Nagy István: Stratégiai fontosságú a víz megtartása

A rendkívüli aszály komoly kiesést okozott a hazai gazdálkodóknak, a legfontosabb ugyanakkor az, hogy a nehézségek ellenére minden termelő folytatni tudja a munkát – szögezte le a Magyar Nemzetnek adott interjúban az agrárminiszter. 

Mint mondta, a történelmi aszályhelyzet leküzdését és a biztonságos élelmiszer-ellátásnak a fenntartását prioritásként kezeli az agrártárca, és minden lehetséges eszközzel támogatják a nehéz helyzetbe került termelőket. Ezért hozták létre az aszályvészhelyzeti operatív törzset, amely már dolgozik, és amelynek az a feladata, hogy rövid, közép- és hosszú távú megoldásokat találjon a mezőgazdaságot sújtó katasztrofális aszályhelyzetre és az energiaárak emelkedésének következményeit is hatékonyan kezelje. 

Az a szövetség, ami a gazdák és a magyar kormány között létrejött, nagyon szilárd és hatékony. A magyar gazdák mindig számíthattak és számíthatnak a nemzeti kormányra 

–mondta Nagy István. 

Elmondta, hogy a több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer a jelenlegi helyzetben is hatékony, és az aszálykárok okozta bevételkiesést enyhíti a kárenyhítési alap, amely a termelők befizetéseiből és az állam hozzájárulásából áll.

A rendkívüli aszály miatt arra számítunk, hogy a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni az alap 12,5 milliárd forintos keretét. A teljes kárigényt csak az év végéig beadott gazdálkodói igénylések alapján lehet összesíteni. Ezt követően az Agrárminisztérium javaslatot fog tenni az alap forrásainak kiegészítésére.

– közölte. 
Arra a kérdésre, hogy a bajban a gazdák számíthatnak-e a biztosítótársaságokra azt válaszolta, hogy az agrártárca kérése meghallgatásra talált, és a biztosítótársaságok vállalták, hogy gyorsított eljárásban kezelik a gazdálkodók által bejelentett károkat. 

A kedvezményes hitelekkel és a támogatásokkal kapcsolatosan elmondta, hogy segítséget jelent többek közt az Agrár Széchenyi-kártya folyószámlahitel, ugyanakkor az Európai Bizottságtól kérték, hogy engedélyezzék a közvetlen támogatások megemelt összegű előlegfizetését, és oldjanak fel bizonyos korlátozásokat.  

Mit tehetnek, hogyan védekezhetnek, és mit kell megtanulniuk a gazdáknak ahhoz, hogy a megváltozott klíma és talajviszonyok mellett termelni tudjanak? A kérdésre adott válaszában Nagy István egyértelműen a hatékony vízgazdálkodást emelte ki. 

Az egyetlen hatékony eszköz a kezünkben az öntözés, s ezzel együtt a megfelelő vízgazdálkodás. Az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett a kormány az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében. 2019-ben megalkottuk Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvényét, ami az adminisztratív terhek csökkentésével, az öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek szabályozásával komoly lépést jelentett az öntözéses gazdálkodás elterjesztése érdekében

– mondta. 

Hozzátette, hogy a Vidékfejlesztési programban eddig 45 milliárd forintos támogatást adtak az öntözési beruházásokhoz, támogatják az öntözési közösségek létrehozását is,valamint 2023 és 2027 között a KAP stratégiai terv alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.
Elmondta, hogy az infrastrukturális hiányok megszüntetésére irányuló munkálatok során 2019 óta összesen 2177 kilométer csatornaszakaszt újítottunk meg, emellett 314 műtárgyat és 33 szivattyútelepet újítottak fel és építettek, korszerűsítették a Derecskei-főcsatornát, és a jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciójának I. üteme is megvalósult. 

Mindezek ellenére még sok a tennivaló – szögezte le Nagy István. 

Valóban nem dőlhetünk még hátra. Országszerte átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani. Alacsony a talajvízszint, kiszáradtak a területek. Ma, a megváltozott éghajlati körülmények között új szemléletre van szükség, a vízkészlet-gazdálkodásra kell helyeznünk a hangsúlyt. Az ezzel kapcsolatos döntések pedig nem tűrnek halasztást.

A legfontosabb, hogy amikor van víz, akkor azt tároljuk be. Az ideiglenes záportározókat állandóvá kell alakítani, és bő víz idején minden tározó kapacitását a maximumig fel kell tölteni. Fel kell emelni a talajvízszintet

– jelentette ki, hozzáfűzve, hogy ebben a törekvésben az uniós szabályok kedveznek, de a termelők részéről is szemléletváltásra van szükség.  

Arra a kérdésre, hogy lesz-e elegendő gabona az országban, a miniszter megnyugtató választ adott. 

A szántóföldi növények hozamai jócskán elmaradnak a sokévi átlagtól. Őszi búzából négymillió tonnánál is kevesebb, egészen pontosan 3,9 millió tonna kerülhetett a magtárakba, míg árpából 1,4 millió tonnát, repcéből pedig 450 ezer tonnát takarítottak be a termelők. 

Ennek ellenére kijelenthető, hogy a hazai ellátás biztosított, hiánytól nem kell tartani, jövőre is jut kenyér a magyarok asztalára. 

Az export már más kérdés, külföldre a korábbiaknál jóval kisebb mennyiséget tudunk majd szállítani

– mondta az agrárminiszter. 

A Nagy István agrárminiszterrel készült teljes interjút itt lehet elolvasni. 

Borítókép: Nagy István agrárminiszter beszédet mond a Mosoni-Duna torkolati vízszint szabályzó létesítmény átadóünnepségén egy hajón, Gönyű térségében 2022. június 23-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba