Pár superfoodnak mondott élelmiszer nem varázsol egészségessé

Érdemesebb inkább a változatos és kiegyensúlyozott étrend követésére fókuszálni, ami könnyen megvalósítható. Már azzal is sokat tehet bárki a szíve és veséje egészségéért, ha elegendő folyadékot fogyaszt. Persze az sem mindegy, hogy mit. A dietetikusok és táplálkozási szakemberek nemzetközileg egybehangzóan a vízfogyasztást javasolják. A megfelelő mennyiség bevitele segíti a szív és a keringési rendszer egészséges működését, hosszú távon pedig még a szívelégtelenség kockázatát is csökkentheti. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján, világszerte a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálozást a nem fertőző betegségek közül és kialakulásukban egyértelmű szerepe van az egészségtelen étkezésnek.

A 21. század elejére a szív- és érrendszeri betegségek és a belőlük eredő korai halálozás nagy százalékban a fejlődő, vagy rossz gazdasági helyzetben lévő országokban szedi áldozatait. A városiasodással nő a gazdasági egyenlőtlenség, átalakul az élelmiszerválaszték és elérhetőség. A relatív gazdagodás befolyással van az élelmiszer termelésre, élelmezéspolitikára és ezek által az árakra és elérhetőségre - a kevésbé egészséges választások lesznek a könnyebben hozzáférhetőek, és az egészségesebbek a kevésbé megfizethetők, ez a trend.

A fejlett gazdaságú országokban a szegényebb rétegek az elhízottak, míg a fejlődő gazdaságú országokban kisebb az elhízás kialakulásának valószínűsége a rosszabb anyagi helyzetűeknél. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése a kutatások által feltárt és befolyásolható kockázati tényezőket célozza. Ezek közül az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérzsírszintek és a magas vérnyomás előfordulása más életmódi tényezők mellett, az étrenddel is szoros összefüggést mutat.

A megelőzés fontossága: lehetőségek és módszerek

A megelőzés étrenddel befolyásolható célterületei közé tartozik az egészségesebb élelmiszerválasztások népszerűsítése, és a szív- és érrendszeri betegségek emelkedett kockázatával kapcsolatba hozható étrendi elemek fogyasztásának csökkentése. Fontos persze a kedvező változások hosszú távú elkötelezettségének javítása, a motiváltság fenntartása, a javaslatok személyre szabottsága.

Egy nagy, nemzetközi kutatás eredményei szerint a szokásosnál több gyümölcsből, zöldségből, olajos magból, hüvelyesből, halból és akár teljes, azaz nem csökkentett zsírtartalmú vagy „light” tejtejtermékekből összeállított étrend követése összefüggést mutat a szív- és érrendszeri betegségek és a belőlük eredő halálozás csökkenésével. Különösen azokban az országokban van ez így, ahol az alacsony jövedelem miatt a fent említett élelmiszerekből eleve keveset fogyasztanak.

A magyarországi helyzet: vizsgálatok és kockázatok

Hazánkban 2009-ben, 2014-ben és 2019-ben került sor a felnőttek táplálkozásának és tápláltsági állapotának felmérésére az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálatok (OTÁP) során. A legutóbbi vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a felnőttek étkezése több szempontból sem felel meg az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak: a javasoltnál több, és főleg állati eredetű zsiradékot; kevés halat és teljes kiőrlésű gabonafélét fogyasztanak, továbbá gyümölcs- és zöldségbevitelük sem éri el az ajánlottat. Az egyéni és környezeti kockázatok együttes hatását tükrözi, hogy a felnőttek több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott volt 2019-ben, illetve mindkét nemben növekedett a túlsúlyosak és elhízottak aránya.

Hogyan segíti a megelőzést a jól összeállított étrend

A rosszul összeállított étrend nagyban hozzájárulhat a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez. Az egyes tápanyagok vagy élelmiszerek egészségvédő szerepüket csak jól összeállított étrendben tudják betölteni. A szív- és érrendszer egészsége szempontjából is fontos a kiegyensúlyozott és változatos étrend élethosszi követése, már a csecsemőkortól kezdve, sőt az előző nemzedékben, azaz a várandósságot megelőzően is! Közös elemei az ilyen céllal összeállított étrendeknek, hogy:
   • Segítik az egészséges testtömeg megőrzését vagy visszanyerését.
   • Viszonylag sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmaznak.
   • A gabonatermékek közül a teljes kiőrlésű, élelmi rostban dúsabb változatokat javasolják.
   • A fehérjeszükséglet fedezéséhez a növényi források (pl. hüvelyesek) mellett, az alacsony zsiradéktartalmú, állati eredetű élelmiszereket (pl. halak, szárnyasok, más állatok sovány húsa/húsrészei, zsírszegény tej/termékek) ajánlják, a feldolgozott húsipari termékek háttérbe szorításával.
   • Bevásárlásnál általánosan az alacsonyabb feldolgozottságú élelmiszerek választását tartják előnyösnek.
   • Ételkészítéshez az ún. trópusi (kókusz, pálma) olajok és a részben hidrogénezett, valamint állati eredetű zsiradékok (transz- illetve telített zsírsavforrások) helyett a folyékony, növényi olajok (pl. olíva, repce, napraforgó) használatára bíztatnak.
   • A hozzáadott cukortartalmú élelmiszerek nem vagy elenyésző mennyiségben találhatóak meg bennük.
   • Nem, vagy nem mindenkinek, és igen korlátozott mértékben javasolják csak az alkoholos italok, alkoholtartalmú élelmiszerek fogyasztását.

Az élénk színű zöldségek és gyümölcsök szívvédő tápanyagtartalma (pl. antioxidáns, vitamin) jellemzően magasabb, és kevésbé feldolgozott formában fogyasztva, az élelmi rostbevitel javításáért is tehetünk. Változatos bevitelük, ideértve a fagyasztottakat is, hozzájárulhat a kiegyensúlyozottabb tápanyag bevitelhez.

A megfelelő mennyiségű rostfogyasztás a bél mikrobiótájára és a béltartalom továbbítására is kedvező hatást gyakorol. A hüvelyesek, dió, mogyoró és mandulafélék hozzájárulhatnak a növényi eredetű fehérjebevitel javításához, egyúttal kiváló rostforrások. Mindkét élelmiszercsoport fogyasztása közreműködik a szív- és az érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében.