2024.11.08. 11:11
Zelenszkij és a NATO-főtitkár megvitatta Észak-Korea háborús részvételét
989. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Mark Rutte NATO-főtitkár (j) az Ukrajnai Összekötő Csoport védelmi minisztereinek ülésére érkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja a NATO védelmi minisztereinek kétnapos találkozója alatt a védelmi szervezet brüsszeli székházában 2024. október 17-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Olivier Matthys
NATO: észak-koreai katonák küldése az ukrajnai háborúba az agresszió veszélyes kiterjesztését jelenti
Amellett, hogy Észak-Korea már eddig is jelentős mértékben, több millió lőszer és ballisztikus rakéta szállítása révén támogatta Oroszország háborús erőfeszítéseit, katonák ezreinek telepítése Phenjan részéről veszélyes kiterjesztését jelenti az Ukrajna elleni illegális orosz agressziónak – közölte a NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács pénteken.
A brüsszeli nyilatkozat szerint – amelyhez Ausztrália, Japán, Új-Zéland, Dél-Korea és Ukrajna is csatlakozott – a szövetségesek kijelentették: a NATO határozottan elítéli az orosz és az észak-koreai vezetők döntéseit, amelyeknek célja, hogy további veszélyt okozva kiterjesszék Oroszország Ukrajna ellen indított provokálatlan agressziós háborúját.
Az Oroszország és az Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyülése mélyen érinti az euroatlanti biztonságot, és hatással van az indo–csendes-óceáni térségre is
– fogalmaztak.
A Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködés fokozása az ENSZ Biztonsági Tanácsa több határozatának megsértését jelenti – jelentették ki, majd úgy fogalmaztak:
„felszólítjuk Oroszországot, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagját, hogy térjen vissza e határozatok betartásához, és tartsa be nemzetközi kötelezettségeit”.
Elfogadhatatlannak nevezték, hogy Oroszország korábbi nyilatkozata szerint Phenjan atomfegyver-mentesítésének kérdése „lekerült az asztalról”. Ez aláássa a globális non-proliferációs rendszert, ellentmond a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatainak, és tovább fokozza a regionális feszültségeket – húzták alá.
„Arra kérünk minden országot, hogy semmiféle segítséget ne nyújtsanak Oroszország agressziójához. Elítéljük mindazokat, akik elősegítik és ezáltal meghosszabbítják Oroszország illegális háborúját Ukrajna ellen”
– fogalmaztak.
Közölték: a NATO továbbra is együttműködik partnereivel, különösen az indo–csendes-óceáni térség országaival, hogy előmozdítsa a békét és a stabilitást, valamint, hogy megakadályozza Oroszország és háborús erőfeszítéseit elősegítők azon szándékát, hogy aláássák a regionális és globális stabilitást.
Aláhúzták: a szövetség fokozza elrettentő képességét és védelmét minden fenyegetéssel és kihívással szemben, minden területen és több stratégiai irányban az euroatlanti térségben.
Leszögezték: továbbra is határozottan támogatják Ukrajnát egészen a győzelemig. Ennek érdekében a szövetségesek és partnerek fokozzák a politikai, a katonai, a pénzügyi, a gazdasági és a humanitárius segítségnyújtást, és elismerik Ukrajna önvédelemhez való eredendő jogát. A szövetségesek támogatják Ukrajnát az orosz agresszió legyőzésére képes haderő felépítésében is, összhangban a hosszú távú biztonsági segítségnyújtás ígéretével – tették hozzá.
Fehéroroszországban találkozott az ukrán és az orosz emberi jogi biztos
Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa Fehéroroszországban találkozott Tatyjana Moszkalkova orosz biztossal, a megbeszélés eredményeként a felek listát cseréltek a hadifogolyokról, akiket meg is látogattak. Erről az ukrán ombudsman számolt be pénteken közösségi oldalain.
Az ombudsman jelentése szerint a találkozó a fehérorosz fél közreműködésével Fehéroroszország területén, a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) részvételével zajlott. A tárgyalások eredményei közül kiemelte, hogy mindkét oldal felkereshetett a másik területén fogva tartott hadifoglyokat, továbbá az ukrán fél hozzátartozók által írt leveleket adott át az oroszoknak, hogy juttassák el a náluk fogságban lévő ukrán katonáknak.
Beszéltem a Nemzetközi Vöröskereszt ukrajnai és oroszországi misszióinak vezetőivel. Ismét szót emeltem azért, hogy az ICRC kapjon lehetőséget az oroszok által fogva tartott ukrán katonák és civilek meglátogatására. Szeretném hangsúlyozni, hogy kizárólag a humanitárius kérdések megoldása, az ukrán foglyok hazatérése, valamint az Oroszországban fogva tartott állampolgárainkról szóló információk megszerzése érdekében léptem kapcsolatba az orosz biztossal
– fűzte hozzá Lubinec.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter az X potrálon arról adott hírt pénteken, hogy előző nap egy orosz csapásmérő drón eltalálta annak a kijevi többszintes lakóháznak a tetejét, amelyben Annely Kolk ukrajnai észt nagykövet lakik. Mint írta, szerencsére a diplomata nem sérült meg.
„Senki sem lesz biztonságban Ukrajnában, amíg Oroszország le nem állítja agresszióját. Az ilyesmihez nem szabad hozzászoknunk. Ukrajnának nagyobb légvédelemre van szüksége ahhoz, hogy megvédhesse állampolgárait”
– fűzte hozzá a miniszter.
Az orosz védelmi minisztérium 38 csoportos csapásról számolt be
Harmincnyolc csoportos csapást hajtott végre precíziós fegyverekkel és csapásmérő drónokkal az orosz hadsereg ukrán katonai célpontokra a november 2–8. közötti időszakban – közölte pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.
A tárca szerint támadások értek ukrán hadiipari vállalatokat, a hadsereg ellátását biztosító energetikai létesítményeket, vasúti rakodóállomásokon lévő páncélozott járműveket, valamint katonai repülőterek infrastruktúráját, tengeri és légi drónok gyártóműhelyeit és raktárait, fegyver-, lőszer- és üzemanyagraktárakat, illetve ukrán erők és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjait.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy Odesszában a múlt éjjel a vasút közelében lévő lőszerraktárakat és feltehetően külföldi „zsoldosok” egyik tartózkodási helyét bombázták szét. Állítása szerint a helyszínre mentőautók mellett Romániából átküldött helikopterek is érkeztek. A raktárakban a detonációk sorozata két órán át folytatódott.
A heti orosz hadijelentés szerint a hadsereg a legtöbb frontszakaszon előrenyomult, ellenőrzése alá vont hat települést, és 104 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint ebben az időszakban több mint 14 300 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 47 pedig megadta magát.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt héten megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egy MiG–29-es repülőgépet, 18 harckocsit, 112 páncélozott harcjárművet, nyolc amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, HIMARS sorozatvetők 11 rakétáját, 11 francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 290 repülőgép típusú drónt.
Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán visszavert 11 ellentámadást, valamint egy kísérletet is a határon való áttörésre, az ukrán fél pedig egyebek mellett több mint 300 katonát, négy harckocsit, hat gyalogsági harcjárművet és hat egyéb páncélozott járművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 30 500 embert, 189 harckocsit, 121 gyalogsági harcjárművet, 107 páncélozott személyszállító járművet, 1094 páncélozott harcjárművet, 829 gépkocsit, 262 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS-típusút.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belövések sorozata érte a zaporizzsjai erőmű tőszomszédságában lévő Enerhodar várost.
Az orosz déli katonai körzet bírósága pénteken tömeggyilkosság címén életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt két orosz katonát, aki tavaly októberben kilenc civilt gyilkolt meg a donyecki régióban lévő Volnovahában. A hadseregbe az orosz Távol-Keletről leszerződött 28 éves Sztanyiszlav Rau és a 21 éves Anton Szopov a helyi Kapkanyec család tagjaival végzett a saját házukban, hangtompítós fegyverrel. Az áldozatok között volt egy négy- és egy kilencéves gyerek is.
A nagy visszhangot keltett ügyet zárt ajtók mögött tárgyalták Rosztov-na-Donu városban. A Kommerszant című lap online változatában azt írta, hogy az első hírek szerint a katonák vodkát kerestek. A két elítélt nem ismerte el bűnösségét, és fellebbezni szándékozik.
Fotó: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP
Az ukrán elnök megvitatta a NATO-főtitkárral az észak-koreai hadsereg részvételét a háborúban
A budapesti informális EU-csúcs keretébenVolodimir Zelenszkij ukrán elnök Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést, amelyen külön figyelmet szenteltek az észak-koreai hadsereg részvételének az Ukrajna elleni orosz agresszióban. Erről az ukrán államfő írt az X-portálon.
Zelenszkij közölte, hogy a Ruttéval folytatott megbeszélésen tájékoztatta partnerét a harctéren kialakult helyzetről, különös tekintettel az észak-koreai hadsereg részvételére az Ukrajna elleni orosz agresszióban.
Határozottabb reakcióra van szükségünk a nyugati országok részéről Észak-Korea új szerepére, amelyet az orosz–ukrán háborúban játszik
– hangsúlyozta. Az ukrán elnök megjegyezte, hogy szó esett a washingtoni NATO-csúcs döntéseinek végrehajtásáról is, különös tekintettel az ukrajnai légvédelem megerősítésére, továbbá az ukrán lövedékek, drónok és nagy hatótávolságú fegyverek gyártásába történő beruházásokra.
„Ukrajnának engedélyre van szüksége ahhoz, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket használhasson katonai célpontok ellen orosz területen”
– mutatott rá Zelenszkij.
Az ukrán katonai hírszerzésnél közölték az Ukrajinszka Pravda hírportállal, hogy egységeik hajtották végre az oroszországi Szaratov városában található Rosznyefty vállalat olajfinomítója elleni dróntámadást péntekre virradó éjjel.
Fotó: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI
Az ukrán védelmi minisztérium arról tájékoztatott, hogy Ukrajna az év végéig tesztelésre kap légvédelmi rakétákat az észt Frankenburg Technology védelmi vállalattól. A közlés szerint erről Kijevben állapodott meg Anatolij Klocsko védelmiminiszter-helyettes és a Frankenburg Technology vezetése. Az Ukrajnának tesztelésre átadott rakétákat elsősorban drónok elleni küzdelemre tervezték, és akár 2 kilométeres magasságban is képesek lelőni a célokat. Kusti Salm, a Frankenburg Technology vezérigazgatója hangsúlyozta: a vállalat érdeke, hogy ezt a háborút Ukrajna nyerje meg.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz hadsereg ismét ágyúzta Herszon városát, és a támadásban életét vesztette egy 74 éves férfi.
A katasztrófavédelmi szolgálat arról tájékoztatott, hogy az orosz erők eltaláltak egy ötemeletes épületet a Donyeck megyei Kramatorszk járásbeli Mikolajivka városában: ketten meghaltak, további öt ember pedig megsérült.
A hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs központ beszámolt arról, hogy Ukrajnába hazaszállították újabb 563 elesett ukrán katona holttestét. A közleményben arra nem tértek ki, hogy cserébe mit adtak az orosz oldalnak.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése alapján az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 706 ezret, az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 32 tüzérségi fegyvert és 118 drónt.
Az EU meghosszabbította az ukrán katonák számára indított képzési missziót
Az Európai Unió Tanácsa két évvel, 2026. november 15-ig meghosszabbította az ukrán fegyveres erők képességének megerősítésére létrehozott EUMAM Ukrajna nevű képzési misszióját
– közölte az uniós tanács pénteken.
Az uniós tagországok védelmi miniszterei 2022 októbere közepén határoztak a misszió létrehozásáról, amely az ukrán fegyveres erők állományának egyéni, kollektív és speciális képzését nyújtja több uniós tagállam területén. A misszió kezdeti időtartama két évre szólt.
Az uniós tanács arról is határozott, hogy az Európai Unió a 2024. november 14. és 2026. november 15. közötti időszakra közel 409 millió euró (mintegy 163,6 milliárd forint) összegű költségvetést irányoz elő a misszió működése számára.
A brüsszeli közlemény kiemeli: az EUMAM Ukrajna továbbra is az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatás kulcsfontosságú eszköze, amelynek fő célja, hogy hozzájáruljon az ukrán fegyveres erők katonai kapacitásának növeléséhez. A misszió együtt fog működni a NATO-val, különösen a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott programjával (NSATU), egyebek mellett átlátható és kölcsönös információcsere által - tették hozzá.
Tájékoztattak továbbá, hogy az EUMAM Ukrajna eddig mintegy 63 ezer katonát képzett ki, ami tíz dandárnak felel meg.
A misszió az elkövetkező hónapokban további 15 ezer katona kiképzését végzi, így a kiképzett ukrán katonák teljes száma a tél végére 75 ezer fölé emelkedik.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
Eurostat: szeptember végén csaknem 4,2 millió ukrajnainak volt védelmi státusza az EU-ban
Az előző hónapok adataihoz képest szeptember végén valamelyest több volt azon ukrajnaiak száma, akiknek ideiglenes védelmet biztosító, menedékes státuszuk volt az Európai Unió valamely tagországában, a vizsgált hónap végére a számuk megközelítette a 4,2 milliót – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak – közölte a hivatal.
A jelentés szerint szeptember végén 4 197 365 menedékes státuszú ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, számuk augusztus végén 4 163 655 volt.
Az átmeneti védelmet biztosító jogállást a legtöbb ukrajnai menekült számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 129 335), Lengyelország (979 835) és Csehország (378 480) biztosította.
Az augusztus végi adatokhoz képest szeptemberben a kedvezményezettek száma a legnagyobb mértékben Németországban (7005; 0,6 százalék), Lengyelországban (4645; 0,5 százalék) és Spanyolországban (3170; 1,5 százalék) növekedett. Jelentősebb csökkenést pedig Franciaországban (570; 0,9 százalék) jegyeztek fel.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva szeptember végén Csehországban (34,7), Litvániában (28,1) és Lengyelországban (26,8) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,3 volt. A kedvezményezettek 45 százalékát nők, 32,3 százalékát 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 22,7 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 37 985 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, a vizsgált hónap, szeptember folyamán pedig 733-at.
ET-főtitkár: a fő prioritás Ukrajna támogatása és az elszámoltathatóság
Az Európa Tanács fő prioritása a továbbiakban is Ukrajna támogatása és Oroszország háború miatti elszámoltatása – mondta el a közmédiának pénteken Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára, aki megválasztása óta első alkalommal érkezett Budapestre.
„Egy olyan földrészen élünk, ahol 80 év után ismét kitört a háború, ami instabilitást teremt az egész kontinensen” – magyarázta Berset, aki szerint így nehéz pozitívan tekinteni a gazdasági és társadalmi fejlődés kilátásaira. „Ez világos támadás az értékeink ellen” – szögezte le a főtitkár. Mint fogalmazott, Európa erőteljes értékekre épül, mint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok.
Ukrajna támogatása nemcsak Ukrajnáról és a stabilitásról szól, hanem arról is, hogy a saját értékeinket is megerősítjük
– vélekedett a politikus.
Az MTI kérdésére a főtitkár leszögezte, hogy nincs „egyetlen legjobb módja” annak, hogy egy-egy ország hogyan támogassa Ukrajnát.
Azt gondolom, hogy minden ország a maga lehetőségéhez mérten próbál támogatást nyújtani
– mondta, kiemelve, hogy az Európa Tanács számára ennek legfontosabb eleme az elszámoltathatóság.
Kitért arra is, hogy az ET 46 „büszke és egyenrangú” tagból áll, tisztelni kell a sokszínűségüket, de erősnek és egységesnek is kell lenni, amikor ezekről az értékekről van szó.
Nem szabad elfogadnunk, hogy olyan kontinensen kelljen élnünk, ahol az erő és az erőszak a törvény. Ez elfogadhatatlan
– szögezte le a főtitkár. „Világos szabályokra van szükség, amelyeket be kell tartani” – hangoztatta Alain Berset. A politikus kiemelte, hogy az Európa Tanács 2023-as reykjavíki csúcstalálkozóján döntött arról, hogy jegyzéket hoz létre az Ukrajna területén az Oroszországi Föderáció agressziója által okozott károkról és veszteségekről. Kiemelte, hogy az elszámoltatás következő lépése, hogy megalakuljon a kártérítési és jóvátételi igényeket elbírálni hivatott bizottság, és megteremtődjön mindennek a finanszírozási háttere.
A politikus emlékeztetett, hogy Oroszország elszámoltatása a háború kezdeti időszakára vonatkozóan jelenleg is zajlik, mert az ellenségeskedések 2014-es kezdete és a 2022 ősze közötti időszakban elkövetett jogsértéseket az Emberi Jogok Európai Bírósága vizsgálhatja és vizsgálja is.
Az Oroszországi Föderáció 2022 őszén lépett ki az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, amely alapján a bíróság ítélkezik. „Erre az időszakra az elszámoltatás minden eszköze és eleme adott” – fogalmazott a svájci diplomata. Alain Berset elmondta, hogy a következő lépések a fontosak, jegyzékbe kell szedni a károkat és veszteségeket, fel kell állítani a jóvátételi bizottságot és meg kell teremteni a finanszírozást a jóvátétel megvalósításához.
A főtitkár az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozójára érkezett Magyarországra, s mint mondta, minden „korábbinál fontosabb, hogy találkozzunk és eszmecserét folytassunk egymással, összehangoljuk, hogy mit szeretnénk elérni közösen a kontinensen”.
Mi az európai kontinenst védelmezzük és képviseljük, az európai családot védelmezzük és képviseljük
– magyarázta a svájci politikus.
Európa nyomás alatt áll, és fontos, hogy együtt erősek legyünk, és ezért nagyon fontos, hogy az Európa Tanács is jelen volt ezen a csúcstalálkozón – fejtette ki.
Az MTI kérdésére a politikus elmondta, hogy szerinte az EPC informális megbeszéléseket tesz lehetővé, és a csúcstalálkozó legfontosabb eredménye, hogy az országok vezetői találkozhatnak és kötöttségek nélkül, szabadon beszélhetnek egymással.
Nagyszerű volt tegnap látni, hogy milyen erő van abban, hogy mind egy családhoz tartozunk, és erőteljes vitákat folytathatunk érdekfeszítő dolgokról
– mondta a főtitkár az EPC budapesti csúcstalálkozójáról. Mint mondta: volt szó a kontinens helyzetéről, Donald Trump elnökké választásáról az Egyesült Államokban és arról, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió és a háború után elő kell készíteni a következő lépéseket, mert Európának békére van szüksége.
A főtitkár a demokrácia „revitalizálását” is célul tűzte ki, és elmondta, hogy reméli, hogy ebben az ET jelentős szerepet tud játszani.
„A demokrácia értékeink magja. Demokrácia nélkül nincs jogállamiság és nincsenek emberi jogok. A demokrácia a mi közös politikai DNS-ünk itt, az európai kontinensen” – fogalmazott a svájci politikus, aki szerint ezért nagyon oda kell figyelni az ezzel kapcsolatos fejleményekre, a társadalmi megosztottságra, és összetett vitákat kell lefolytatni.
„Egy demokráciában mindenekelőtt képesnek kell lennünk, hogy megbeszéljük a nézeteltéréseket, éles vitákat folytassunk, de a végén el kell fogadnunk az eredményeket” – fejtette ki Alain Berset.
Egy ember életét vesztette és csaknem negyvenen megsebesültek Ukrajnában az éjszakai légitámadások következtében
Odesszában egy ember életét vesztette, kilencen megsebesültek, Harkivban pedig 25-en sérültek meg az épületeket érő bombatalálat következtében. Kijev megyében négyen sérültek meg, és több helyen tűz ütött ki a rakétákkal, drónokkal és irányított légibombákkal végrehajtott orosz légicsapások során – közölte az ukrán légierő. A közlemény szerint az orosz hadsereg öt rakétával, 92 drónnal és több irányított légibombával mért csapást Ukrajna milliós nagyvárosaira: Kijevre, Harkivra és Odesszára. A légvédelem a célpontok zömét lelőtte, a lezuhanó roncsok azonban komoly károkat okoztak.
Az Odesszát és környékét ért tömeges dróntámadás következtében egy ember életét vesztette, kilencen pedig megsebesültek – közölte hivatalos Telegram-csatornáján Oleh Kiper, az Odessza megyei katonai közigazgatás vezetője. Egy iskola homlokzata megrongálódott, két családi ház és több gépkocsi kigyulladt.
Harkivra 500 kilogrammos irányított légibombákkal mért csapást az orosz légierő. Az egyik egy többszintes lakóépületbe csapódott – jelentette az Unian hírügynökség Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzóra hivatkozva. A közlemény szerint 25-en megsérültek, közülük öt személyt kellett kórházba szállítani, 30 lakót pedig evakuáltak az épületből. Közeli lakóépületek, 5 autó és a metróállomás kijáratai is megrongálódtak. Egy másik bomba a városközpontban, nyílt területen csapódott be. Oleh Szinyehubov bejelentette hogy legalább 6 többszintes épületben, üzletekben, kereskedelmi pavilonokban, autókban és egy metróállomás épületében keletkeztek károk.
A Kijevet és környékét ért támadás következtében négy ember megsérült, házak és autók rongálódtak meg, valamint számos helyen tűz ütött ki. Ruszlan Kravcsenko, a Kijevi megyei katonai közigazgatás vezetője szerint az oroszok rakétákkal támadták a régiót, a lelőtt ellenséges célpontok lezuhanó törmelékei több embert megsebesítettek.
Az ukrán légvédelem négy rakéta és 62 drón lelövéséről számolt be, a jelentés szerint további 26 célpont eltűnt a radarokról.
Időközben kilencre nőtt a tegnap Zaporizzsját ért légicsapás-sorozat halálos áldozatainak száma, az egyikük egyéves kisgyerek – közölte Ivan Fedorov megyei kormányzó. Jelenleg 42 sebesültről tudni. November 8-án a városban gyásznapot hirdettek az áldozatok emlékére.
Tízezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön
Az ukrán-magyar határszakaszon 4808-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5192-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ez 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.
A csütörtöki eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Nukleáris háború küszöbére került egy NATO-tagállam – frissül
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
