Brutális szúnyoginvázióra készülnek

A szokottnál hat héttel korábban kezdődött meg az országos szúnyoggyérítés, azért mert a csapadékos tavasz és a hirtelen jött meleg miatt gyorsabban szaporodnak a szúnyogok – olvasható a Vasárnap Reggel legfrissebb számában. 900 településen, kettő-hat alkalommal irtják majd a vérszívókat a katasztrófavédők, de az önkormányzatok külön is védekezhetnek, a Balatonnál már ez is megkezdődött a héten.

A szúnyoglárvák fejlődésének különösen kedvező időjárás miatt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság már hétfőn megkezdte az országos szúnyoggyérítési programját.

Ilyenkor még lárvaállapotban, kifejlődés előtt lehet csökkenteni a szúnyogok számát.

Földi és légi úton egyszerre nekivágtak és első körben 6300 hektárnyi vízfelületet permeteztek be.

„A kezdeti időszakban még lárva állapotban lehet csökkenteni a szúnyogok számát, így a későbbiekben kisebb területen kell kémiai szúnyoggyérítést végezni – mondta Mukics Dániel, a Katasztrófavédelem szóvivője. – A kifejlett szúnyogokat – az imágókat – légi és földi járműről, finomcseppes eljárással permetezik. Jellemzőbb azonban a melegködképző-generátorok alkalmazása, amikor az irtószer köd formájában kerül a kezelt területre. Az imágók ellen piretroid-készítménnyel védekeznek. A lárvák tenyészőhelyeit pedig biológiai hatóanyaggal kezelik, szintén légi és földi eljárással. Ilyenkor egy baktérium által termelt fehérjét juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeire, a vízfelületekre, ez egy teljesen környezetbarát eljárás.”

Emberre nem, méhekre ártalmas lehet

Az alkalmazott irtószerek nem ártalmasak az emberi egészségre, az alkalmazottnál csak többezerszeres dózisban tudnák megmérgezni. A készítmény a szabadban néhány óra alatt lebomlik. Zárt térben azonban lassabban, ezért

a permetszer leérkezéséig érdemes bezárni az ajtókat, ablakokat.

A szúnyoglárvák elleni készítmény nem jelent veszélyt a méhekre és más rovarokra, ugyanakkor az imágók ellen használt készítmények veszélyesek lehetnek. Az alacsony dózisnak köszönhetően ez nem jelent tömeges problémát, de bizony nemcsak a szúnyogok pusztulnak el. Az önkormányzatoknál bejelentkezett méhészeket mindig előre értesítik, hogy be tudják zárni méheiket, vagy áttelepíthessék a kaptárokat. A gyérítések csak lakott területen zajlanak, ezért a mezőgazdasági területekhez telepített méhészeteket nem érintik.

Egyre fontosabb, hogy elkerülje a csípést

A szúnyogok elleni védekezés a klímaváltozással egyre fontosabb üggyé válik. A melegebb égöv változatos betegségeit terjesztő szúnyogok, a melegedő kontinensen észak, így hazánk felé terjeszkednek, illetve a világkereskedelem révén behurcolt egyedek nem pusztulnak el.

„Külföldön már most intenzívebben bevonják a lakosságot a szúnyogok elleni védekezésbe, és kampányok is indultak, hogy az embereket felvilágosítsák a megjelenő szúnyogokról és a tünetekről – mondta Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársa. – Az a veszélyes abban, ha nem az adott országban honos szúnyogok kezdenek szaporodni egyes területeken, hogy nem tudjuk, milyen vírusokat képesek terjeszteni. Ahogy azt sem tudhatjuk, hogy az országban ismert betegségeket intenzívebben terjesztik-e, mint a hagyományos, jól ismert, itthoni szúnyogfajták. Fontos, hogy az emberek tudják, a szúnyogcsípéseket ha csak lehet el kell kerülni, mert más betegségeket is okozhatnak, mint amit megszoktunk. Az ugyanis biztos, hogy

újabb és újabb szúnyogfajták telepednek meg Európában, Magyarországon is, és ezzel nő az egzotikus betegségek esélye is.”

Szerbiában halálos áldozata is volt

Valóban, a szúnyogokkal több olyan trópusi betegség is megjelent Európában, amiről azt hittük, nálunk nem terjedhet és az ezeket hordozó szúnyogok sem képesek szaporodni itt. A mediterrán térségben máris egyre gyakoribb a Dengue-, más néven csonttöréses láz. Olaszországban pedig néhány éve tömegesen is megjelent az ázsiai tigrisszúnyog. Nem tulajdonítottak nagy jelentőséget neki, egészen 2007-ig. Ebben az évben ugyanis egy turista Indiából behurcolt az országba egy egzotikus betegséget, a chikungunya-lázat. A beteget megcsípte az ázsiai tigrisszúnyog, és rövid időn belül tovább terjesztette a vírust, és országos járvány lett belőle, kétszázan betegedtek meg. Szerbiában járványt nem okozott, de három éve, ketten is belehaltak a betegségbe, amit már Albániában és Franciaországban is diagnosztizáltak.

Hazánkban volt és még lehet is malária

Magyarországon egyelőre nincs ok a pánikra, de csak idő kérdése, hogy nálunk is jelentősebb számban megjelenjen több, eddig csak a trópusokon jellemző betegség. A Nyugat-nílusi láz és a szarvasmarhákat veszélyeztető kéknyelv-betegség már jelen van az országban és évente 8-10 beteg jelentkezik maláriás tünetekkel is a Szent László kórházban, ezek a betegek trópusi országból hozzák haza ezt a betegséget, mert nem védekeztek megfelelően. 1959-ig azonban volt malária Magyarországon is, akkor sikerült felszámolni.

A kórokozót terjesztő maláriaszúnyog-fajok pedig ma is élnek hazánkban.

Ezek állománya ugyan alacsony, csak bizonyos fajaik embervér-kedvelők, és ami a legfontosabb, jelenleg nem hordozzák a váltólázat okozó egysejtű kórokozót, ami 18 C° alatt nem szaporodóképes. A mostanihoz hasonló nyarak azonban kedvezhetnek a szaporodásuknak, ezért hosszútávon a malária is kockázatot jelenthet.

Fényes nappal is csíphetnek

Az új fajok megjelenésében az is kellemetlen, hogy nemcsak éjszaka, hanem fényes nappal is csípnek. Ráadásul

nagyon szeretik az emberi vért.

Magyarországon 53 szúnyogfaj él, de csak körülbelül tíz ártalmas és csak a nőstények szívnak vért. A szaporodáshoz van szükségük erre és a különböző fajok, különböző vért részesítenek előnyben. Van, amelyik csak madarakat csíp meg, van amelyik csak az embert. A nőstények tovább is élnek: a szúnyogok hímjeinek csak 7-10 napig, de a nőstény szúnyogoknak 4-8 hétig tart az életük. Szaglásuk és a hőérzékelésük rendkívül kifinomult. A testből kisugárzódó hő, valamint a kilélegzett szén-dioxid alapján, akár már negyven méterről is megtalálják az embert.

Ha elviselhetetlen, a katasztrófavédőknek jelezze

A programra mintegy másfél milliárd forintot különítettek el. Ebből az összegből várhatóan kilencszáz településen, kettő-hat alkalommal gyérítenek. „A gyérítések megkezdése előtt az Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság adatai alapján felmértük, hogy mely régiókban volt szükség az elmúlt években a csípőszúnyogok elleni szervezett védekezésre – mondta Mukics Dániel. – Az adatokat kiegészítettük az elmúlt évek ár- és belvízi védekezése során szerzett információkkal, valamint az előzetes szakértői javaslatokkal. Ha ennek ellenére is jelentős inváziót tapasztal, a lakóhelye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságon tehet bejelentést.”

Ezek itthon a legelterjedtebbek:

Gyötrő szúnyog

Ebből van a legtöbb, az egész országban jelen van, picike szúnyog és nem annyira aktív. Inkább este, napnyugta után támad és kisebb csípéseket ejt.

Mocsári szúnyog

Növényeken, lárva alakjában telel át és nevéhez illően inkább a lápos, mocsaras területeken, vízparton lehet találkozni vele.

Oldalfoltos szúnyog

Nem annyira városi fajta, inkább nyílt és hegyvidék, erdős területeken csíp. Nagyon agresszív és nem csak este támadnak. A legcsúnyább csípése ennek van.

Balatoni szúnyog

Ez a legnagyobb szúnyog hazánkban. Egy centiméteresre is megnőhet, de nem a legagresszívebb fajta, igaz ez fejlődik leggyorsabban, ilyenkor ezzel találkozhatunk leggyakrabban. A Balatonnál van a legtöbb, de az Alföldön nincs belőle.

Kínai a világ legnagyobb szúnyogja

Óriási, kinyújtott szárnyakkal 11,15 centiméteres szúnyogot találtak Kínában. A szúnyogok Holorusia mikado csoportjába tartozó rendkívüli példányt tavaly augusztusban Szecsuan tartomány fővárosában, a csengtui Csingcseng-hegyen találták. Az elsőként Japánban felfedezett és John Obadiah Westwood brit entomológus által 1876-ban elnevezett szúnyognemzetség egyedeinek szárnyfesztávolsága általában nyolc centiméter. Ijesztőnek tűnnek ugyan, de nem táplálkoznak vérrel, nektárral élnek. A lószúnyognak is nevezett Holorusia mikado Szecsuan nyugati részén főleg a csengtui síkságon és a 2200 méternél alacsonyabb hegyeken fordul elő, többnyire sűrű növényzettel benőtt területeken.

Borítókép: Shutterstock / Lab Photo