták ki a talajból. Annak idején tízezren is lehettek a zarándokok, akik ellátogattak egy-egy csicsói búcsúba.

Bonyhád felől Cikóhoz közeledve a közúton, a vasúti átjárótól jobbra áll a régi rom, amelyet Ótemplomnak neveznek. A templomrom a ''46-os kitelepítésig sűrűn  látogatott zarándokhely volt. Haures Csaba polgármester elmondta, Cikóról Grábóc vagy Ófalu felé mennek tovább a zarándokok, de mielőtt ezt megtennék a már említett ótemplomon kívül a falu katolikus templomát is megnézik. Arról is beszélt, hogy tavaly Cseh Péter Mihály atya szervezésével Cikóról Szekszárdra gyalogolt egy csoport, azaz a zarándoklat a község lakóitól sem idegen.

Szent kapu Szekszárdon és Bátán

Ferenc pápa megválasztásának második évfordulóján, 2015. március 13-án, a Szent Péter bazilikában tartott nagyböjti bűnbánati szertartás keretében hirdette meg az irgalmasság rendkívüli szentévét. A szentévek történetében első alkalommal van lehetőség szent kaput nyitni Rómán kívül, az egyházmegyékben is. A Pécsi Egyházmegyében dr. Udvardy György megyéspüspök a pécsi székesegyház szent kapuján kívül kijelölt még három templomot, ahol a szentévi búcsúk elnyerhetők: Máriagyűd, Szekszárd-Remete kápolna és a bátai Szent Vér kegytemplom. Aki átmegy a szent kapun, teljes búcsút nyerhet. Az egyházmegyei központi rendezvény a szentévben 2016. szeptember 17., a Szent Vér Búcsú.

Több száz kilométeres az úthálózat

A Magyar Zarándokút Egyesület és a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás azzal a céllal alakult, hogy a spanyolországi El Camino mintájára létrehozzák az Esztergomtól Máriagyűdig tartó, mintegy 420 kilométer hosszú Magyar Zarándokutat. A Társulásnak tagja Bátaszék, Cikó, Grábóc, Szekszárd önkormányzata, nemrégiben pedig Sióagárd is csatlakozott. Utóbbi polgármestere, Gerő Attila elmondta, teljesen új útról is szó van, mely a máriagyűdinek északra tartó leágazása. A Tolna megyei települések között Bátaszék, mint szálláshellyel rendelkező település szerepel, de a zarándokok nem hagyják ki a templomot, a romkertet, őt most már a Szent Orbán kápolnát és a molyhos tölgyet sem.