Kevesebb lett az aprójószág a megyében

Kevesebb tyúkkal, sertéssel foglalkoznak a háztájikban, ez derült ki a statisztikai hivatal tavaly év végén készített jelentéséből. A csökkenés mögött nem annyira gazdasági, mint inkább kényelmi szempontok állnak.

Húsz évvel ezelőtt falun elképzelhetetlen volt, hogy egy családi ház hátsó udvarában ne legyenek tyúkok vagy egy-egy disznó.

A bátaszéki Bánfi Ferenc elmondta, náluk ma is vannak tyúkok az udvarban, melyek fedezik a család tojás­igényét, sőt május környékén egy-egy süldőt is szoktak vásárolni, amit aztán felhizlalnak december közepére, és ebből biztosítja a család a házi sonkát, füstölt kolbászt. Bánfi Ferenc úgy látja, ma már azok a szomszédai is legfeljebb néhány tyúkot nevelgetnek, akik régen sok állatról gondoskodtak. Szerinte ennek elsősorban az az oka, hogy a sertés nevelése nagy kötöttség, hiszen reggel, este etetni kell, tisztítani az ólját, és főleg nyáron, a nagy melegben még büdös is tőle a környék. Így a szomszédok sem nézik jó szemmel az állattartást. A baromfinak is kell egy elkerített terület, ahol kapirgálhat, különben összepiszkítja az udvart, kikapirgálja a virágokat.

A támogatások ellenére csökkent a haszonállatok száma a megyében. A statisztikai hivatal adatai szerint decemberben 455 ezer tyúkot tartottak számon, négy évvel korábban 750 ezret. Az országos mezőnyben ezzel az utolsó helyek egyikén áll a megye. Juhból 41 ezret tartottak nyilván decemberben, négy évvel korábban 52 ezret, ezzel a középmezőnyben vagyunk. Sertésből tavaly 156 ezret számoltak össze, 2014-ben 175 ezer volt a számuk.