Doris Krol tükrében magyarok, németek is magukra ismertek

A tizenhat éves lány, mint cserediák, a YFU Hungary nemzetközi szervezettel érkezett Magyarországra. Augusztus végén érkezett Baden-Württemberg tartomány Bad Wurzach településéről a megyeszékhelyre. A Garay János Gimnázium 10. B osztályába jár és már egészen jól beszél magyarul. Ezért is vállalkozhatott arra, hogy a nemrég lezajlott Garay-napok alkalmával megossza ismereteit, tapasztalatait a közönséggel. A magyar oktatás egy külföldi diák szemével című előadás mindenesetre jóval többet adott címéhez képest. Magyarok és németek egyaránt magukra ismerhettek az eléjük tartott tükörben...

Az alábbiakban Doris meglátásaiból adunk közre részleteket. – Hogy miért is jöttem Magyarországra? Eleinte nem igazán érdekelt ez a lehetőség. De azután beszélgettem olyan diákokkal, akik már vállalkoztak ilyen útra. Arra gondoltam, hogy talán érdemes lenne nekem is megpróbálnom. Miután már három nyugati nyelvet tanultam, Keletre szerettem volna menni. Felidéztem, hogy amikor kicsi voltam, láttam egy filmet Magyarországról. Az emberek kedvesek és nyitottak voltak, imádták az életet. Ez tett kíváncsivá, hogy végül is milyenek a magyarok.

Az elején nem hallottam a különbséget az a és o, a b és p, a g és a k hangok között. Ezért nem is tudtam helyesen leírni a szavakat. Most viszont az okozza a nehézséget, hogy nem mindig tudom, mikor melyik képzőt, ragot kell alkalmazni: még mindig bizonytalan vagyok, amikor azt mondom, hogy várom őt, vagy kaptam tőled. De általában sem volt könnyű korábban a mindennapi életben. Hiszen eleinte nem mehettem sehova egyedül, mert nem tudtam beszélni, nem értettem semmit.

Az én németországi iskolámban van délutáni óra. A harmadik és a negyedik óra minden nap dupla óra, szünet nélkül zajlik egyetlen tantárgy tanítása. A 11. és 12. osztályban csak dupla órák vannak. A tanárok a tervezéskor eleve arra törekednek, hogy legyen minél több dupla óra.

Én katolikus magániskolába jártam, ezért tanultam hittant. De tulajdonképpen szinte mindenhol tanulnak hittant a diákok. A szociális tantárgy keretében pedig azt tekintjük át, hogy miként működik a kormány és mi a feladata.

Mobil tilos a német iskolában! Persze, azért nálunk is akadnak olyan diákok, akik szünetkor a mosdóban mobiloznak. Tanára válogatja, hogy lebukás esetén mi ilyenkor a büntetés. Néha azt mondja a tanár, hogy rendben, a mobil mindössze ébresztőóraként szolgált. De ha valaki tényleg hosszasan mobilozik, akkor elveszi a telefont, és csak egy nappal később, a szülők értesítése után adja vissza.

Nincsenek fakultációk a 11. osztályig. A 10. osztályban meg lehet jelölni, hogy a diák mit nem szeretne tanulni a hátralévő két évben. Vannak kötelező tantárgyak, úgy mint német, matematika, egy idegen nyelv, földrajz, testnevelés, hittan. Lehet választani a történelem avagy a szociális tantárgy, az ének és a rajz, illetve a biológia, kémia és fizika között.

A jegyek nálunk fordított sorrendben követik egymást. Az 1-es a legjobb, a 6-os pedig a legrosszabb jegy. Kevesebbet megyünk tanulmányi versenyekre. Csak általános iskolásként visznek el bennünket fogorvoshoz. A szülők aláírnak szó szerint minden tesztet, dolgozatot! Nálunk nincs iskolai rádió, így tehát nincsenek rádiós műsorok. Valószínűleg azért, mert akkor azt hallgatnánk, és annyival is kevesebb idő jutna a tanulásra...

Németországban a boltok vasárnap mindig zárva tartanak. Nálunk nincs kerítés, illetve ami van, az valójában csak dekoráció. A villa és a kanál nálunk együtt van a bal oldalon, Magyarországon a kanál a jobb oldalon van.

A német fiúk/férfiak nem olyan udvariasak, mint a magyar fiúk/férfiak. Például a német fiúk sohasem várnák meg az osztályuk ajtaja előtt, hogy előbb a lányok menjenek be a terembe. Olyasmi sincs, hogy a teli széksorok előtt álldogáló lányoknak bármelyik német fiú átadná a helyét, vagy hozna neki egy széket. (Magyar fiúkat/férfiakat így még nem dicsért meg német lány – a szerző megjegyzése).

A német fiúk/férfiak csak akkor ráznak kezet egymással, ha először találkoznak, utána már nem. Németországban több ember hisz Istenben. A magyarok általában minden nap fürdenek, Németországban teljesen normális, ha a lezuhanyzás hetente csak háromszor történik meg. Nem szoktunk névnapot ünnepelni.

Nem foglalkozunk Hitlerrel. Itt, Magyarországon például színdarabban is előfordul, hogy Hitler, mint szereplő színpadra lép, korabeli zászlóval. Amikor azt először láttam, nagyon rosszul éreztem magam, nem gondoltam volna, hogy egy színdarabban feltűnik Hitler.

Némi német szleng, amit a „laza” fiatalok használnak

Doris Krol megosztott a hallgatósággal néhány olyan mondatfordulatot is, mely nem biztos, hogy szerepel a német nagyszótárban. Íme, ezeket használja a német fiatalság, ha nagyon laza akar lenni.

Alles ist im Butter. Szó szerint: Minden a vajban van. Magyar megfelelője: Minden rendben van.

Mir Wurst. Szó szerint: Nekem virsli. Magyar megfelelője: Nekem mindegy.

Kein Bock. Szó szerint: Nincs bak. Megfelelője: Nincs kedvem.

Rutsch mir halt den Buckel runter. Szó szerint: Csússz a hátamon. Magyar megfelelője: Ezt a németek akkor mondják, ha valakivel vitáznak, és elegük van belőle. Kb. húzz el innen!

Einen Kater haben. Szó szerint: Van egy cicám. Magyar megfelelője így definiálható: ezt a németek akkor mondják, ha túl sok alkoholt ittak, és a következő napon fáj a fejük – azaz, másnaposak.

Kleines/Großes Geschäft. Szó szerint: kis/nagy bolt. Magyar megfelelője: kisdolog/nagydolog – a toaletten.