Egyetértenek az uniós csatlakozással olvasóink

Az uniós csatlakozásunk ünneplését látva arra voltunk kíváncsiak, mennyire egyöntetű vajon ez a lelkesedés olvasóink körében. Nos, a válaszok azt mutatják, hogy az unió bürokratikus, a nemzetállami döntéshozatalt olykor korlátok közé szorítani igyekvő magatartása ellenére az uniós tagságunkat közöttünk a legtöbben még mindig az európai csatlakozásunk szimbolikus jelének tekintik. Ennek a válasznak a 44 százalékos sikerében vélhetően az is közrejátszott, hogy az ezeréves magyar államiság kikezdhetetlen ősiségét is behoztuk a képbe, így

az ide szavazók Európa mellett valójában úgy tehettek hitet, hogy választásukkal a magyarok európaiságát egyben már a magyar államiság rendíthetetlenségével együtt ítélhették meg.

Az Európai Unió egyes működési anomáliáinak jogos kritikáját az európai értékrend melletti szilárd kiállással kapcsolták össze azok az olvasóink, akiknek számaránya 33 százalékot tett ki. Ők elkerülhetetlennek ítélték az unió megreformálását, de ezzel együtt nem vonták kétségbe ennek a szövetségi rendszernek a létjogosultságát, azon belül pedig a magyarok tagságának hasznát.

Az unióval szembeni kritika 13 százaléknyi olvasónknál erősödött fel annyira, hogy ők már sommás ítéletet mondtak az unió felett, s azt nyilvánították ki, hogy

az unió életidegen bürokratizmusa mára már menthetetlen szintet ért el, s ez a szervezet ezért már amúgy sem húzza sokáig.

Szintén ezt a kritikai attitűdöt érezte magáénak az a 10 százaléknyi olvasónk, akik mindegyike úgy vélte, hogy

a puszta kritika itt már kevés, s ezért alternatívában, új külpolitikai és világgazdasági irányokban kell gondolkodnia az országnak.

Ők voltak azok, akik számára ez az új irány egyértelműen a Keleti Nyitás magyar politikájának támogatását jelentette.

Borítókép: Emberek ünnepelik a sikeres népszavazást az EU csatlakozásról 2003. április 12-én

AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

[eweb-voting id="1117675"]