A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt

Josep Borrell: Ukrajnát illetően egység van az EU-ban, bár Budapest álláspontja „ellentmondásos”

Ukrajnával kapcsolatban egység van az Európai Unióban annak ellenére, hogy Magyarország álláspontja ellentmondásos – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott, hétfőn közzétett interjújában.

Borrell emlékeztetett arra, hogy csaknem három éven keresztül, vagyis amióta tart Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen, Magyarország támogatta az összes uniós szankciót és minden döntést Ukrajna megsegítéséről. 

 – hangsúlyozta az európai diplomácia vezetője, aki az elmúlt napokban Ukrajnában tett látogatást.

 – emlékeztetett. Elismerte egyúttal, hogy az Európai Békekeret felhasználásához minden uniós tagállam hozzájárulása szükséges. 

 – tette hozzá.

Borrell kitért arra, hogy bár az EU a NATO-val ellentétben nem katonai szövetség, a tagországok számíthatnak egymástól biztonsági garanciákra. Kifejtette, hogy az EU-szerződésnek vannak olyan cikkelyei, amelyek szerint ha az egyik tagot megtámadják, a többieknek támogatást kell nyújtaniuk. 

– mutatott rá. Szavai szerint az unió jelenleg is szolidáris Ukrajnával, még ha nem is tagja a szervezetnek, és ez "sokkal több lenne", ha az EU tagállama volna.

– hangsúlyozta. Szerinte az EU-ban mindenki egyetért abban, hogy erősebbnek és egységesebbnek kell lennie az uniónak.

– jelentette ki.

Kreml: Európában idegesek Donald Trump megválasztása miatt

A Kreml idegességet tapasztal Európában, miután Donald Trumpot ismét amerikai elnökké választották – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője hétfőn újságíróknak.

– mondta a szóvivő, kilátásba helyezve, hogy a Kreml figyelemmel fogja kísérni a kapcsolatok alakulását.

– nyilatkozott, hozzátéve, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek arra vonatkozóan, hogy megszervezzék a felek közötti telefonbeszélgetést.

 Azt mondta, hogy Putyin továbbra is mindenkivel kész a kapcsolatfelvételre, ha a Nyugat erre vonatkozó jelzést ad.

Azokkal a sajtójelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Emmanuel Marcon francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő meg akarja győzni a távozó amerikai elnököt, Joe Bident arról, hogy az ukrajnai háborúban Strom Shadow robotrepülőgépek mérjenek csapást mélyen Oroszország belsejébe, Peszkov kijelentette: Moszkva folytatja a „különleges hadműveletet”, törekszik céljai elérésére, és „semmilyen fegyvertípus sem változtathatja meg többé ezt a dinamikát”.

Az orosz hírszerzés szerint Washington "legitim módot" keres az ukrán vezetés elmozdítására

Washington mérlegeli az Ukrajna jelenlegi vezetésének megváltoztatására irányuló „legitim” lehetőségeket, amelyek közül az egyik az, hogy jövőre elnök- és parlamenti választásokat tartsanak Ukrajnában – közölte hétfőn az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).

 Az SZVR azt állította, hogy a tervek szerint a folyamat két szakaszban zajlik majd. Először az ukrán társadalmat azzal szándékozzák ösztönözni, hogy „demokratizáló” alapítványok és agytrösztök közvetítésévek bedobnak egy erre vonatkozó kezdeményezést, majd pedig egy új Amerika-barát párt létrehozását indítványozzák.

– áll a közleményben.

Az orosz kémszolgálat beszámolója szerint a jelöltek kiválasztását az amerikai diplomáciai tárca fogja koordinálni, a szavazást pedig amerikai nem kormányzati szervezetek ellenőrzik majd.

Moszkva egyre több civil célpontot támad, ami cáfolja tárgyalási készségét

Az orosz támadásoknak egyre gyakrabban válnak célpontjaivá civil létesítmények, épületek Ukrajnában, ami megkérdőjelezi Moszkvának azokat a sorozatos nyilatkozatait, hogy készen állna a háború diplomáciai úton történő lezárására – mutatott rá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a közösségi oldalakon közzétett nyilatkozatában.

Egy ilyen lakóháznak az egyik lépcsőházához tartozó összes lakás megsemmisült az elsőtől az ötödik szintig. 

Zelenszkij ismételten hangsúlyozta: Ukrajnának fegyverekre van szüksége ahhoz, hogy "megvédje magát az orosz terrortól", a világközösségtől pedig erőteljesebb támogatásra. 

– mutatott rá.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos azt írta a Telegramon, hogy Oroszország vélhetően újabb háborús bűntettet követett el: 

– írta az ombudsman. Közölte, hogy az ügyben levelet küldött az ENSZ-nek és a Nemzetközi Vöröskeresztnek.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az egyik esetről november 9-én az egyik Telegram-csatornán jelent meg egy videófelvétel, amelyen látható, hogyan fogtak el orosz katonák egy megsebesült ukrán katonát. 

 Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a főügyészség vizsgálatot indított háborús bűntett elkövetésének gyanújával. A főügyészség megjegyezte, hogy gyors ütemben növekszik a fogságba esett ukrán katonák meggyilkolása. A rendfenntartók már 49 büntetőeljárást indítottak 124 hadifogoly harctéri meggyilkolásának ügyében.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka a Facebookon arról tájékoztatott, hogy meglátogatta a kurszki térségben harcoló egységeket, ahol a parancsnokokkal együtt a harci műveletek megszervezésén és a tüzérségi támadások hatékonyságának növelésén dolgozott. Közölte, hogy az oroszok próbálják kiszorítani az ukrán erőket a kurszki régióból, és egyre mélyebbre nyomulnak az ukrán csapatok ellenőrzése alatt álló területre.

Kora délután a légierő figyelmeztetett, hogy újabb orosz drónokat észleltek kelet felől a főváros, Kijev és térsége felé haladni.

A hírszerzés beszámolt még arról, hogy leégett Moszkva környékén az orosz légierő egyik Mi–24-es harci helikoptere. Azt nem közölték, hogy kinek a támadása nyomán gyulladt ki, de megjegyezték, hogy az „Ukrajna ellen elkövetett minden háborús bűnért a megszálló méltányos büntetést kap”.

Andrij Kovalenko, az Ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) alá tartozó Dezinformáció Elleni Központ vezetője hétfőn a Telegramon arra figyelmeztetett, hogy az orosz csapatok rakétákat halmoztak fel a repülőtereken egy Ukrajna elleni masszív támadássorozathoz.

A harkivi Kolesznikivka elfoglalásáról tett bejelentést be az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a harkivi régióban lévő Kolesznikivka települést – jelentette be hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 12, a kurszki régióban hat ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1900, Kurszk irányában pedig több mint háromszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Vitalij Gancsev, az ukrajnai Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy 

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint egy Szapszan műveleti-harcászati rakétákat tesztelő helyszínt, több drónösszeszerelő üzemet, több lőszer- és üzemanyagraktárt, egy harckocsit, hét páncélozott harcjárművet, négy lengyel Krab 155 milliméteres önjáró tarackot, négy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 39 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Vasziljivkában egy távirányítású repülőszerkezet a Tavrija-Energo áramszolgáltató vállalat három munkatársát sebesítette meg, akik éppen egy megrongált villanyvezeték helyreállításán dolgoztak.

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója a Telegram-csatornáján közölte, hogy a hadművelet kezdete óta több mint tízezer óvóhelyet alakítottak ki a régióban. Pincéket alakítottak át, az udvarokon és parkokban pedig betonszerkezeteket helyeztek el. Gladkov szerint az eddigi költségek meghaladták az 500 millió rubelt (csaknem kétmilliárd forintot).

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) – bejelentése szerint – 

és rávegye, hogy mérgezze meg a vele együtt szolgáló legénység többi tagját, és dezertáljon egy, az elektronikai harcban használt Mi-8MTPR-1-es típusú helikopterrel. Az orosz elhárítás a tájékoztatás értelmében egyebek között ukrán légvédelmi állások hollétéről szerzett tudomást, amelyeket tűz alá vettek.

Tavaly augusztusban az ukrán katonai hírszerzésnek sikerült rávennie egy Makszim Kuzminov nevű helikopterpilótát, hogy egy Mi-8-assal átálljon. Kuzminov szökés közben két bajtársát agyonlőtte. Kuzminov holttestét idén februárban a spanyolországi Villajoyos városban találták meg.

Ben Mahmud két másik ICC-bíró, Rosario Salvatore Aitala és Sergio Gerardo Ugalde Godínez együttműködésével júniusban elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök ellen, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja alapján, az orosz hadseregnek ukrajnai energetikai létesítményekre mért csapásai miatt.

Tavaly márciusban az ICC Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen adott ki ugyancsak elfogatóparancsot. Oroszország büntetőeljárást indított Mahfud, Aitala, Godínez és Tomoko Akane bíró, valamint Karim Khan főügyész ellen azon a címen, hogy elfogatásra és támadásra készültek egy állam képviselője ellen.

Moszkva nem ismeri el az ICC joghatóságát, ahogyan Washington és Peking sem.

Uniós szóvivő: az EU nem szándékozik katonákat küldeni Ukrajnába

Az Európai Unió részéről jelenleg nincs szándék arra, hogy katonákat telepítene ukrán területre bármiféle kapacitással, vagy bármiféle mandátummal – jelentette ki az Európai Bizottság illetékes szóvivője a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján hétfőn.

Peter Stano újságírói kérdésre válaszolva közölte, az Európai Unió folytatja az ukrán fegyveres erők képességének megerősítésére létrehozott EUMAM Ukrajna nevű képzési misszió munkáját az uniós tagországok területén. Tárgyalások folynak a képzési misszió esetleges kiterjesztéséről, mely szerint az EUMAM Ukrajna megkezdhetné működését ukrán területen is – tájékoztatott.

– emelte ki.

„Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút. Akármi is legyen megfelelő Ukrajnának, ahhoz az Európai Unió támogatást biztosít” – fogalmazott.

Az ukrajnai támogatás kérdése a miniszteri tanács jövő heti napirendjén szerepel – tette hozzá az uniós szóvivő.

A brit védelmi miniszter szerint a szövetségeseknek ki kell tartaniuk Kijev mellett

A brit védelmi miniszter szerint a nyugati szövetségeseknek ki kell tartaniuk Ukrajna mellett, és növelniük kell a Kijevnek nyújtott támogatásokat.

John Healey-t a BBC közszolgálati televízió hétfői politikai magazinműsorában kérdezték arról, hogy mi a véleménye a következő amerikai elnök, Donald Trump Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseiről, mindenekelőtt arról a nyilatkozatáról, hogy hivatalba lépése után „24 óra alatt” véget vet az ukrajnai háborúnak.

Hozzátette ugyanakkor: ha valósak azok az értesülések, amelyek szerint Trump a múlt héten telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és arra intette, hogy kerülje el a háború eszkalálását, „akkor teljesen helyénvaló módon járt el”.

Arra a kérdésre, hogy aggasztónak tartja-e az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás megvonásának lehetőségét Trump hivatalba lépése után, a brit védelmi miniszter azt mondta: az Egyesült Államokban is felismerték, hogy senkinek nem áll érdekében megengedni "a Putyinhoz hasonló agresszoroknak" a nemzetközi határok átrajzolását erőszak alkalmazásával. "Éppen ezért arra számítok, hogy az Egyesült Államok más országokhoz, köztük Nagy-Britanniához hasonlóan céltudatos kitartással folytatja Ukrajna támogatását" - fogalmazott a brit védelmi tárca vezetője a hétfői BBC-interjúban.

Arra a kérdésre, hogy a brit kormány miként viszonyul a következő amerikai elnök környezetéből elhangzott kijelentésekre, amelyek szerint Ukrajnának területi engedményeket kellene tennie a béke érdekében, a brit védelmi miniszter kijelentette: Ukrajnának kell döntenie arról, hogy mikor kíván tárgyalásokat kezdeni, „a mi feladatunk az, hogy kitartsunk Ukrajna mellett, amíg harcol, és akkor is, amikor úgy dönt, hogy tárgyalni kíván”.

Hozzátette: a háborúnak valójában úgy lehet véget vetni, hogy Putyin kivonja katonáit Ukrajnából, és ha ez megtörténik, a háború „akár ma véget érhet”.

Healey szerint sem Európának, sem Amerikának nem érdeke, hogy Putyin felülkerekedjen, mert „akkor nem áll meg Ukrajna határainál”.

Párizs: ne ítélkezzünk előre a leendő Trump-kormány felett

A francia külügyminiszter hétfőn azt kérte, hogy senki ne ítélje meg előre, mit fog tenni a leendő Trump-kormányzat Ukrajnával kapcsolatban, miután az amerikai sajtó azt állította, hogy az elnökválasztás győztese telefonmegbeszélést folytatott az orosz elnökkel.

– jelentette ki Jean-Noël Barrot a párizsi békefórum megnyitóján.

Hangsúlyozta azt is, hogy Franciaország kész együttműködni az új adminisztrációval, „mert úgy gondoljuk, hogy Ukrajnának meg kell adni az eszközöket az orosz agresszió visszaveréséhez”.

– fogalmazott, hozzátéve, hogy továbbra is támogatni kell Kijevet, mert a nemzetközi közösségnek "túl sok vesztenivalója lenne, ha Oroszország az erő jogát érvényesítené".

Azt is kiemelte, hogy „az ukránok nélkül semmit sem lehet tenni Ukrajnával kapcsolatban”, ha béketárgyalásokról van szó.

Emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már találkozott Donald Trumppal.

- vélekedett a francia külügyminiszter.

A finn külügyminiszter, Elina Valtonen, aki szintén részt vesz a békefórumon, a maga részéről pragmatizmusra szólította fel az európaiakat, és arra kérte őket, hogy tegyenek többet Ukrajna győzelméért.

– mondta. Hozzátette, reméli, hogy „idén még érkezik jó hír az Egyesült Államokból”, utalva arra, hogy Washingtonnak fel kellene használnia a kongresszusban korábban megszavazott milliárdos segélyeket, mielőtt Trump hivatalba lép.

– mondta, emlékeztetve a koronavírus-járvány elleni küzdelem során tett hatalmas pénügyi erőfeszítésekre.

Ukrán légvédelem: többen meghaltak és megsebesültek az éjszakai légitámadásokban

Hatan életüket vesztették, több mint húszan pedig megsebesültek rakétákkal, drónokkal és irányított légibombákkal végrehajtott orosz légicsapások következtében Ukrajnában – közölte az ukrán légierő hétfőn.

– közölte a légierő. A légvédelem a célpontok zömét lelőtte, a Mikolajiv és Zaporizzsja elleni légicsapások következtében azonban hatan meghaltak, több mint húszan pedig megsebesültek.

 – közölte Vitalij Kim kormányzó, a Mikolajiv megyei katonai közigazgatás vezetője. Egy magánház megsemmisült, több másik, köztük egy többemeletes épület megrongálódott. A robbanások üzleteket rongáltak meg, a lökéshullám lakásokat,valamint négy üzletet rongált meg, és a távhő- és gázszolgáltatásban is fennakadások vannak – tudatta Kim.

– közölte a katasztrófavédelmi szolgálat. A robbanásokban részben megsemmisült egy kétszintes lakóépület, és egy kollégium is megrongálódott, ahonnan kimenekítették a lakókat – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Hétfő reggel az ukrán légvédelem országos légiriadót rendelt el, miután az orosz légierő nyolc TU-95MSZ típusú repülőgépe a Kaszpi-tenger felől rakétákat indított. Az Unian hírügynökség később azt írta, hogy a rakétaindítások valószínűleg csak szimulációk voltak.

Az ukrán légvédelem két rakéta és 39 drón lelövéséről számolt be, a jelentés szerint további 30 célpont eltűnt a radarokról, három pedig elhagyta az Ukrajna által ellenőrzött légteret.

A Biden-adminisztráció minden rendelkezésére álló összeget eljuttat Kijevnek

A Biden-adminisztráció minden rendelkezésére álló, a Kongresszus által Ukrajna számára korábban megszavazott összeget eljuttat Kijevnek a hivatali ideje január 20-i lezárása előtt − jelentette ki Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap egy interjúban.

Jake Sullivan a CBS televízió Face the Nation című műsorának adott interjúban a még megmaradt mintegy 6 milliárd dollárral kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az erőforrások teljes mennyiségét elküldik Ukrajna számára. Hozzátette, hogy Joe Biden elnöknek a hivatali idejéből még hátralévő 70 napban lehetősége lesz arra, hogy a Kongresszus és a hivatalba lépő adminisztráció előtt úgy érveljen, hogy ne hagyják magára Ukrajnát, mert az növekvő bizonytalansághoz vezetne térségben.

Az új és minden várakozás szerint teljes egészében republikánus többségű Kongresszus január elején alakul meg.

Donald Trump szóvivője vasárnap nem tagadta és nem erősítette meg azt a sajtóértesülést, amely szerint Trump már csütörtökön telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egy nappal azt követően, hogy Volodimir Zelenszkijjel is tárgyalt.

A The Washington Post vasárnap a leendő amerikai elnök és az orosz elnök közötti csütörtöki telefonbeszélgetésről írt, amely során az értesülés szerint Donald Trump arra figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy ne vigye az eszkaláció irányába az Ukrajna ellen viselt háborút.

Az orosz elnök csütörtökön gratulált Donald Trump választási győzelméhez, és akkor azt mondta, kész a párbeszédre Trumppal.

Trump telefonon egyeztetett Putyinnal

Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írta meg a The Wasington Post. 
A lap – egy informátorra hivatkozva – azt írta, hogy a hívás során, amelyet Trump floridai birtokáról bonyolított le, azt tanácsolta az orosz elnöknek, hogy

A két politikus megvitatta az európai kontinens békéjének célját, és Trump kifejezte szándékát arra vonatkozóan, hogy a jövőben is egyeztetne az orosz elnökkel, annak érdekében, hogy „az ukrajnai háború mielőbbi megoldásáról” tárgyaljanak  – írja a Magyar Nemzet. 

 – állította a The Washington Post informátora.

Több hullámban támadták az oroszok Zaporizzsját

Az oroszok ma hajnalban több csapást mértek Zaporizzsjára, ezekben egy ember meghalt, 18 megsebesült − jelentette Ivan Fedorov regionális kormányzó. A sebesültek között öt gyerek van. A támadásban részben megsemmisült egy kétszintes lakóépület valamint találatot kapott egy kollégium és egy autókereskedés is.

Csaknem kilencezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 4430-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4506-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.

A vasárnapi eseményekről itt olvashat: