Hátborzongatóan furcsa eszközöket találtak a gízai piramisban

A kutatókat a mai napig lázban tartják az a rejtélyes lelet, amelyet az egyik ókori egyiptomi piramisban találtak. A gízai piramisok közül a leghíresebb Kheopsz, a negyedik dinasztia második fáraójának sírja. Az ókori világ hét csodája közül ez az egyik legrégebbi, amelynek nagy része érintetlen maradt, mégis egyelőre csak három tárgyat találtak benne a régészek.

Kő, réz és fa

A Dixon-ereklyeként ismert tárgyakat először 1872-ben fedezte fel a gízai nagy piramis királynői kamrájában a 19. századi brit felfedező, Waynman Dixon, aki egy kőgolyót, egy horog alakú réztárgyat és egy farudat talált.

A fából készült rudat azonban soha nem vették jegyzékbe, és több mint 70 évig senki sem látta, mígnem Abeer Eladany kurátori asszisztens 2019-ben átvizsgálta az egyetem egy másik gyűjteményében található tárgyakat. Eldany tapasztalt régész volt, aki egyiptomi ásatásokon dolgozott, és azonnal tudta, hogy a kis fadarab, amit talált, egy nagyobb fa tárgy töredéke – írja az Unilad nyomán cikkében a Travelo. 

De mit kerestek ezek a piramisban?

Amikor Dixon először felfedezte őket, a The Graphic című brit újság 1872 decemberében az Aberdeeni Egyetem beszámolóját idézte fel. Arról írtak, hogy a tárgyak valószínűleg „súlyok és mértékek, amelyeket a piramisépítők használnak. Az elhelyezkedésük, ahogyan megtalálták őket, azt mutatja, hogy a munkásoknak valamiért ott kellett hagyniuk a tárgyakat az építkezés korai szakaszában” –  számoltak be akkor.

A British Museum webhelye a következőket írja : „Most Kheopsz korából származó felajánlásoknak vélik ezeket, eredeti eszközök vagy azok modelljei voltak. Lehet, hogy a piramis légaknájában helyezték el őket, hogy az elhunyt király megnyithassa az átjárót, és a lelke visszatérhessen a mennybe.”

Több ezer éves fadarabok

Amikor Eladany felfedezte az „elveszett” cédrusfa töredékeket egy robot segítségével, amely soha nem látott felvételeket készített a piramis belsejéről, kiderült, hogy a darabkák – amelyek egy nagyobb fadarabból származnak – valójában sokkal régebbiek, mint elsőre gondolták.

Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a Dixon-ereklyék – bármilyen felhasználási területről is legyen szó – a nagy piramis építésének időszakából származnak, és nem a kamrák felfedezői által később hátrahagyott műtárgyak – magyarázza az egyetem.

Végül azonban Curtis leszögezi: „Most a tudósok dolga lesz, hogy megvitassák, mire használták. Ez a felfedezés minden bizonnyal újra felkelti az érdeklődést a Dixon-ereklyék iránt, és fény derülhet a gízai nagy piramis titkaira.”