Ukrán válság

2023.07.13. 06:08

Ukrajna csak a háború után lehet a NATO tagja Joe Biden szerint

505. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Egy nő elmegy egy rakétacsapás következtében lerombolt ház mellett Kijevben, Ukrajnában 2023. július 6-án

Forrás: Anadolu Agency via AFP

Fotó: Jose Colon

Újraéleszti a gulágok hagyományát Oroszország

Ukrán civilek ezreit tartják fogva az oroszok – állítja riportjában az AP hírügynökség, ráadásul az első világháború előtt kialakított gulágrendszerhez igen hasonló módszerekkel. A civileket jellemzően az elfogott katonákkal együtt börtönözik be, és azonos eljárásnak teszik ki. Az oroszok által megszállt ukrán területeken fogva tartottak többségének nincs semmiféle státusza az orosz törvények szerint.

Az Associated Press birtokába került, 2023. januári keltezésű orosz kormánydokumentum 2026-ig 25 új börtönkolónia és hat másik fogvatartási központ létrehozását vázolja fel a megszállt Ukrajna területén. Emellett Vlagyimir Putyin orosz elnök májusban egy olyan rendeletet írt alá, amely megkönnyíti az orosz megszállásnak ellenálló ukránok határozatlan időre történő deportálását Oroszországba. Ez több esetben is megtörtént – állítja az AP konkrét dokumentumokra hivatkozva.

Sok civilt olyan csekély állítólagos kihágások miatt visznek el, mint például az ukrán nyelvtudás, vagy azért, mert fiatal férfiként leltek rá egy megszállt területen. Ráadásul gyakran vádemelés nélkül tartják őket fogva. Másokat terrorizmussal vádolnak, vagy azzal, hogy ukrán katona, vagy hogy„ellenáll a különleges katonai műveletnek”. Az orosz hadsereg több száz embert használ rabszolgamunkára, árkok és egyéb erődítmények ásására, valamint tömegsírok kialakítására.

Ezeken a helyeken a kínzás rutinszerű, beleértve az ismétlődő áramütéseket, a koponyarepedéseket és bordatöréseket okozó veréseket, valamint a szimulált megfojtást. Sok egykori fogoly azt mondta az AP-nek, hogy szemtanúi voltak az ebből adódó haláleseteknek. Az ENSZ június végi jelentése 77 polgári fogoly kivégzését és egy ember kínzás okozta halálát tudta dokumentálni.

Oroszország egyáltalán nem ismeri el civilek fogva tartását, az okokról meg főleg nem beszél. Ám ezek a foglyok gyakran szolgáltak alku tárgyául a katonafoglyok cseréjekor. Az ENSZ szerint bizonyítékok vannak arra, hogy civileket emberi pajzsként használnak a frontvonalak közelében.

További részletek ITT olvashatók.

Embertelen és korrupt mozgósítás Ukrajnában 

Egyre több brutális felvétel jelenik meg az ukrajnai mozgósításról, amely közel másfél éve zajlik az országban. Sok hadköteles férfit egyenesen az utcáról visznek el az egyenruhások: legutóbb Kárpátalján térfigyelő kamera rögzítette a hatóságok túlkapását, amint egy boltba igyekvő férfit fényes nappal rabolnak el a kerékpárja mellől – írja a Magyar Nemzet.

Ukrajnában szinte nincs olyan nap, hogy ne kerülne fel olyan új videó vagy fénykép az internetre, mely az egyre brutálisabbá váló mozgósításról szól. Az országban a hadiállapot miatt a sajtószabadság is korlátozva van, emiatt a legtöbb felvételt a Telegram vagy Viber üzenetküldő alkalmazásra töltik fel az emberek.

Kárpátalján legutóbb egy kis munkácsi járási faluban fényes nappal az utcáról raboltak el egy embert az rendőrök és a sorozótisztek.

A boltba igyekvő férfinak esélye se volt elmenekülni, még a kerékpárját is a helyszínen hagyta.

A Magyar Nemzet megjegyzi, a túlkapások nem korlátozódnak Kárpátaljára, ráadásul a hadkiegészítő parancsnokságok munkatársai sok esetben jelentősen megszedik magukat, luxusautókra és külföldi ingatlanokra is telik nekik .

Ursula Von der Leyen: Oroszország felelőssége a fekete-tengeri gabonaegyezmény meghosszabbítása

Oroszország felelőssége a fekete-tengeri gabonaegyezmény meghosszabbítása, ha ez nem történik meg, globális élelmiszerválsággal kell számolnunk - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A kétnapos EU-ENSZ magas szintű párbeszéd első napját zárva az elnök emlékeztetett: szolidaritási folyosók lehetővé tették több ezer tonna gabona és mezőgazdasági termék elszállítását Ukrajnából az Európai Unión keresztül a világ többi részébe. "Most is nagyon szorosan, kéz a kézben dolgozunk azon, hogy gabonát és egyéb élelmiszereket juttassunk el azokhoz, akiknek nagy szükségük van rá. Most Vlagyimir Putyin orosz elnökön a sor, a világ most rá figyel ebben a kérdésben" - emelte ki.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy az EU támogatja Volodomir Zelenszkij ukrán elnök békeformuláját, mert 

az pontosan az ENSZ Alapokmányának elvein alapul, és minden egyes szava az ENSZ határozataiból származik. 

Mint mondta, az ENSZ-szel együtt azon dolgozik az EU, hogy ennek széles körű nemzetközi támogatást szerezzen.

Vlagyimir Putyin: Ukrajna esetleges NATO tagsága biztonsági fenyegetést hoz létre 

Ukrajna esetleges NATO tagsága biztonsági fenyegetést hoz létre Oroszország számára, s az ukrajnai orosz „hadművelet” megindításának egyik indoka éppen Ukrajna NATO-csatlakozásának veszélye volt – jelentette ki csütörtökön az orosz elnök.

Ami Ukrajna NATO-tagságát illeti, többször elmondtuk, hogy ez egyértelműen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára

 – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin Pavel Zarubinnak a Rosszija 1 televízióban.
Putyin elnök a Rosszíja 24 hírcsatornán is közvetített interjújában mindemelett azon véleményének adott hangot, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága nem növeli majd Ukrajna biztonságát, hanem 

jóval sebezhetőbbé teszi a világot, és további feszültséget fog okozni a nemzetközi porondon.

Az orosz elnök szót ejtett az Ukrajnának adott nyugati fegyverekről is. Mint mondta, látták, milyen nagy reményeket fűztek a nagyobb hatótávolságú rakétákhoz. 

Igen, ezek okoznak károkat, de semmit nem változtatnak a harci helyzeten, csak kiélezik a szembenállást, mindenekelőtt az ukrán fél kárára

 – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy Ukrajnának joga van saját biztonságáról gondoskodnia, de nem Oroszország rovására. 

Bármely országnak joga van arra, hogy szavatolja saját biztonságát, és persze arra is, hogy belátása szerint megválassza, miként éri el ezt a célját

 – jelentette ki az orosz elnök. Mindazonáltal leszögezte: 

ennek egyedüli korlátja, hogy a biztonság elérése nem jelentkezhet fenyegetésként egy másik országra.

Felidézte, hogy a Moszkva és Kijev között az isztambuli megállapodás-tervezet részletes biztonsági garanciákat tartalmazott Ukrajna számára. Mint mondta, Moszkva összességében elfogadhatónak tartotta a dokumentumot, de a kijevi vezetés 

kidobta azt a szemétbe.

 

Biden: Ukrajna a NATO tagja lesz, de addig nem, amíg Moszkva és Kijev között háború folyik

Ukrajna a NATO tagja lesz, de addig nem, amíg háborúban áll Oroszországgal - jelentette ki csütörtökön Helsinkiben sajtótájékoztatóján az amerikai elnök.

A kérdés nem az, hogy csatlakozzon-e NATO-hoz vagy sem, hanem az, hogy mikor tud csatlakozni

 – szögezte le Joe Biden a vilniusi NATO-csúcs után, amelyen semmilyen csatlakozási ütemtervet sem nyújtottak be Ukrajna számára.
Biden kijelentette: 

azt várja, hogy az ukrán ellentámadás az Oroszországgal való tárgyalásokhoz vezet majd. Hozzátette: nem gondolja, hogy a háború több évig tartana.

Remélem, az a várakozásom, hogy Ukrajna jelentős eredményeket ér el az offenzívája során, ami előbb vagy utóbb tárgyalásos rendezéshez vezet majd

– mondta az amerikai elnök.
A Sauli Niinistö finn elnökkel közös sajtótájékoztatón Biden hangsúlyozta: a NATO-vezetők megmutatták a világnak, hogy a katonai szövetség egységesebb, mint valaha.

A szövetségesek tudják, hogy ez a harc nemcsak Ukrajna jövőjéért, de egész Kelet-Európa és a világ szuverenitásáért, biztonságáért és szabadságáért folyik

 – mondta az amerikai elnök.
 

Már az ukrán egységeknél vannak a kazettás bombák

A Magyar Nemzet cikke szerint Valerij Serseny, Ukrajna délkeleti országrészében harcoló erők szóvivője az állami televíziónak nyilatkozva közölte, hogy 

az ukrán hadsereg kazettás lőszereket kapott, amelyek már az egységeknél vannak, de még nem vetették be azokat. 

A kazettás lőszereket több mint száz országban tiltották be, mert hatalmas veszélyt jelentenek a civil lakosságra is. 

Az ilyen típusú bombák több millió civil életét vették el vagy tették tönkre az elmúlt évtizedekben.

Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője az elmúlt napok hadi eseményeiről szólva elmondta, hogy Zaporizzsja régióban az ukrán haderő megvetette a lábát az új hadállásokban. Mindemellett az orosz erők továbbra is „erős ellenállást” tanúsítanak és mozgósítják a tartalékokat. Mint mondta, Kijev és más nagyvárosok ellen indított orosz dróntámadásokban mintegy huszonöt ember sebesült meg. 

Kovaljov közölte azt is, hogy az ukrán csapatoknak az orosz kézre került Bahmuttól délre sikerült előrenyomulniuk.

Beszámolt arról is, hogy a donyecki Avgyijivka, Liman és Marjinka településeknél, valamint a harkivi Kupjanszk térségében sikeresen visszavertek orosz támadásokat. Hozzátette, hogy az orosz légierő több tucat légitámadást indított.
 

Orosz szóvivő: tengerről indított precíziós rakétákkal semmisítettek meg ukrán hadianyagraktárakat 

Tengerről indított precíziós rakétákkal semmisített meg az orosz hadsereg ukrán hadianyagraktárakat csütörtökre virradóan – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az aktuális hadijelentést ismertetve. 

Mint mondta, az összes kijelölt célpontot megsemmisítették.

Közölte továbbá, hogy ezenfelül a donyecki régióban megsemmisítették két ukrán dandár lőszerraktárát és több egyéb harceszköz mellett egy amerikai AN/TPQ-50 ellentűzradart is. 

A tábornok szerint az ukrán hadsereg – hasonlóan az utóbbi napokhoz – három irányba próbált támadásokat indítani, sikertelenül: Donyeck, Krasznolimanszk és Dél-Donyeck felé.

Konasenkov szerint az ukrán hadseregnek a nap folyamán elszenvedett vesztesége mintegy nyolcszázötven fő, közülük 480-an a Donyeck régióban dúló harcokban estek el, ahol mások mellett Marjinka település térségében vertek vissza 16 ukrán támadási kísérletet.

Konasenkov szerint az orosz légvédelem elfogott tizenegy HIMARS-rakétát és tizennégy ellenséges drónt.

 

Tisztogatás a Wagner-lázadás után – Armageddon tábornok is a gyanúsítottak között? 

Csupán néhány órával a Wagner-lázadás után Oroszország belbiztonsági szolgálata őrizetbe vett több magas rangú katonatisztet, köztük Szergej Szurovikin tábornokot, a légierő vezetőjét – idézi a The Wall Street Journal cikkét az oroszországi helyzetetre rálátó forrásaira hivatkozva a Magyar Nemzet.
Szurovikin, vagyis Armageddon tábornok, aki becenevét a Csecsenföldön és Szíriában alkalmazott agresszív katonai stratégia miatt kapta, 2022 októbere és 2023 januárja között három hónapig irányította az orosz haderőt Ukrajnában, amíg le nem váltotta Valerij Geraszimov vezérkari főnök. 

A tábornok jó viszonyt ápolt a Wagner-csoport vezetőjével, Jevgenyij Prigozsinnal, akinek zendülése óta nem látták Szurovikint a nyilvánosság előtt.

Sajtóhírek szerint tudott a lázadás terveiről, de személyesen nem vett részt benne. Szurovikin egyébként utoljára egy június 23-án közzétett videón volt látható, amelyben Prigozsinhoz és harcosaihoz szólt, hogy fújják le a tervezett felkelést.
A The Wall Street Journal forrásai szerint 

Szurovikint jelenleg Moszkvában tartják fogva és hallgatják ki. Elmondták, hogy a Kreml komoly erőfeszítéseket tesz a hűtlenséggel gyanúsított tisztek kiszűrésére, és már legalább 13 magas rangú tisztet vettek őrizetbe. Közülük néhányat elengedtek, de már mintegy 15 tisztelt függesztettek fel vagy bocsátottak el. 

 

Részleges sikerekről számolt be az ukrán hadvezetés

Az orosz agresszióval szembeni ellenoffenzívában elért részleges sikerekről számolt be csütörtökön az ukrán hadvezetés.

Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője elmondta, hogy Zaporizzsja régióban az ukrán haderő megvetette a lábát az új hadállásokban. Mindemellett az orosz erők továbbra is „erős ellenállást” tanúsítanak és mozgósítják a tartalékokat.

Mint mondta, Kijev és más nagyvárosok ellen indított orosz dróntámadásokban mintegy huszonöt ember sebesült meg.

Kovaljov közölte, hogy az ukrán csapatoknak az orosz kézre került Bahmuttól délre sikerült előrenyomulniuk.

Beszámolt arról is, hogy a donyecki Avgyijivka, Liman és Marjinka településeknél, valamint a harkivi Kupjanszk térségében sikeresen visszavertek orosz támadásokat. Hozzátette, hogy az orosz légierő több tucat légitámadást indított.

Valerij Serseny, a délkeleti országrészben harcoló erők szóvivője közölte, hogy az ukrán hadsereg kazettás lőszereket kapott.

Az Egyesült Államok alig egy hete jelentette be, hogy ilyen lőszereket fog átadni a kijevi vezetésnek. A kazettás lőszereket több mint száz országban tiltották be, mert veszélyt jelentenek a civil lakosságra is.

Serseny az ukrán állami televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy ugyan a lőszerek már az egységeknél vannak, de még nem vetették be őket.

Ukrajna állítása szerint ezeket a lőszereket csakis a „megszállók elűzésére” fogja használni saját területén, és lakott területen nem fogja bevetni.

Oroszország és Fehéroroszország egyelőre nem kap meghívót a NOB-tól

Nem kapja meg júliusban a jövő évi, párizsi olimpiára szóló meghívót Oroszország és Fehéroroszország a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól (NOB), amely csütörtökön közölte az erre vonatkozó döntését.

A NOB hagyományosan formális meghívót küld egy évvel az ötkarikás megnyitó előtt a világ összes olimpiai bizottságának, melyben az eseményre invitálja az adott nemzet csapatát. Ezt most az oroszok és a fehéroroszok nem kapják meg, ugyanakkor egyelőre úgy tűnik, hogy versenyzőik – semleges színekben – rajthoz állhatnak Párizsban az ukrajnai háború ellenére.

A NOB csütörtökön azt közölte, hogy 203 tagországának július 26-án küldi ki a meghívót.

„Ezek között nem szerepel Oroszország és Fehéroroszország, valamint Guatemala olimpiai bizottsága” – írta a NOB a közleményében utalva arra, hogy a közép-amerikai ország olimpiai bizottságának tagságát politikai beavatkozásra hivatkozva tavaly szeptemberben felfüggesztették.

A NOB tavaly, néhány nappal a háború kirobbanása után azt sürgette a nemzetközi sportági szakszövetségeknél, hogy zárják ki a sportolókat, a hivatalos személyeket, valamint az orosz és fehérorosz, valamilyen esemény házigazdájának jelölt városokat. Idén március 28-án a végrehajtó bizottság azt javasolta, hogy a sportági szövetségek csak semleges státuszban engedjék vissza az orosz és fehérorosz sportolókat, és csak azokat, akik nyilvánosan nem emeltek szót az ukrajnai háború mellett, illetve nem állnak kapcsolatban a fegyveres erőkkel, illetve nemzetbiztonsági szervekkel.

A NOB végső döntést még nem fogalmazott meg az orosz és fehérorosz versenyzők párizsi részvételét illetően, de többször közölte már, joga van úgy határozni, hogy nem hívja meg a francia fővárosba a két nemzet sportolóit.

„A NOB a megfelelő pillanatban, saját belátása alapján hozza majd meg az erre vonatkozó döntést anélkül, hogy kötve lenne a korábbi olimpiai kvalifikációs versenyek eredményeihez” – fogalmazott a szervezet csütörtökön.

A párizsi ötkarikás játékokat 2024. július 26. és augusztus 11. között rendezik.

Itt van Putyin bejelentése

Vlagyimir Putyin orosz a Jövő Technológiája Fórumon arról beszélt, hogy Oroszország nem fog bezárkózni, helyette inkább új szövetségeseket keres.

Eltűnt Armageddon-tábornok

Szergej Szurovkin orosz tábornok azóta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, hogy kitört a Jevgenyij Prigozsin által vezetett Wagner-lázadás. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy mi történhetett az Armageddon-tábornokként ismert orosz katonai vezetővel, de most az ügyben a Kreml is megszólalt – írja az Origo.

Alekszej Melnikov, a moszkvai közösség felügyelő bizottság vezetője szerint semmilyen adat nem áll rendelkezésre arról, hogy Szurovkin börtönben lenne, egyébként is nagyon nehéz lenne elrejteni a tényt, mivel egy rendkívül ismert orosz vezetőről van szó.

Orosz dróntámadásban megrongálódott lakóépület Kijevben 2023. július 13-án. Az iráni gyártmányú Sahíd drónokkal végrehajtott légitámadás-sorozatnak egy halottja és négy sebesültje van az ukrán fővárosban
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA

Iráni gyártmányú drónokat vetettek be az oroszok

Újabb orosz légitámadás érte Kijevet, a dróncsapásoknak legalább egy halottja és négy sebesültje van, az ukrán főváros elleni támadások harmadik éjszakáján robbanások hallatszottak több városrészben – jelentették csütörtök hajnalban a hatóságok.

„Ma este iráni gyártmányú, pilóta nélküli repülőgépek nagyszabású támadása történt” – közölte a kijevi katonai közigazgatás a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A közlemény szerint az iráni gyártmányú Sahíd drónok különböző irányokból hatoltak be a fővárosba, egy tucatot lelőttek közülük a város légterében. Öt kerületből jelentettek lezuhant törmeléket, egy 19 éves nőt és egy 23 éves férfit kórházba szállítottak repeszek okozta sebesülésekkel. Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője szerint a Darnickij kerületben két ember megsérült a lehulló törmelékektől.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester elmondta, hogy a Podilszkij városnegyedben egy lakóházban keletkezett tűz oltása közben egy holttestre bukkantak. Az ukrán légierő közleménye szerint továbbra is fennál a Kijev elleni orosz dróntámadás veszélye.

Herszont is támadták 

A Suspilne hírösszefoglalójából derült ki, hogy éjszaka a kijevi támadás mellett az orosz hadsereg megtámadta Antonivkát és Herszont is. A támadások során Herszon régióban három ember meghalt és ketten megsebesültek. Nyolc ember megsérült Donyeck-, egy pedig a harkovi régióban.

Zaporizzsjában egy robbanásveszélyes tárgy lezuhanása következtében 21-re nőtt a sérültek száma, melyek között gyerekek is voltak.

Az állításokat független módon nem ellenőrizték.

Támad az orosz hadsereg

Az orosz hadsereg összesen 80 alkalommal lőtte Zaporizsja régió városait és falvait:

5 alkalommal használtak drónokat. Légvédelmi rakétákkal kétszer lőtték Novodarivkát és Levadnét.

72 tüzérségi csapást mértek Orehov, Hulyaipole, Zaliznychne, Olhivska, Charivnyi, Malynivka, Stepnogorsk és más frontfalvakra.

Világuralomra törnek az ukránok

Mihail Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint három lehetséges forgatókönyv van a háború lezárására. A legpozitívabb forgatókönyv szerinte, hogy Ukrajna győz és uralni fogja a régiót erős és modern hadseregével. A vereség esetén viszont úgy gondolja, hogy Ukrajna néhány éven belül megszűnik létezni. A harmadik lehetőség, hogy békét kötnek az oroszokkal, területeket adnak oda, de ennek is a vége az lesz, hogy Ukrajna megszűnik, csak sokkal lassabban.

Itt az új orosz terv

Oroszország három Kalibr-cirkálórakétát telepít a Fekete-tengerre. Számolt be Dimitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője az Egyesült Híradó adásában.

Jelenleg kilenc hadihajónk van. Ezek között van három rakétahordozó, két tengeralattjáró és egy fregatt

– tette hozzá.

A haditengerészet szóvivője megjegyezte, hogy július 13-án éjjel az orosz csapatok két rakétát lőttek ki Ukrajnára a Fekete-tengeren tartózkodó rakétahordozókról.

A Nyugat folytatni akarja a háborút

Oroszország osztja sok partnerének az ukrajnai konfliktus békés rendezésére vonatkozó javaslatát, de a Nyugat és Kijev minden békekezdeményezést elutasított – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy orosz hírportálnak adott interjúban.

A Lenta.ru online oldalán csütörtökön megjelent cikk szerint Lavrov kifejtette: „egyetértünk partnereink számos olyan javaslatával, amelyek többek között a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmányának betartására, a hidegháborús mentalitás elhagyására, a humanitárius válság megoldására, az atomerőművek biztonságának szavatolására, az egyoldalú szankciók megszüntetésére, valamint a világgazdaság politikai célokra való felhasználásának elutasítására vonatkozott”.

LAVROV, Szergej
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) és partnerországainak külügyminiszteri tanácskozásán Jakartában 2023. július 13-án
Fotó: Adi Weda / Forrás: MTI/EPA pool

Hozzátette: „ezzel együtt be kell látnunk, hogy Volodimir Zelenszkij nyugati támogatói teljes mértékben elutasítják a válság fokozatos csökkentésének minden formáját”. Mint mondta: a kijevi rezsim közvetlenül és azonnal elutasította Kína, Brazília és az afrikai országok által javasolt békekezdeményezésekről szóló tárgyalások lehetőségét.

Oroszország így reagált az F-16-osokra

A nukleáris fegyverek hordozására alkalmas F-16-os vadászgépek megjelenését a nukleáris szférában Oroszország a Nyugat fenyegetésének fogja tekinteni – mondta Szergej Lavrov külügyminiszter a Lenta.ru-nak adott interjújában.

Emlékeztetett arra, hogy Oroszország katonai doktrínájában világosan le vannak fektetve a nukleáris fegyverek alkalmazásának feltételei.

Folytatódnak a harcok Bahmutnál

A Déli csoport csapatainak katonái az ukrán fegyveres erők (AFU) nyolc támadását verték vissza a különleges műveleti övezetben – közölte a csoport sajtóközpontjának vezetője, Vadim Asztafjev.

„A csapatok déli csoportosításának egységei sikeresen visszaverték az AFU támadócsoportjainak nyolc támadását Szoledar-Artemivka és Alekszandr-Kalinivka irányában” – mondta.

Asztafjev megjegyezte, hogy az orosz légierő légicsapásokat hajtott végre Bogdanovka térségében.

Hozzátette, hogy a Déli Katonai Körzet tüzérsége egyetlen csapással megsemmisített egy raktárat, amelyben drónokat tároltak.

Halálos áldozata is van az éjszakai dróntámadásnak Kijevben

Meghalt egy ember az éjszakai dróntámadás során Kijevben, a támadásban legalább négyen meg is sebesültek 

– írja a helyi hatóságokra hivatkozva az AFP. Kijevet harmadik éjszaka érik dróntámadások.

Az iráni gyártmányú Shahed robbanékony drónok különböző irányokból hatoltak be a fővárosba – közölte, hozzátéve, hogy mintegy tucatnyit lőttek le a város légterében.

Öt körzetben jelentettek lehulló törmeléket – közölte, hozzátéve, hogy egy 19 éves nő és egy 23 éves férfi repeszsebekkel került kórházba.

Két ember a Darnyickij körzetben sebesült meg a lehulló törmelékek miatt – írta a Telegramon Szergij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője.

Tucatnyi orosz drónt lőttek le Kijev felett – fotó

Tegnap éjjel mintegy tucatnyi orosz drónt lőttek le Kijev légterében a főváros elleni legújabb orosz légitámadás során – jelentette a Kijevi Városi Katonai Igazgatóság. A támadásban egy ember meghalt, egy megsebesült.

Több mint 13 ezer menekülő jött tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán–magyar határszakaszon 7163 fő, a román–magyar határszakaszon belépők közül 5905 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság. 

Eljött a leszámolás ideje! – meghekkeltek több orosz tévécsatornát

Rendes műsor helyett a Hattyúk tavából és egy ukrán katonai akciósorozatból vágtak be képeket, a műsorfolyam végén pedig ukránul írták ki: „Eljött a leszámolás ideje!”. A hekkelés az orosz Jekatyerinburgban és a krasznojarszki régióban működő tévécsatornákat érintette. 

Légitámadás érte az éjjel Kijevet

Egy ember meghalt, egy megsebesült, miután az éjszaka légitámadás érte az ukrán fővárost – jelentette a város katonai vezetése. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában