Közel-keleti konfliktus

2024.10.28. 10:49

Az izraeli hadsereg a Hamász mintegy hatvan fegyveresét fogta el

Az izraeli–palesztin háború 388. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet által elhurcolt izraeli túszok hozzátartozói és támogatóik követelik a túszok azonnali elengedését és a gázai fegyverszünet megkötését a Kirja katonai bázisnál, Tel-Avivban 2024. október 26-án

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Abir Szultan

Brit miniszterelnök: a nemzetközi közösség teljes gázai segélyprogramját veszélyezteti az UNRWA tevékenységét tiltó izraeli parlamenti határozat

A brit miniszterelnök szerint a palesztinokat segélyező ENSZ-ügynökség (UNWRA) tevékenységét tiltó izraeli parlamenti határozat ellehetetlenítheti a szervezet létfontosságú munkáját, és így veszélybe sodorhatja a gázai övezetben és Ciszjordániában folyó nemzetközi humanitárius segélyprogram egészét.

Sir Keir Starmer hétfő esti nyilatkozatában előzményeként az izraeli parlament nagy többséggel elfogadott két jogszabályt, amely Izrael területén és az izraeli ellenőrzésű palesztin területeken egyaránt megtiltja az ENSZ-segélyszervezet tevékenységét.

Az izraeli kormány azzal vádolja az ENSZ-ügynökséget, hogy több tagja részese volt a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael ellen elkövetett tavaly októberi támadásának, amelyben 1200-an meghaltak, több mint háromezren megsérültek.

A támadás után Izrael széleskörű hadműveleteket indított Gázában azzal a meghirdetett céllal, hogy felszámolja a Hamász politikai és katonai gépezetét.

Keir Starmer a Downing Street által ismertetett hétfő esti állásfoglalásában leszögezi: a Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzet egyszerűen elfogadhatatlan.

A munkáspárti brit kormányfő szerint azonnali tűzszünetre, a Hamász által elhurcolt túszok azonnali elengedésére és a Gázának szánt segélyek jelentős növelésére van szükség.

Starmer hangsúlyozta: Izraelnek nemzetközi kötelezettségei alapján biztosítania kell, hogy a gázai lakosság megfelelő mennyiségű segélyhez jusson, és csak az UNRWA tudja eljuttatni e humanitárius segélyeket a szükséges mennyiségben és ütemben a gázai civilekhez.

A szervezetnek ENSZ-felhatalmazása van a palesztin menekültek támogatására, ezért Nagy-Britannia arra szólítja fel az izraeli törvényhozókat, hogy tegyék lehetővé az UNRWA alapvető fontosságú tevékenységének folytatását – áll a brit kormányfő hétfő esti nyilatkozatában.

Röviddel Starmer felhívása előtt David Lammy brit külügyminiszter a londoni alsóházban tartott helyzetértékelésében kijelentette: nincs mentség arra, hogy Izrael korlátozza a humanitárius segélyek eljuttatását a gázai palesztin lakosságnak.

Lammy szerint a segélyszállítmányok - köztük azok is, amelyeket a brit kormány finanszírozott – feltorlódtak Gáza határain, és jelenleg éppen azokhoz nem jutnak el, akiknek égetően szükségük lenne e segélyekre.

Ezekkel a korlátozásokkal Izrael saját nyilvánosan vállalt kötelezettségeit is megszegi, emellett a nemzetközi humanitárius jog megsértését is kockáztatja – fogalmazott parlamenti felszólalásában a brit külügyminiszter.

Lammy kijelentette: London a leghatározottabban elítéli a palesztin lakosságnak szánt segélyek eljuttatásának izraeli korlátozását.

Hozzátette: a gázai lakosság 90 százaléka volt kénytelen elhagyni otthonát a háború kezdete óta, és többen közülük tízszer vagy ennél is többször kényszerültek menekülésre az elmúlt egy évben.

A kneszet elfogadta az UNRWA működését Izraelben betiltó törvényt

Az izraeli parlament, a kneszet hétfő este elfogadta az ENSZ palesztinokat támogató segélyszervezete (UNRWA) Izrael területén való működését betiltó törvényt.

Az UNRWA ezentúl nem működtethet képviseleti irodát, nem nyújthat semmilyen szolgáltatást és nem végezhet semmilyen tevékenységet sem közvetlenül, sem közvetve Izrael területén.

A törvényt nyugati és arab országok nemzetközi tiltakozása ellenére szavazták meg második és harmadik olvasatban anélkül, hogy meghatároztak volna alternatívát a palesztinok további segélyezéséhez. Beszüntetik a segélyszervezetet a kelet-jeruzsálemi Suafat menekülttáborban is, ahol köztisztasági, oktatási, egészségügyi és más szolgáltatásokat biztosított a lakosoknak.

A törvény megnehezítheti az izraeli bankok számára az együttműködést a segélyszervezettel, melynek vezetői attól tartanak, hogy a fizetések átutalásának és a beszállítók kifizetésének gondja a szervezet összeomlását okozza Ciszjordániában és a Gázai övezetben, ugyanis ezt eddig az izraeli Bank Leumival végezték.

A kneszet hétfő este megvitatott egy másik törvényjavaslatot is, amely szerint állami hatóságok, benne a közfeladatot ellátó szervezetek és személyek nem léphetnek kapcsolatba az UNRWA-val vagy azt képviselő személyekkel, valamint megszüntetik a segélyszervezet eddigi adókedvezményeit és diplomáciai mentességeit.

Ennek alapján az izraeli hadsereg palesztin területeken koordinációs feladatokat ellátó egysége is kénytelen lesz megszüntetni kapcsolatát az UNRWA-val.

A törvényjavaslatot benyújtó képviselő eredeti indítványa terrorszervezetté próbálta nyilváníttatni az UNRWA-t, de ezt később enyhítették, mert jogi nehézségekbe ütközött a kivitelezése.

Philippe Lazzarini, az UNRWA vezetője úgy fogalmazott, hogy a szervezet működésének betiltása Izrael területén „csak tovább súlyosbítja majd a palesztinok szenvedését, különösen a Gázai övezetben”.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma hétfőn aggodalmát fejezte ki a jogszabály miatt. Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és más országok külügyminiszterei vasárnap közös nyilatkozatot adtak ki az UNWRA elleni törvényjavaslatokkal szemben.

Izraellel barátságban álló országok, köztük Ausztrália, Kanada, Japán és Dél-Korea külügyminiszterei arra figyelmeztettek, hogy a törvénynek „pusztító következményei” lehetnek Ciszjordániában és a Gázai övezetben, mert nem lesz aki oktatási, egészségügyi és jóléti szolgáltatásokat nyújtson, és ezért növekedhet az éhezés és a betegségek terjedése a palesztinok körében.

Amerikai ENSZ-nagykövet: véget kell vetni Irán és Izrael egymás elleni csapásainak

Véget kell vetni Irán és Izrael egymás elleni csapásainak - jelentette ki hétfőn Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT).

Az amerikai diplomata egyben figyelmeztette Iránt, hogy amennyiben további agresszív cselekedeteket hajt végre Izrael, vagy a térségben állomásozó amerikai csapatok ellen, akkor „komoly következményekkel” kell számolnia.

Nem fogunk habozni, hogy megvédjük önmagunkat. E felől ne legyenek kétségek. Az Egyesült Államok nem szeretné a helyzet további elmérgesedését. Úgy véljük, ez kell legyen Irán és Izrael egymás elleni csapásainak vége

– hangsúlyozta Thomas-Greenfield.

Az iráni ENSZ-nagykövet ugyanakkor kijelentette, hogy Washington „bűnrészes az izraeli agresszióban” és viselni fogja ennek következményeit. Hozzátette, hogy az Iszlám Köztársaság fenntartja elidegeníthetetlen jogát arra, hogy az általa szabadon választott időpontban megtorolja az izraeli támadást.

Szombatra virradóra az izraeli hadsereg közlése szerint harci gépei három hullámban támadtak iráni célpontokat – rakétagyártó üzemeket és egyéb létesítményeket Teherán térségében és az ország nyugati régióiban – válaszul az október 1-jén Iránból indított rakétatámadásra.

Irán támogatja a Hezbollahot, amely Libanonban harcol az izraeli erőkkel, valamint a Hamász palesztin terrorszervezetet, amely a Gázai övezetben harcol Izrael ellen.

Pretoria benyújtotta a Nemzetközi Büntetőbíróságnak „bizonyítékait az izraeli népirtásra”

A Dél-afrikai Köztársaság bejelentette hétfőn, hogy benyújtotta a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICJ) „az Izrael által a Gázai övezetben elkövetett népirtással kapcsolatos bizonyítékait”.

Az aktában „bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az izraeli kormány megsértette a népirtás tilalmáról szóló egyezményt” – áll a Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök hivatala által kiadott közleményben. Izrael elutasítja az ezzel kapcsolatos vádakat.

A hágai székhelyű ICJ egyik képviselője hétfőn megerősítette, hogy megkapták a dokumentumot, de további részleteket nem volt hajlandó közölni.

A bizonyítékokból kiderül, hogy Izrael cselekedetei a népirtás elkövetésére irányuló jellegzetes szándékon alapulnak

– állítja a dél-afrikai elnöki hivatal.

A hivatal kiemeli Izrael „kudarcát mind a népirtásra való uszítás, mind a saját maga által elkövetett népirtás, illetve a népirtást elkövetők felelősségre vonása megakadályozásával kapcsolatban”.

A dokumentum, amelyet a bíróság szokásrendje szerint nem lehet nyilvánosságra hozni, több mint 750 oldalnyi érvelést és több 4000 oldalnyi mellékletet tartalmaz.

A Dél-afrikai Köztársaság által kezdeményezett eljáráshoz több ország – Bolívia, Kolumbia, Líbia, Spanyolország és Mexikó – is csatlakozott.

Az ICJ döntései kötelező érvényűek ugyan, de a bíróságnak nincsenek konkrét eszközei azok betartatására.

A Hamász palesztin iszlamista szervezet tavaly októberi, Izrael elleni támadása során az AFP francia hírügynökség hivatalos izraeli adatokon alapuló számításai szerint 1206 ember halt meg, többségükben polgári személyek. A támadás során túszként elhurcolt kétszázötvenegy ember közül 97-en még mindig fogságban vannak a Gázai övezetben, harmincnégy társukat az izraeli hadsereg halottnak nyilvánította.

A Hamász egészségügy-minisztériuma szerint 43 020 palesztin – többségében civil – vesztette életét a palesztin terület elleni izraeli offenzívában.

Izrael hadrendbe állíthatóvá fejleszti Fénypajzs nevű légvédelmi lézerfegyverét

Izrael kétmilliárd sékelért (mintegy 200 milliárd forint) hadrendbe állíthatóvá fejleszti Fénypajzs nevű légvédelmi lézerfegyverét – jelentette be hétfőn a fegyvergyárakkal szerződést kötő védelmi minisztérium.

A minisztérium az Elbit Systems és a Rafael Advanced Defence Systems védelmi technológiai vállalatokkal kötött erről szerződést. A fegyverrendszert héberül Fénypajzsnak, angol változatában pedig Vasgerendának (Iron Beam) nevezik.

A megállapodást a minisztérium közleménye szerint egy nappal azután írták alá, hogy Éjal Zamír, a védelmi minisztérium főigazgatója utasítást adott a lézerrendszerek gyártásának bővítésére.

„A háború kitörése óta a védelmi minisztérium több tízmilliárd sékel (több ezer milliárd forint) értékben írt alá hazai, kék-fehér megrendeléseket, amelyek erősítik Izrael önállóságát a fegyvergyártásban, az izraeli hadsereg (IDF) képességeinek fejlesztésében” – mondta Zamir. „Elsődleges célunk a külföldi forrásoktól való függés csökkentése és az izraeli ipar erősítése” – tette hozzá.

A Rafael gyár honlapja szerint fejlesztés alatt álló lézerágyújuk nagy hatékonysággal hárítja el a fenyegetéseket akár több kilométeres távolságból.

Az izraeli védelmi minisztérium (IMDO) által 2022. július 12-én közzétett képen az izraeli többszintű légvédelmi rendszer részét képező Iron Beam rendszer látható az izraeli Ben Gurion repülőtéren 
Fotó: AFP

A lézeres légvédelem sokkal olcsóbb, mint az elfogórakétákkal működő Vaskupola rendszer, amelynek rakétái darabonként több tízezer dollárba kerülnek. A fénypajzs ezzel szemben mintegy két dollár értékű elektromos energiát használ fel "lövésenként".

A Fénypajzsot már tesztelték korábban többször is, és képes volt elfogni rakétákat és más rövid hatótávolságú légieszközöket, drónokat. Ezért döntöttek úgy, hogy már elérte azt a technológiai fejlettséget, amely indokolja országos telepítését a Vaskupola ütegeinek kiegészítésére és megerősítésére.

Több országban, köztük az Egyesült Államokban is vannak már tesztelési szakaszba eljutott lézeres elfogórendszerek, de egyelőre egyik teljesítménye sem éri el az izraeli Fénypajzsét.

Az izraeli hadsereg a Hamász mintegy hatvan fegyveresét fogta el egy gázai kórházépületben

Az izraeli hadsereg (IDF) a Hamász iszlamista terrorszervezet mintegy hatvan fegyveresét fogta el hétfőn egy kórházépületben a Gázai övezet északi részén lévő Dzsabalíjában, és az utóbbi napok harcai során megölt több száz fegyverest a városban – jelentette be az IDF szóvivője.

A Kamel Advan kórházban történt rajtaütés előtt a hadsereg evakuált a városból mintegy ötvenezer civilt dél felé - tette hozzá. Ezzel nem fejeződött be a dzsabalíjai hadművelet, folytatódik tovább a város más részein. A katonák a kórházépületben sok fegyvert, készpénzt és iratokat találtak. A letartóztatottak között több olyan van, aki részt vett az Izrael ellen tavaly október 7-én elkövetett terrortámadásban. Az elfogottakat nyomozók kihallgatták a helyszínen, majd további vizsgálatra Izraelbe szállították őket

– mondta.

Egy kihallgatott mentőautó-sofőr arról számolt be, hogy a Hamász embereit kellett szállítania rendszeresen.

A Hamász aktivistái mindenütt ott vannak, és sebesültjeik szállítására saját mentőautókat üzemeltetnek. Belefáradtunk ebbe a helyzetbe

 – mondta a mentős.

Az IDF szerint a Hamász összesen mintegy hatszáz emberét fogták el a városban az utóbbi napokban, de még mindig több száz lehet Dzsabalíjában.

 Az elfogottakat mind Izraelbe szállították kihallgatásra. A Kamel Advan kórház épülete a szervezet helyi központja volt.

A Hamász palesztin terrorszervezet nyitott lehet egy túszalkura 

A hírt  a szervezet egyik vezető tisztségviselője. Korábban Egyiptom kétnapos tűzszünettel kísért szűk körű túszcserére tett javaslatot – számolt be a Magyar Nemzet.

Tüntetők Jeruzsálemben 2024. október 28-án
Fotó: MENAHEM KAHANA / Forrás:  AFP

Nyitott lehet a megegyezésre a tavaly októberi támadás során a Gázai övezetbe hurcolt túszok ügyében a Hamász palesztin terrorszervezet – hintette el a csoport katari székhelyű politikai irodájának magas rangú tagja, Huszám Badran.

Követeléseink világosak és ismertek, és megállapodásra lehet jutni, feltéve, hogy Netanjahu továbbra is tartja magát ahhoz, amiben már megállapodtunk

– idézi Badrant az izraeli napilap, aThe Times of Israel nyomán a cikk.

Korábban Egyiptom egy olyan javaslatot fogalmazott meg, amely kétnapos tűzszünet mellett négy izraeli túsz kicserélését javasolja néhány palesztin fogolyra, amit tíznapos tárgyalások követnének – írta a Reuters hírügynökség. Az azonban nem világos, hogy a Hamász ebbe a javaslatba lenne-e hajlandó belemenni.

Iráni külügyminisztérium: Irán „minden rendelkezésére álló eszközt” be fog vetni, hogy válaszoljon az izraeli támadásra

 Irán „minden rendelkezésére álló eszközt” be fog vetni, hogy válaszoljon az iráni katonai célpontok ellen a hétvégén végrehajtott izraeli támadásra – közölte hétfőn az iráni külügyminisztérium szóvivője.

Irán minden rendelkezésre álló eszközt be fog vetni, hogy határozott és hatékony választ adjon a cionista rezsimnek

– jelentette ki Eszmáil Bahái a televízióban élőben közvetített sajtótájékoztatón.

További részleteket nem említve annyit tett hozzá, hogy az iráni válasz természete az izraeli támadás természetétől függ.

Irán korábban a támadást bagatellizálva arról számolt be, hogy csak korlátozott károkat okozott, Joe Biden amerikai elnök pedig a konfliktus eszkalációjának megakadályozására szólított fel.

Ali Hamanei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője vasárnap közölte: az iráni illetékesek feladata, hogy meghatározzák, hogyan lehetne a legjobban demonstrálni Irán erejét Izraelnek. Ugyanakkor hozzátette, hogy az izraeli támadást nem kell „sem alábecsülni, sem felnagyítani”.

Az izraeli légierő szombatra virradóra három hullámban indított támadást iráni rakétagyártó üzemek és más célpontok ellen Teherán közelében és Irán nyugati részén – közölte az izraeli hadsereg.

Irán támogatja a Hezbollahot, amely Libanonban harcol az izraeli erőkkel, valamint a Hamász palesztin terrorszervezetet, amely a Gázai övezetben harcol Izrael ellen.

Ez történt vasárnap: 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában